KÖNYVELŐZÓNA – Könyvelőiroda Pécs

Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés – tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…

Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap.

Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek
adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Kedves Látogatóink! Hölgyeim és Uraim!

Számolatlanul érkezik a kérdés a nők 40 éves jogosító idővel, kedvezménnyel történő nyugdíjba vonulásával kapcsolatos írásunkhoz; nem véletlen az országos érdeklődést kiváltó ügyben történő érdeklődés – édesanyáink, nagymamáink, a nők érintettek benne!

Hangsúlyozzuk! Nem elfogadott törvényről, hanem törvényjavaslatról van szó, a Magyar Köztársaság Kormányának T/1745. számú törvényjavaslatáról, az 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról!

Szó szerint idézzük a javaslatból a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényjavaslat-részt:

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet.”

A törvényjavaslatot 2010. november 19-én nyújtották be, sürgősségi tárgyalási módot jelölve. 2010. december 6-án délután megszavazták, hogy részletes vitára bocsájtják (291 igen, 56 nem szavazattal).

A törvényjavaslat egészéhez (amely nem csak ezt a kérdést hivatott eldönteni) 21 módosító és 12 kapcsolódó módosító javaslat érkezett, melyek közül jelen írásunk szempontjából fontos javaslatok az alábbiak:

Módosító javaslatok

T/1745/4, T/1745/7, T/1745/10, T/1745/15, T/1745/17, T/1745/18, T/1745/20, T/1745/23, T/1745/24

Kapcsolódó módosító javaslatok

T/1745/34, T/1745/35, T/1745/36, T/1745/37,

Tehát, 9 módosító és 4 kapcsolódó módosító javaslat érkezett a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatban.

A javaslatokat összevetve úgy tűnik, hogy marad a 40 évnyi jogosító idő (ami az eredeti javaslat szerint minimum 32 év tényleges munkaviszonyból és a maradéknyi idő a gyerekneveléssel töltött időből állna). A javaslatok arra mutatnak, hogy a tényleges munkaviszony tartalmát némileg változtatnák pl. a szakképzési évek, vagy a főiskolai képzés éveinek számával, vagy a fogyatékos gyermek nevelésével tötött ápolási idővel. Az egyetemi évekről egyáltalán, a munkájukat önhibájukon kívül elvesztettek éveiről csak szórványosan olvashatunk.  Olyan javaslat is volt, mely a jogosító idő egyezzen meg a szolgálati idővel – szerintünk igen ésszerű és humánus - elképzelést terjeszti elő.

Több javaslat foglalkozott a nagycsaládosok kedvezményével, a fogyatékosokat nevelők kedvezményével is (csökkenjen a jogosító idő).

(Nem teljesen a címbeli témához tartozó, de érdekességként megjegyezzük, hogy érkezett javaslat

- a korengedményes nyugdíj idei évben lejáró határidejének újabb meghosszabbítására,

- az adatszolgáltatás (nyenyi) végleges eltörlésére,

- a férfiakra is kiterjesztendő kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségre is – ezek eredményét is kíváncsian várjuk!)

Megígérjük, hogy a továbbiakban is fokozott figyelemmel fogjuk kísérni a kérdést, és a döntés eredményéről a lehető leggyorsabban tájékoztatni fogjuk Önöket.

Az már most is látható, hogy nem csak a törvényjavaslat borzolja a kedélyeket, hanem a módosító javaslatokkal együttolvasott javaslat is sok nyitott kérdést fog hagyni (munkanélküli időszak, ápolási díjas időszak, stb.), és bizonyára lesz a kihirdetést követően is értelmezni, magyarázni való.

Kérjük Önöket, hogy a törvénymódosítás megjelenéséig konkrét, a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatos, kérdésekkel ne forduljanak hozzánk, mert többet nem tudun mondani annál, mint amit ezzel kapcsolatban írásainkban közzétettünk!

Köszönjük szépen figyelmüket, megértésüket!

A 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetésével véglegessé váltak a 2011. évi adó és járulék szabályok. Jelen írásunkban a járulékokkal kapcsolatos érdemleges dolgokon szaladunk végig:

- a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól – 10 százalékra nő,

- az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100 (napi 170 forintra) változik,

- a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék marad, és nincs felső határ (ebben a tekintetben nincs változás),

- megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre,

- megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli juttatás vagy mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől, vagy 27 százalékos EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után),

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

T/1745 számú törvényjavaslat egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról címmel benyújtotta a kormány a nagyon várt, a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről szóló előterjesztését.

Néhány pontban összefoglaljuk a törvényjavaslat erre vonatkozó rendelkezéseit, hangsúlyozva azt, hogy ez még csak törvényjavaslat, és még számtalan helyen módosulhat, míg a végső formáját eléri. Mégis – úgy gondoljuk – valamiféle kapaszkodót ad ahhoz, hogy mi a kormányzati elképzelés ebben a körben.

A törvényjavaslat általános indoklásában ezt olvashatjuk:

A törvényjavaslat legfontosabb célja a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjkedvezményének megteremtése, a nők kettős – családi és munkahelyi – szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése. A nyugdíjkedvezmény a fiatalabb korban megadott nyugdíjazási lehetőség révén elősegíti az érintett nők további családi szerepvállalását, ezáltal a fiatalabb gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei is javulhatnak.

Lássuk a konkrétumokat:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »

Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is:

A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó.

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.

Visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a  munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.

A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

Visszakerült a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú „szóró ajándékot”.

13 ezer forintra növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség.

Emelkedik  a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra.

A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január elsejétől 10 százalék lesz.

A hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.

A pénzügyi szektorra kivetett különadót (bankadót) a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik, a mértéke a nyereség 30 százaléka. A hitelintézeti különadó összegét  le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.

A biztosítók adóterhe sávos mértékű: 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség,

A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós  irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.

(Forrás: T 1376 sz. törvényjavaslat elfogadott változat, MKOE Hírlevél)

Sokak számára ismeretes dolog, hogy a nyugdíjba vonulásnak alapvetően három feltétele van:

- életkori feltétel,

- előírt minimális szolgálati idő és

- a biztosítási jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű tevékenységre irányuló jogviszonya) nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Lehetőségek a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez, melyek nem kötelezőek a munkáltató számára:

1. közös megegyezéssel való megszüntetés

- mely során legkorábban az előírt életév betöltése előtti napra célszerű megszüntetni a munkaviszonyt
– munkáltatót nem terheli semmilyen fizetési kötelezettség, nincs felmondási idő, nincs felmentés, nincs végkielégítés

2. rendes felmondás a munkáltató részéről

- ez akkor gyakorolható, ha a munkáltató olyan különösen indokolt felmondási okot tud megjelölni, amely a „védett korban” – 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt lévő munkavállaló esetén is megfelelően megállja a helyét. (Pl. nem felmondási indok a nyugdíjba vonulásra történő hivatkozás!)
– munkáltató felmondási idő felére átlagkereset fizetéssel felmenti a munkavállalót, jár végkielégítés is – plusz 3 havi átlagkeresettel növelten a fenti „védett kor” miatt, ha legalább 3 éve ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban.

3. rendes felmondás a munkavállaló részéről

- ha az 1. és 2. megoldás nem érhető el a munkáltatónál, amire nem kötelezhető – ez a lehetőség marad. Indokolni nem kell, felmondási idő elteltével fog megszűnni a munkaviszony. (Hossza az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszától függ.)
A teljes felmondási időt le kell dolgozni, nincs végkielégítés.

A ki nem vett szabadság pénzben megváltandó a munkaviszony megszűnése esetén. Kivenni a munkáltatóval történő egyeztetés szerint lehet, mert a munkavállaló csak alapszabadsága negyedével rendelkezik szabadon, a fennmaradó részt a munkáltató adja ki a munkavállaló meghallgatását követően.

(Forrás: Adózóna)

A kormányszóvivő 2010. november 11-én jelentette be a kabinet döntését arról, hogy a nők nyugdíjba vonulhatnak már 40 év szolgálati idő után is, függetlenül attól, hogy a nyugdíjkorhatárt leérték-e vagy sem. A 40 évbe képzési idő – sem szakiskolai, sem felsőfokú – nem számít bele, ugyanakkor beleszámít a gyermekneveléssel töltött idő is.

Mivel honlapunkon és a hozzánk írott levelekben megszaporodott a nők nyugdíjkedvezményével kapcsolatos kérdések száma, ezért felhívjuk a figyelmét minden kedves olvasónknak, látogatónknak, hogy ez a bejelentés még nem jogszabály (!), így részletekben menően még nincs arra lehetőség, hogy a feltett kérdésekre egzakt válaszokat lehessen adni.

Amint kihirdetik a jogszabályt – természetesen, ahogyan szoktuk is – összefoglaló, közérthető ismertető közzétételét tervezzük. Addig tisztelettel megkérjük Önöket, hogy ne tegyenek fel konkrét kérdéseket a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről!

Megértő türelmüket köszönjük szépen!

Igen megtisztelő, hogy Könyvelőirodánkhoz fordulnak kérdéseikkel, és a megtiszteltetésen túl számunkra is izgalmas kihívást jelent a válaszadás; tornáztatjuk az agyunkat, keresünk, kutatunk, megvitatunk…

Időről-időre az érdekesebb kérdésekből születik is egy írásunk, vagy közzétesszük az illetékes hatóság kapcsolódó állásfoglalását:

Tisztelt Iroda !

1952. május 8-án születtem, 62 éves és 183 napos koromban ))) nyugdíjba szándékozok menni. Férjem 1997. áprilisában hunyt el, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kaptam. Majdani nyugdíjazásomkor feléled-e az özvegyi nyugdíjam, akár részben is. Újabb házasságot nem kötöttem.

Kedves Tana!

Ön már 59 éves korában, azaz jövő májusban is előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhat, ha megfelel a szolgálati időre vonatkozó előírásoknak. A fokozatos korhatáremelés miatt az özvegy ne essen el az özvegyi nyugdíjtól, ezért az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

Az özvegyi nyugdíj feléledése szempontjából az elhunyt házastárs halálakor irányadó korhatárt kell figyelembe venni. Pl. Ön 1952-ben született nő, férje 1997-ben hunyt el, az ideiglenes özvegyi nyugdíjat egy évig folyósították, a beszüntetés ideje 1998. Ekkor Ön 46 éves. Az 1952-es születésűek nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap, (2014-ben tölti be) az emelt korhatárig tehát 16 év 183 nap fog eltelni, az öregségi nyugdíjkorhatárt azonban 10 éven belül kell betölteni ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíj feléledjen. Az átmeneti szabály biztosítja az özvegyi nyugdíj feléledését, mert a férj halálakor a nyugdíjkorhatár a hölgyeknek 57 év, amelyet az 1952-es születésű özvegy 10 éven belül (2009-ben) betöltött.

(Ez csak a mi okoskodásunk, és kérjük, forduljon ez ügyben az illetékes nyugdíjigazgatósághoz, mert -bár sokszor átrágtuk magunkat a kérdésén – gyanúsnak találjuk a saját gondolatmenetünket, de lehet, hogy a fától nem látjuk az erdőt? Örülnénk, ha megírná nekünk, hogy a nyugdíjigazgatóságnak mi a válasza – kérdezze meg őket egy levélben.)

Tana néven bemutatkozó kedves Olvasónk meg is fogadta tanácsunkat, és írt a Nyugdíjigazgatóságnak, majd a választ megosztotta velünk. Nagyon-hatalmas köszönet érte:

Egy kattintás ide a folytatáshoz… »