A Magyar Közlöny 118. számának 21.910. oldalán (2010. július 12.) megjelent a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról. Az új törvény előírásait – javarészt – 2010. augusztus 1-től kell alkalmazni.

Emlékeztetőül: 2010. április 01-től lépett hatályba a korábbi alkalmi munkavállalói könyvet megszüntető, az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét bevezető jogszabály. Élt 4 hónapot. Vissza nem sírjuk, az bizonyos, de látszik, hogy az új törvény sem kezel számtalan, a gyakorlatban előforduló problémát, de még lesz ideje kiforrni – reméljük…

A továbbiakban – nyilvánvalóan – részletesebb ismertetőket is fogunk nyújtani, jelen írásunkban néhány fontos jellemzőt, tudnivalót foglalunk össze:

Az új törvény előírásait a mezőgazdasági idénymunka, a  turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka esetén kell alkalmazni.

Érdemes továbbolvasni… »

A mai napon kaptunk egy nagyon érdekes kérdést, amiről úgy gondoltuk, hogy egy részéről mindenképpen érdemes aktualizálni tudásunkat (idézünk a kérdésből):
„… mi diákok vagyunk, de tanulás mellett alkalmi munkát vállalunk. Április 1., 2. és 5-én dolgoztam ….
…azt is hozzátették most a héten, hogy be kell lépnünk egy magánnyugdíjpénztárba, hogy el tudjanak számolni. Ez igaz? Mert én úgy tudom hogy mivel diákok vagyunk erre nem lehet kötelezni attól, hogy alkalmi munkát vállalunk és a havi 15 napot nem is lépjük túl? ebben a hónapban meg az 5 napot se lépjük túl.”

Magánnyugdíjpénztári tag az a természetes személy, aki pályakezdőként, vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül.

1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 3. §-a kimondja:

Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki

- Magyarországon
– első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban
– még nem töltötte be a 35. életévét (a továbbiakban: pályakezdő).

Önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat az a pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki

- Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét;
– első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt;
– a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll.

Érdemes továbbolvasni… »

S

ajnos, napjainkban egyre többen veszítik el munkájukat és kerülnek létbizonytalanságba. Tegnapelőtt éppen egy ilyen olvasói kérdés és a reá adott válasz során fejtettük ki véleményünket azzal kapcsolatban, hogy a korengedményes nyugdíj nem egy főnyeremény, nem lehet a cél, mert a látszólagos előnye ellenére a nyugdíjas évek során – az érthetően – kevesebb nyugdíj nem jelent anyagi biztonságot.

A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell.

Ezek a

• szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év),
• a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint
• a meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Azok az 1953-ban, vagy előtte születettek, akik a jogosultsági egyéb feltételeknek is megfelelnek, 2010. december 31-ig állapodhatnak meg a munkaadójukkal a korengedményes nyugdíjba vonulásukról.

Érdemes továbbolvasni… »

Honlapunkra érkezett egy hozzászólás, amelyet nagy lendülettel megválaszoltunk, majd menet közben úgy döntöttünk, hogy több szempontból sem árt, ha ezeket a sorokat az adott rovat iránt érdeklődőkön túll többen is elolvasnák, ezért a kérdést és a rá adott választ összeszerkesztettük ebben a bejegyzésünkben, és közzétesszük. A kérdezz-felelek összeállítás fontos információkat tartalmaz a nyugdíjbavonulás kérdéséről, a nyugdíjszámításról, és a saját tevékenységünkről is.

Reméljük, hogy a közzététellel sikerül a kérdéskört egy másik szempontból is megismertetni!

T. Könyvelőiroda Pécs !

Örömmel olvasom, hogy önzetlenül igyekeznek jogi segítséget adni az 1950.-1957. közötti Ratkó korszakban született -nőknek és férfiaknak. Az Örömömben az Üröm az, hogy Önök is csak egy részét/negatív !!!!/mondják el a nyugdíjba vonúlni szándékozóknak, hogy: előrehozott öregségi nyugdíjba csak : 8.4%, 3.6%-os csökkentéssel mehetnek el !! A teljesség kedvéért az összes negatívumra Hívják fel-/Kérem szépen !/-az előrehozott, vagy rendes nyugdíjba menni szándékozók figyelmét !. :Ezek: /ONYF.HU alapján!/

Érdemes továbbolvasni… »

A fenti három betű nem egy újabb adónem, mint a legutóbb megbukott ingatlanadó, hanem egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A járulékalap szélesítése ismét a jogszabály-idézgető propagandán múlik, ugyanis a rendelkezést az érintettek könnyedén kikerülhetik, miközben árgus szemekkel figyelik, hogy az Alkotmánybíróság mit tesz az ügyben?

A pénzügyminiszter kifejezetten harcosan állt ki a mellett, hogy az 1 millió minimálbéres országát megváltoztassa és szélesítse, tágítsa a járulékfizetés alapját. A szabályok azonban ismét hézagosak és kiskapukat kínálnak. A tevékenységre jellemző kereset (TJK) több sebből vérző, de mégis látványos próbálkozás, ami alaposan felzaklatta az érintettek körét. Az érintettek azon egyéni vállalkozók és társas vállalkozók (cégek tagjai), ahol van osztalékfizetés és a személyes közreműködés nem szüntethető meg. Ilyenek az ügyvédi irodák, az egyéni ügyvédek, az egyéni orvosok, vagy olyan szerződött szakemberek, ahol a szerződésben előírták a közreműködésüket, vagy kénytelenek egyéni vállalkozóként működni (ők most már egyéni céggé alakulhatnak, ott már nem kötelező a közreműködés).

Mit tesz a többi vállalkozó? Kiáramlanak a kiskapukon, vagyis munkaviszonyra, megbízási viszonyra lépnek a cégükkel, ahelyett, hogy közreműködnének. Az egyéni vállalkozóknál ez nem megy, ők igyekeznek majd azt a joghézagot kihasználni, azzal hogy veszteségessé teszik az egyéni vállalkozásukat, persze mindezt lehetőleg legálisan.

A járulékfizetésnél is alkalmazni kell a TJK szabályait, itt azonban nagyon sok a félreértés a laikusok között. Szó sincs kötelező alkalmazásról, az a vállalkozó, társas vállalkozó valljon a TJK alapján járulékot, aki így dönt! Mindenki más vallhat a minimálbér szerint!

Érdemes továbbolvasni… »

A szerző hozzájárulásával – utánközlés.

Beltagok, kültagok figyelem! Az adóhatóság úgy is szélesítené a járulékfizetők körét, hogy erőből, vagy a nyilatkozatok alapján átminősíti az addigi jogviszonyt tagi közreműködéssé. A művelet következményeképpen tönkre is mehet a vállalkozás.

Vélelmezett átminősítés, brutális bírsággal

Az APEH legszívesebben átminősítené az ingyenes megbízás, segítő családtagi viszonyt társas vállalkozói jogviszonyra, mondván az illető tag a tevékenységben ténylegesen és személyesen működik közre. Az ilyen jogviszony esetében a tagsági jogviszony kezdetétől (akár az alakulástól) kiszámítják az elmaradt járulékokat, arra 50% adóbírságot állapítanak meg és persze némi késedelmi pótlékot is, de ami a lényeg, hogy az ilyen mulasztás esetén az APEH már nem saját mérlegelése alapján, hanem kötelezően 1 mFt bírságot szab ki (2009.06.01-től). Ezen felül az APEH közzéteszi a honlapján is ez ilyen ?kvázi? feketefoglalkoztatáson kapott adózók adatait, az minden egyes esetben két éven keresztül lesz az interneten olvasható. Előfordulhat, hogy egy ilyen betéti társasággal éppen azért nem szerződnek, mert látták a feketefoglalkoztatók listáján.

Feketén foglalkoztatók az APEH honlapján

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint egy új rovat jelent meg az APEH honlapjának jobb szélén. Itt kerül közzétételre azon foglalkoztatók adata (név, székhely, adószám, és a döntés adatai), ahol a jogerős és végrehajtható határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a foglalkoztatottjaik bejelentési kötelezettségének. Ha az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, akkor a közzététellel ki kell várni a bírósági döntést. Az adóhatóság csak akkor törli a közzétételtől számítva két évben belül az adatokat, ha azt ismételten nem követték el.

Érdemes továbbolvasni… »

A nyugellátás összege a megszerzett szolgálati időtől, valamint az irányadó időszak alatt elért nyugdíjjárulék köteles keresetekből számított átlagkereset összegétől függ. A Tb-törvény lehetőséget nyújt a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak (álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve rájuk a biztosítás nem terjed (terjedt) ki.

Megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

• a Tbj. 5. § és 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve akire a Tbj. 11. §-a szerint nem terjed ki a biztosítás,
• akinek a biztosítása szünetel.

A Tb-törvényben előírtak szerint szünetel a biztosítás

• a fizetés nélküli szabadság,
• munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés,
• igazolatlan távollét időtartama alatt (kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot GYET, GYES, illetve a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt vették igénybe).

Szünetel továbbá a biztosítás az

• előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette),
• az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti, valamint
• az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.

Érdemes továbbolvasni… »

Mintegy másfél hónappal ezelőtt már részletesebben is írtunk a tevékenységre jellemző kereset 2010. évi meghatározásának nehézségéről.
Vége a január hónapnak, és február 12-ig muszáj lesz valamit produkálnunk, hogy védjük Ügyfeleinket, hogy eleget tehessünk az újabb faramuci előírásoknak.

Itt a januári bérszámfejtés a nyakunkon, nagyon ideje van, hogy vállalkozóink nyilatkozzanak végre, hogy mi legyen. És – természetesen -, mint mindig, a törvényalkotók helyett nekünk kell állni a rohamot, hogy micsoda, meg miezmiez, meg miért, meg hogyaza…

2010. január elsejétől a főállású egyéni és társas vállalkozók esetében a tevékenységre jellemző kereset után kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetni. Ezzel egyidejűleg megszűnik az a szabály, hogy járulékalapnak a minimálbér kétszeresét kell tekinteni.

A tevékenységre jellemző keresetet minden esetben egyedileg kell maghatározni, fő szabályként a szokásos piaci érték meghatározására vonatkozó módszerek valamelyikével. A tevékenységre jellemző kereset meghatározásához további módszereket is tartalmaz a személyi jövedelemadó törvény.

Érdemes továbbolvasni… »