KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a „szakmai minimálbér” fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja.

Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket.

Egyéni vállalkozók

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Azok az egyéni vállalkozók, akik nem a vállalkozásukban biztosítottak (pl. heti 36 órás jogviszonnyal rendelkeznek) azok a tényleges jövedelem után fizetnek járulékot. Ha nem számolnak el vállalkozói kivétet, akkor tb járulékot sem fizetnek.

Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az eva hatálya alá tartozik, a járulékokat havonta a minimálbér után kell megfizetnie.
A tbj törvény 29/A§-a szerint az eva-adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb járulékalap után fizeti meg.

Tehát:
Aki az egyéni vállalkozásában biztosított és
-    nem evás, az a vállalkozói kivét után fizeti a járulékokat, de minimum a minimálbér után
-    evás: a minimálbér után fizet, kivéve, ha magasabb járulékalapot fizet be.
Aki nem a vállalkozásában biztosított és
-    nem evás, az a vállalkozói kivét után fizet járulékot
-    evás, akkor a törvényben meghatározott alap után (nyugdíjasok 10%, munkaviszony mellettiek 4%) után fizetnek járulékot.

NEM lehetséges megoldás, hogy a nem evás egyéni vállalkozó úgy fizessen magasabb járulékalap után járulékot, hogy azt kivétként nem veszi ki!

Tehát, ha valaki magasabb ellátások érdekében pl. 150 ezer forint után szeretne járulékot fizetni, akkor ezt kivétként is el kell számolnia, és az szja-t is meg kell fizetnie.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Érdekes dolog ez az adok is, meg nem is… (lásd: korábbi írásunk); a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál a korkedvezményt (egészségre ártalmas munkakörökben végzett munka után) azért nem számítják be a jogosító időbe, mert a 40 év jogosító idő után életkori feltétel nélkül vonulhat a nő nyugdíjba, vagyis, nincs egy sarokszám – mint pl. az öregségi nyugdíjkorhatár – amiből le lehetne vonni ezeket az éveket.

Ugyanezzel a lendülettel viszont bekerültek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-ának előírásaiba, mint öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi nyugdíjasok…

Miért olyan fontos ez számukra (is)?

Ha úgy döntenek, hogy mégsem élvezik otthon a nyugdíjat (mert – mondjuk – az oly’ csekély), akkor munkavállalásuk során ők is keresetkorláttal találják szembe magukat.

Miképpen?

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A kérdés fajsúlyának megfelelően, a Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságától megszokott fürgeséggel, percekkel ezelőtt megérkeztek a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatos kérdéseinkre kapott válaszok.

A küldött levelet és a kapott válaszokat szó szerint tesszük közzé – a Nyugdíjigazgatóság válaszát levelünk sorai közé, más színnel jelölve és kiemelve, illesztettük: [Javasoljuk, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről szóló összefoglaló írásunkat a linket követve olvassák el!]

Baranya megyei Kormányhivatal

Nyugdíjigazgatóság

7623 Pécs, Mártírok útja 12.

Tisztelt Cím!

Figyelemmel kísértük, és több fontos mozzanatkor publikáltuk a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről szóló törvényalkotási folyamatot. Adózási, számviteli és kapcsolódó tevékenységekről szóló „miniportált” üzemeltetünk, ahol igyekszünk Ügyfeleinknek megfelelő tájékoztatást adni – közérthető nyelven és ingyen – a körülöttünk zajló gazdasági eseményekről.

Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény – kihirdetve a Magyar Közlöny 2010. december 30-i 200. számában – 1. §-a a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-át (2a)-(2d) bekezdéssel egészítette ki. Ugyanezen közlönyszámban megtalálható a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról.

2010. december 31-én reggel megjelent az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján a közlemény a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről.

A három jogforrást összevetve és közéillesztve a jogforrásokban megjelölt törvényi helyek (Tbj és Tbny) szövegét, készítettünk 2011. január 1-én  honlapunkra egy összefoglalót a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről 2011-ben.

Ügyfeleink levelei, a honlapon történő hozzászólások alapján maradt két olyan nyitott kérdéskör, amelyre nem tudunk megnyugtató választ találni; olyan kérdéskörök ezek, amelyekkel – feltehetőleg – Önökhöz is sokan fognak fordulni (bármennyire korrekt és egyértelmű az ONYF tájékoztatója).

Tisztelettel megkérjük Önöket, hogy az alábbi kérdéseinkre szíveskedjenek választ adni (állásfoglalást(?) adni), úgy, hogy a választ szeretnénk honlapunkon is megjeleníteni:

1.)  A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának feltétele az úgynevezett jogosító idő megszerzése. A jogosító idő 40 év, melyből minimálisan 32 év keresőtevékenységgel szerzett részből és a 40 év mínusz gyerekneveléssel szerzett részből, mely nem lehet több 8 évnél, áll általános esetben. A keresőtevékenységből szerezhető jogviszonyokat tételesen, taxatíve, a Kormányrendelet sorolja fel.

a.) A 40 éves jogosító idő esetén a korkedvezményes munkával töltött korkedvezményes évek figyelembe vehető-e csökkentő tényezőként? Amennyiben igen, úgy melyik részből és miképpen?

korkedvezményes szolgálati idővel rendelkező személy a korhatárt megelőzően annyi évvel korábban válhat nyugdíjra jogosulttá, ahány év korkedvezménnyel rendelkezik. A nők 40 év jogosultsági idő utáni kedvezményes nyugdíjazásakor életkorára tekintet nélkül kerülhet megállapításra az ellátás, így a korkedvezmény az öregségi nyugdíj jogosultságot ekkor nem befolyásolja.

b.) „Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.”

ba.) A maximálisan 7 év a jogosító idő melyik részét csökkenti?

a maximálisan meghatározott 7 év a Tny. 18.§ 2c. bekezdésben előírt jogosító időt (40, 32, 30 év) csökkenti.

bb.) Itt elegendő, ha pl. azért nem dolgozott valamennyi időn keresztül, mert otthon nevelte a gyerekeket? Vagy itt is a gyes, gyed stb. a figyelembe veendő, és az ottani maximális 8 év növelhető? A növelés a minimális 32 év terhére megy?

A Tny.18.§ (2d) bekezdésben foglalt gyermekneveléssel eltöltött időt nyilatkozattal kell igazolni.

2.) A keresőtevékenységgel szerzett jogosító idő Kormányrendeletben történő felsorolásából kimaradt a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, és

az álláskeresési támogatásban részesülő személy.

a.) Jól értelmezzük, hogy a szakmunkás tanuló évek, szakiskolai évek szolgálati időnek számítanak ugyan, de a jogosító időbe nem számolják bele?

b.) Amennyiben nem jól értelmezzük, akkor melyek azok a szakmunkás- és/vagy szakképző időszakok, amelyek a jogosító idő keresőtevékenységgel szerzett részébe beleszámítanak? Jól gondolkozunk akkor, ha azt mondjuk, hogy azon időszakok beleszámítanak, amikor a szakmunkás tanuló béréből, ösztöndíjából, díjazásából nyugdíjjárulékot vontak?

a jogosító időket kizárólagosan a TnyR. [168/1997 (X.6.)Korm. rendelet] 12.§-a sorolja fel, így a szakmunkástanuló idő, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányok folytatásának ideje, a szakiskolai évek jogosító időt nem képeznek, de szolgálati időként egyébként a Tny., TnyR. rendelkezései szerint elismerhetőek.

Köszönjük szépen előre is szíves, várhatóan gyors válaszukat!

Üdvözlettel:

Könyvelőiroda Pécs aláírás

Köszönjük szépen a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugellátási Főosztály osztályvezetőjének válaszait!

„Hoztam is meg nem is” – ahogy mondta a bíró okos lánya a Mátyás királyról szóló mesében. Kaptunk is a kormánytól meg nem is – legalábbis a 2011-es korengedményes nyugdíjba vonulás szabályainak változásával; nem szűnt meg a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetősége, ugyanakkor a szabályok szigorodtak.

A 2011-es évben a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét az 1953-ban születettek vehetik igénybe.

A szabályok szigorításának az a lényege, hogy az alapjogszabály, amely a jogosultsági feltételeket tartalmazza, 2012. január elsejével hatályát veszti, azaz egy év hosszabbítás van, és nincs tovább…

A korengedményes nyugdíj igénybevételéhez szükséges szolgálati idő nem változott, az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel kell rendelkeznie a munkavállalónak, vagyis 37 évvel. Ez alól az 1952-ben és 1953-ban született nők kivételek, akiknek a csökkentés nélküli korengedményes nyugdíjához rendelkezniük kell 40 év szolgálati idővel.

A korengedményes nyugdíj összege a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjhoz kapcsolódik, ami azt jelent, hogy az életkor hiánya miatt férfiak már nem tudnak csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjba menni, de a csökkentés mértéke a 8,4%-ot nem haladhatja meg.

A nők közül azok, akik rendelkeznek 40 év szolgálati idővel, még csökkentés nélkül tudják igénybe venni, mind a korengedményes, mind pedig az előrehozott nyugdíjat, de ha a szolgálati idejükből hiányzik, akkor arányos csökken a nyugdíj összege is.

A korengedményes nyugdíjba vonulás többi szabálya nem változott. Felhívjuk azonban arra a figyelmet, hogy a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodásnak – az előzetes munkaügyi központi eljárás végrehajtásával – 2011. december 31-ig meg kell érkeznie az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási  szervhez.

A korengedményes nyugdíjba vonulás legkésőbbi időpontja 2011. december 31. Ennek megfelelően legkésőbb ebben az időpontban rendelkeznie kell a munkavállalónak mindkét jogosultsági feltétellel (életkor és szolgálati idő).

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Figyelem! A mai napon (2011.01.18.) az írásban feltett kérdéseinkre válaszolt a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugellátási Főosztályának osztályvezetője. A kérdéseket és válaszokat erre a linkre kattintva olvashatják!

Figyelem! Az alábbi írásunkhoz hasonló mélységben foglalkozó anyaggal még nem találkoztunk, de bennünk is maradt néhány kétely: pl. korkedvezmény, szakképzési évek stb. A mai napon (2011.01.03.) írásban feltettük kérdéseinket – melyek túlnyomó részét kedves Látogatóink tettek fel nekünk – a Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának. A válaszok megérkezésekor azonnal közzé fogjuk tenni őket. Addig szíves türelmüket kérjük!

Végre itt van! Végre megérkezett! Több írásunkban foglalkoztunk korábban a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségéről 2011-től (legutóbb éppen tavaly, azaz tegnap… ).

Mivel érkeznek a hozzászólások, levelek folyamatosan, hogy sokan nem tudják még mindig értelmezni a változásokat, ezért elhatároztuk, hogy a hivatalos törvényszövegek és állásfoglalások, valamint korábbi írásaink alapján készítünk egy olyan összefoglalót, amely – reméljük – mindenki számára egyértelművé teszi az értelmezést:

Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény – kihirdetve a Magyar Közlöny 2010. december 30-i 200. számában – 1. §-a a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-át (2a)-(2d) bekezdéssel egészítette ki. Ugyanezen közlönyszámban megtalálható a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról

A 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

2010. december 30-án megjelent a Magyar Közlöny 200. számában a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról.

Érthetőbben: a  2010.évi CLXX. törvény (Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról) amely többek között a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályait tartalmazza meghatározza, hogy a kedvezmény igénybevételéhez szükséges, úgynevezett jogosító idő tulajdonképpen két részből áll: a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonyból és a gyermekneveléssel töltött jogviszonyból álló időből. A Kormányrendelet a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal megszerezhető jogosultsági idő körét határozza meg.

Sajnos, a Kormányrendelet – az előzetes várakozásokkal ellentétben – kettő sokakat érintő jogviszonyt kihagyott a felsorolásból:

a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót, és

az álláskeresési támogatásban részesülő személyt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége volt talán az idei év legjobban várt jogszabály-változtatása, amelyet a Parlament a mai napon – 2010.12.20.19:37:14-kor – elfogadott.

A törvénymódosítás régi-régi adósságot próbál törleszteni nagymamáinkkal, édesanyáinkkal, a nőkkel szemben. Mondhatjuk azt, hogy nagyobb részben sikerült, de talán még némi igazításra szorulhatnak az előírások.

Nem született még (és talán nem is fog soha…) olyan döntés, amely mindenki maradéktalan egyetértésével találkozott volna, és – valljuk be őszintén – ez sem lett olyan. Mégis nagy előrelépésnek kell tekinteni a megszületését, és gondolkodni azon, miképpen lehetne könnyíteni a nők munka-család-otthon helyzetén.

A képviselők ezzel az összevont javaslattal találkozhattak a mai szavazás előtt:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
1 . §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki

a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998 . évi LXXXIV. törvény 12. (2) bekezdése szerinti feltételeknek.”

A törvénymódosítás lényege, hogy legalább negyven év jogosító idő elérését követően vonulhatnak nyugdíjba a nők, és a nyugdíjba vonulásuk napján nem állhatnak biztosítással járó jogviszonyban (de másnap, már nyugdíjasként, vállalhatnak munkát…).

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés – tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…

Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap.

Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek
adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »