KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségei után a családi kedvezmény átalakult rendszere ami sokakat érint, és értelmezési gondokkal tűzdelt – legalábbis az érintettek körében nagy számban.

A családi kedvezmény nem adókedvezmény, hanem adóalap-kedvezmény! Magyarán szólva: a kedvezmény összegét nem az adóelőlegből kell levonni, hanem az adóalapból.

Az ugyan igaz, hogy a foglalkoztató kötelezettsége, hogy tájékoztassa a munkavállalót az adókedvezmény igénybevételének feltételeiről, de a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozat leadása a munkavállalók kötelessége, és egyben jól felfogott érdeke is!

Még jóval a januári bérek számfejtése előtt célszerű eljuttatni a munkaadók számára a nyilatkozatot, hogy már a januári bérekben érvényesíthessék az érdekeltek a kedvezményt!

Figyelem: amennyiben a családi kedvezményre ugyanazon gyermek után 2 szülő is jogosult, akkor a nyilatkozatot közösen kell aláírniuk és mindkét munkáltatónak alá kell írnia a nyilatkozatot!

Bár a nyilatkozat szabadon megtehető (a kötelező elemeket a törvény tartalmazza), mégis jobban tesszük, ha a NAV honlapján megjelent nyilatkozatot letöltjük innen, kitöltjük, elrobogunk vele a munkáltatóinkhoz. Nem veszítjük el a kedvezményt, csak a nyilatkozat hiányában a tárgyhónapban nem érvényesített kedvezményt csak az éves adóbevallásban lehet érvényesíteni. Addig állam bácsi használja ezt a pénzt, és nem fog köszönő levelet küldeni érte…

Ki jogosult igénybe venni a családi kedvezményt?

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés – tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…

Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap.

Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek
adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Mintegy két hete kaptunk kedves partnerünktől, az Adónavigátor Kft-től egy hanganyagot, amely a legutóbbi konferenciájukon készült. Örömmel vettük a felvételeket, és azonnal arra gondoltunk, hogy milyen jó ötletnek tűnik, hogy néhány írásunkat kivonatoljuk, hanganyagra rögzítjük és közzétesszük honlapunk Hangos adótanácsok című oldalán.

Már készülnek is a felvételek, induló anyagnak pedig kézenfekvő volt, hogy az Adónavigátor Kft. engedélyével az ő felvételeiket tesszük közzé.

És megint egy újdonság! Partnerünk elindította az Adónavigátor TV-t, amiről úgy gondoljuk, hogy Magyarországon mindenképpen újdonság. Nagy ötletnek tartjuk – naná, hogy azonnal át is vesszük az anyagokat honlapunkra is!

Első anyagként a Magánszemélyek által történő ingatlan bérbeadás 2011-ben című felvételt helyeztük el, bízva abban, hogy valóban sikeres lesz az adózás multimédiás vetülete is Olvasóink körében!

Magánszemélyek ingatlan bérbeadása 2011-ben

A Hangos adótanácsok oldal, és azon belül a videó megtekintése a fenti linkre történő kattintással lehetséges.

Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is:

A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó.

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.

Visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a  munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.

A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

Visszakerült a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú „szóró ajándékot”.

13 ezer forintra növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség.

Emelkedik  a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra.

A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január elsejétől 10 százalék lesz.

A hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.

A pénzügyi szektorra kivetett különadót (bankadót) a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik, a mértéke a nyereség 30 százaléka. A hitelintézeti különadó összegét  le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.

A biztosítók adóterhe sávos mértékű: 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség,

A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós  irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.

(Forrás: T 1376 sz. törvényjavaslat elfogadott változat, MKOE Hírlevél)

Nagy szerencsénkre legyen mondva, a világ kapuja mindkét irányban nyitott, így nem csak mi jutunk el valahová, hanem hozzánk is gyakran látogatnak el külföldiek – és most nem a turisztikai iparra gondolunk, hanem egy-egy művészre, sportolóra, vendégelőadóra. Nem véletlen ugyanakkor, hogy egy gazdasági vállalkozásnál, társadalmi szervezetnél a könyvelő haja szála az égnek mered, ha külföldi magánszemély részére kell kifizetést elszámolni, mert az adózási szabályokon belül is a külföldi jövedelemszerzés az egyik legrázósabb kérdéskör:

Az egyes országok adószabályai és a kettős adóztatást elkerülő egyezmények a magánszemélyek illetőségétől teszik függővé, hogy az egyes jövedelemfajtákat mely állam(ok) adóztathatja (adóztathatják).

A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye (Szja tv. 3.§ 4. pont) alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki, vagyis a külföldi illetékességű magánszemély magyar adókötelezettsége az Szja tv. 2.§ (4) bekezdése alapján korlátozott.

Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szerződés az Szja tv. rendelkezéseit felülírhatja.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Nem szokásos az idei év az alkalmi munkavállalással kapcsolatban. Az idén már a harmadik törvény van hatályban ezek szabályozására. De kell-e a magánszemélynek adóznia az alkalmi munkavállalás során kézhez kapott „nettó”  fizetése után?

Nézzük az idei év kronológiája szerint a törvényi szabályozást:

2010. január 1- március 31.

1997. évi LXXIV. Törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésérő

8. § (6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.

2010. április 1- július 31.

2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

10. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha

a) külföldi személy vagy

b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy

c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

2010. augusztus 1- december 31.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Nemrég a hétvégi bevásárlásnál az egyik ?madaras teszkóban? (Auchan) a pénztárnál előttem fizető hölgy élelmiszereket, tisztítószereket és műszaki cikkeket pakolt a futószalagra, majd melegétel utalvánnyal és készpénzzel fizetett. A pénztáros a tavaly év végéig a hidegétkezési jegyeknél megszokott természetességgel fogadta el és kezelte a melegétel utalványokat is.

Megváltozott volna a törvény, erről lemaradtam??!

2010. január 27-én az APEH közzétett egy tájékoztatót a meleg étkezési utalványok elfogadásának feltételeiről. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy a meleg étkezési utalványokat nem lehet beváltani azokra a dolgokra, amelyekre a hideg étel utalványnál korábban megszoktuk.

Sok munkáltató az eddigi hideg étkezési jegy helyett meleg étkezési utalványt ad a dolgozóinak.

Ma már nem elérhető az a bizonyos januári APEH állásfoglalás. Levették a weboldalról.

Mit jelent ez? Pontosan nem tudom. Hiszen nem adtak ki ezzel ellentétes állásfoglalást.

És a törvény nem változott azóta.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Bár alkotmányellenes a lakóingatlanokhoz kapcsolódó vagyonadó, a személygépkocsik, illetve a vízi- és légi járművek esetében február 25-én megkezdődik a 2010-es évi vagyonadók bevallása. De mit tegyen az egyéni vállalkozók könyvelője, ha nincs információja a magánszemély vagyontárgyairól?

Az előadásaimon azt tanácsolom, hogy a magánszemélytől kérjünk egy nyilatkozatot, melynek két előnye is van:

• egyrészt tájékoztatjuk őket, hogy milyen vagyontárgyak után kell vagyonadót fizetni,
• másrészt a bevallási kötelezettség teljesítése érdekében mi is információhoz juthatunk.

Ennek kapcsán az adónavigátor egyik olvasója készített egy nyilatkozatmintát, melyet elküldött nekem azzal, hogy segítsünk másoknak is.

Köszönjük szépen, mindannyiunk nevében!

Nyilatkozat nagy értékű vagyontárgyakhoz a 2009-es évi szja-bevalláshoz