“Személyi jövedelemadó” kategória bejegyzései
 Újdonságként kezeltük az év elején, pedig valójában évek óta hatályban levő szabályozásról van szó. A családi kedvezmény érvényesítéséhez a magánszemély nyilatkozatára van szükség.
A kedvezményezett eltartottak után lehet elszámolni az adókedvezményt, ebbe a körbe elsősorban azok tartoznak, aki után a családi pótlék is igénybe vehető.
Bár az eltartottak után nem jár kedvezmény, de a kedvezmény összegének kiszámításakor figyelembe kell venni. Ilyen eset, ha a családban az első, felsőfokú alapképzésben résztvevő húszas éveiben járó gyerek van. Ha tehát két gimnazista gyermek mellett egy egyetemista is van, akkor három gyerek után számítható a családi adókedvezmény, de csak a két gyerek után járó 33.000-33.000 forint adó vonható le havonta.
Ezt a szabályt a tanév kezdésének kapcsán elevenítjük fel. Ha valakinek az új tanévben már nem közoktatásban részt vevő gyermeke van, módosítania kell a januárban megtett nyilatkozatát.
Ha valaki nem módosítja nyilatkozatát, és ezáltal a 2011. évről szóló adóbevallásában visszafizetendő adója keletkezik, akkor az szja törvény 48. § (4) bekezdés b.) pontja alapján 12%-os büntetést kell bevallania és befizetnie.
[Adónavigátor cikk]
Címkék: családi kedvezmény, eltartott, kedvezményezett eltartott, nyilatkozat, szja
Szóljon hozzá! »
 Egészen bizonyosnak tűnik, hogy az iskolakezdés nem vált ki egyforma örömöt a három félből: a tanuló, a szülő és a pedagógus nem biztos, hogy örömében a földhöz csapkodja sapkáját…
A szülőnek még a talpa is ökölbe szorul, ha arra gondol, hogy új cipő, új ruha, új iskolatáska, új füzetek, új könyvek. Nem váratlan kiadások, hiszen a tanévzáró óta folyik a gyűjtögetés, menet közben a beszerzés, de nem kicsiny tétel ez a mai világban, akár csak egy vagy kettő gyerek, ha akad a háznál.
A segítséggel a munkáltató kedvező adózással adhat a munkavállalónak hasznos értéket erre az esetre, mely szinte minden család életét megnehezíti. Az odafigyelés, és az utalvány lehetőségével minden munkáltató komoly lépéseket tehet annak irányába, hogy a munkavállaló érezze és értékelje a megbecsülést !
A támogatás nyújtásának (adózási szempontból szabályszerűen) alapvetően két formája létezhet:
1. Munkaadó nevére kért számlára történő vásárlás
2. Munkaadó által természetben juttatott termék átadás
3. Munkaadó által vásárolt iskolakezdési utalvány juttatás
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: béren kívüli juttatás, írószer, iskolakezdési támogatás, ruházat, tankönyv, utalvány
2 hozzászólás »
Több utalványforgalmazó cég kifejlesztette a tanácsadási utalványát, melyet – állításuk szerint – adómentesen adhat a munkáltató. Igaz ez? Vajon milyen feltételei vannak az adómentességnek?
Az szja-törvény 1. számú mellékletének 8.29. pontja szerint:
a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.
Szerintem ez az idézet nem igényel sok magyarázatot, de azoknak, akik a tanácsadási utalványokat a cafeteria keretben választható juttatásként adják, azoknak mégis egy kis segítség az értelmezéshez.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adómentes, cafeteria, létszámleépítés, utalvány
Szóljon hozzá! »
 Az egyik 2010-ben bevezetett évközi módosítás, hogy az ingatlan-bérbeadással kapcsolatban a magánszemélyek is elszámolhatnak értékcsökkenést. Sokáig bizonytalanság övezte azt a kérdést, hogy meg lehet-e állapítani az értékcsökkenést olyan esetben, ahol a beszerzési ár nem ismert. Másfél év után végre megismerhettük az adóhatóság álláspontját.
A tavalyi törvénymódosítások egyike, hogy a nem egyéni vállalkozóként ingatlan-bérbeadással foglalkozó magánszemélyek a 3 évnél régebbi ingatlanra is alapozhatnak értékcsökkenés elszámolást.
Sok bizonytalanság volt ebből azokban az esetekben, amikor az építkezés vagy a szerzés olyan régen történt, hogy az ingatlan beszerzési értékéről nincs információ.
Az szja törvény szerint az épület, építmény beszerzési áraként az Szja törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy akkor ezekben az esetekben ez az érték nulla, tehát écs elszámolása nem lehetséges. Ez a következtetés hibásnak bizonyult.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: bérbeadás, beszerzési ár, écs, értékcsökkenés, ingatlan
Szóljon hozzá! »
 A 2011-es év újdonsága a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), melyről korábban még nem sokat lehetett tudni. Alkalmazásához a kormányrendelet késve jelent meg, de most már a célegyenesben úgy tűnik július elejétől kézbe vehetők az első kártyák. A témával kapcsolatban Szatmáry Kristóf államtitkát is nyilatkozott, ami azonban pontosításra szorul.
A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 2011.04.12-i számában megjelent az 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól.
Ezt az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják.
Az évi 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulás is terheli.
Más fórumok szerint a felettes részt az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. A hatályos szja törvény 70. § (4) bekezdése szerint „… egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.”
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: béren kívüli juttatás, cafeteria, Pihenő Kártya, Széchenyi Pihenőkártya, üdülési csekk
4 hozzászólás »
 Ha munkavállalónkat olyan továbbképzésre küldjük, melyben a részvételi díj az ebédet is tartalmazza, és ezt a számlában külön sorban le is számlázzák, akkor ezután adófizetési kötelezettség keletkezik. A kérdés, hogy kinek és mennyit kell ezután fizetni.
Nézzük végig, milyen lehetőségeink vannak egy kiküldetéshez kapcsolódó étkezés leszámlázásának elszámolásához.
1. variáció
Ha a kifizető nem vállalja ezt a költséget, de a számla a nevére szól, így azt ki kell fizetnie, akkor megteheti, hogy a munkavállalóval ezt megtérítteti. Ennek módja, hogy a számára kiszámlázott díjat a munkavállalóknak továbbszámlázza, természetesen áfa felszámításával.
Ebben az esetben az szja szempontjából juttatás nem valósult meg, tehát adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
2. variáció
Ha a kifizető a magánszemély felé étkezési hozzájárulás címén juttatja ezt a szolgáltatást. Amennyiben a havi 18 ezer forintos keretet dolgozónk még nem használta ki, akkor ez is beleférhet a 19,04%-kal adózó részbe. Elképzelhető, hogy ha az étkezési utalványokat utólag osztják, akkor emberünk erre a hónapra már csak kevesebbet kap, hiszen ő a keret egy részét már kihasználta.
Ha kimerítettük a béren kívüli juttatási keretet, akkor ez az étkezés az szja-n kívül eho kötelezettséggel is jár a kifizetőnek, így összesen 51,17% adót kell fizetni utána.
3. variáció
Adó szempontjából ugyanez az 51,17% adó terheli, de más a jogcíme, ha az étkezést kiküldetéshez kapcsolódó étkezésnek tekintjük. Ezt az első forinttól „egyes meghatározott juttatásnak” kell tekinteni.
Összefoglalva: Ha a juttatás megvalósul, mert a magánszeméllyel azt nem téríttettük meg, akkor a kifizetőnek kell az adókötelezettséget megállapítani a tárgyhónapra leadott 08-as bevallásában. Ha az étkezési hozzájárulás keretösszegébe beleférünk, akkor csak szja-t, ha nem, akkor pedig szja-t és eho-t is kell fizetni.
Címkék: egyes meghatározott juttatás, eho kötelezettség, étkezés, étkezési hozzájárulás, kifizető, kiküldetés
Szóljon hozzá! »
 A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják…
Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.
A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.)
Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás elszámolását.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadásokat költségként elszámoljuk. Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó tehát vállalkozási bevételnek számolja el a kapott összeget és ezzel szemben érvényesíti költségeit. (pl a járulékokat.)
Nem kell az összeget az egyéni vállalkozói bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.).
Véleményem szerint ez a ritkábban előforduló eset.
Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb bevétele lesz.
Címkék: egyéni vállalkozó, szja bevallás, támogatás, társas vállalkozó, vállalkozóvá válás
5 hozzászólás »
| |
Az önkéntes egészségpénztári befizetésre és szolgáltatásokra vonatkozó 2011. december 31-ig érvényes adójogszabályok |
| Munkáltatói hozzájárulás |
A hozzájárulás teljes összege értékhatár nélkül a vállalkozás érdekében felmerült költség, munkavállalónként havi 23.400,- Ft-ig, (a havi összeg a mindenkori minimálbér 30%-a). A hozzájárulás teljes összege után a munkáltató további 19,04%-os adót fizet. |
| Egyéni befizetés |
- A befizetés 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 150 ezer Ft.
- A pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a SZJA-kedvezményben részesül.
- A pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül.
|
| Egészségpénztári szolgáltatások |
Adómentes (kiegészítő egészségbiztosítási) szolgáltatás
- Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék
- Optika
- Gyógyászati segédeszköz
- Orvosi ellátás, fogászat
- Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness
- Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz
Adóköteles (életmódjavító) szolgáltatások
- Rekreációs üdülés, sporteszközök
- Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat
- OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák
|
| Adomány |
Az adomány adómentes támogatás, legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a erejéig az adomány teljes összege csökkenti az adózás előtti eredményt (közérdekű kötelezettségvállalásként ráfordításnak minősül). |
Forrás: Patika Egészségpénztár
Címkék: adókedvezmény, adomány, egészségpénztár, kedvezmény, önkéntes egészségpénztár
18 hozzászólás »
|
|
Bejegyzések (RSS)