“Társasági adó” kategória bejegyzései
 Feltöltési kötelezettség magyarul annyit jelent, hogy az állam a közösségi feladatainak ellátására szolgáló jussát szeretné a tárgyévben a zsebében tudni.
A feltöltési kötelezettség nem magyarul annyit tesz, hogy
A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.
Az előbb idézett jogszabályi részlet a társasági adó tekintetében rendelkezik, de nem szabad elfeledkezni a helyi iparűzési adóról sem. Az Art. 32. § (1) bekezdése alapján:
Az adózónak a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.
A feltöltési kötelezettséget nem elegendő teljesíteni (befizetni), hanem arról bevallást is kell benyújtani december 20-ig, mind a társasági adó, mind a helyi iparűzési adó vonatkozásában!
És mi a helyzet az eva hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 2011, EVA, feltöltési kötelezettség, helyi iparűzési adó, mulasztási bírság, Társasági adó
Szóljon hozzá! »
 Tavaly az egyéni cégek alapításával kapcsolatban új törvényt kellett megismerni. Sok kérdés és bizonytalanság veszi körül az egyéni vállalkozók által alapított egyéni cégeket. A társasági adó bevallásával kapcsolatban a kérdések száma tovább nőtt: a kkv-kat besoroló törvény szerint ők is lehetnek adókedvezményre jogosító mikro-, kis- vagy középvállalkozások?
A mikro-, a kis- és a középvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény – (Kkv. tv.) 3 .§ (2)-(3) bekezdése – határozza meg.
Besorolásukat létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg figyelembevételével kell meghatározni.
A törvényben folyamatosan visszatérő szó, mint „vállalkozás” fogalmát kell meghatározni a törvény szerint.
… vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat.
… egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott vállalkozás.”
A korábbi törvény szerint egyéni cégek tulajdonképpen egy cégbíróságon jegyzett egyéni vállalkozók voltak. Azzal, hogy kérték cégnyilvántartásukat, még nem szűntek meg, mint egyéni vállalkozók.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: egyéni cég, egyéni vállalkozó, kisvállalkozás, Kkv, középvállalkozás, mikróvállalkozás, Tao
2 hozzászólás »
 Azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik 2010-ben eva alanyok voltak, de 2011-re kiléptek, és korábban bevételi nyilvántartást vezettek, azoknak a számviteli törvény szerint nyitó mérleget kell készíteni.
A lecsökkentett társasági adó és az olcsóbb személyi jövedelemadó mellett sokan döntöttek úgy, hogy kilépnek az evából. Nem jelent a változás eltérő nyilvántartást a jogi személyiségű gazdasági társaságoknál (kft-knél).
Azoknak a bt-knek és kkt-knek, akik az eva ideje alatt bevételi nyilvántartást vezettek, most vissza kell térni a számviteli törvény hatálya alá.
Nekik egy tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készíteniük.
A nyitó mérlegbe:
- az eszközöket piaci értéken,
- a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő,
- a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben,
- a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.
A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
A kiegészítő mellékletben utalni kell arra a tényre, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól visszatérve először készít beszámolót.
Nincs törvényi előírást arra, hogy a nyitó mérleget milyen határidővel kell elkészíteni. Az biztos, hogy az első, már nem evás időszak beszámolójában az előző évi adatokhoz a nyitó mérleg adatait kell feltüntetni.
A nyitó mérlegben szereplő adatok közzététele is ennek a beszámolónak a közzétételével valósul meg.
Társasági adó bevallás
Adónavigátor Konferencia - 2011. március 30. – Lurdy Ház – Budapest
Részletek itt>>
Címkék: bevételi nyilvántartás, EVA, eva alany, kiegészítő melléklet, mérleg
6 hozzászólás »
 A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják…
Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.
A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.)
Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás elszámolását.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadásokat költségként elszámoljuk. Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó tehát vállalkozási bevételnek számolja el a kapott összeget és ezzel szemben érvényesíti költségeit. (pl a járulékokat.)
Nem kell az összeget az egyéni vállalkozói bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.).
Véleményem szerint ez a ritkábban előforduló eset.
Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb bevétele lesz.
Címkék: egyéni vállalkozó, szja bevallás, támogatás, társas vállalkozó, vállalkozóvá válás
5 hozzászólás »
 A 2010 közepén megváltozott társasági adókulcs miatt a bevallások elkészítésénél olyan kérdések merülhetnek fel, melyekre korábban nem is gondoltunk. A 10%-os adó a második félévben már nincs feltételekhez kötve, de az első félévben több feltételnek is meg kell felelni.
2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei már korábbi évekből ismertek, de a fél éves időtartam miatt helyenként átfogalmazásra került.
Feltételek, melyekből mindegyiknek teljesülnie kell, ha az első félévben is szeretnénk alkalmazni a 10%-os tao-t.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 10%, 2010, adókedvezmény, állományi létszám, nyereségminimum, rendezett munkaügyi kapcsolat, Társasági adó
Szóljon hozzá! »
| |
Az önkéntes egészségpénztári befizetésre és szolgáltatásokra vonatkozó 2011. december 31-ig érvényes adójogszabályok |
| Munkáltatói hozzájárulás |
A hozzájárulás teljes összege értékhatár nélkül a vállalkozás érdekében felmerült költség, munkavállalónként havi 23.400,- Ft-ig, (a havi összeg a mindenkori minimálbér 30%-a). A hozzájárulás teljes összege után a munkáltató további 19,04%-os adót fizet. |
| Egyéni befizetés |
- A befizetés 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 150 ezer Ft.
- A pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a SZJA-kedvezményben részesül.
- A pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül.
|
| Egészségpénztári szolgáltatások |
Adómentes (kiegészítő egészségbiztosítási) szolgáltatás
- Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék
- Optika
- Gyógyászati segédeszköz
- Orvosi ellátás, fogászat
- Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness
- Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz
Adóköteles (életmódjavító) szolgáltatások
- Rekreációs üdülés, sporteszközök
- Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat
- OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák
|
| Adomány |
Az adomány adómentes támogatás, legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a erejéig az adomány teljes összege csökkenti az adózás előtti eredményt (közérdekű kötelezettségvállalásként ráfordításnak minősül). |
Forrás: Patika Egészségpénztár
Címkék: adókedvezmény, adomány, egészségpénztár, kedvezmény, önkéntes egészségpénztár
18 hozzászólás »
Hamarosan itt az év vége, és ezzel a feltöltési kötelezettségek ideje is elérkezik. A 2011-es változásokról szóló törvényben egy meglepően jó hírre bukkantunk!
A törvény jelenleg hatályos szövegezése szerint a társasági adó törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kellett egészítenie.
A módosítás az értékhatárt 100 millió forintra emeli, amit már 2010. december 16 utáni kötelezettségek esetében is alkalmazni lehet.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: bevallás, feltöltés, feltöltési kötelezettség, helyi iparűzési adó, Társasági adó
Hozzászólások kikapcsolva
 Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is:
A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó.
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.
Visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.
A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték – legfeljebb 12 havi – részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
Visszakerült a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú „szóró ajándékot”.
13 ezer forintra növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség.
Emelkedik a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra.
A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január elsejétől 10 százalék lesz.
A hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.
A pénzügyi szektorra kivetett különadót (bankadót) a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik, a mértéke a nyereség 30 százaléka. A hitelintézeti különadó összegét le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.
A biztosítók adóterhe sávos mértékű: 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség,
A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója.
(Forrás: T 1376 sz. törvényjavaslat elfogadott változat, MKOE Hírlevél)
Címkék: adójóváírás, adótörvény 2011, bankadó, családi kedvezmény, dohánytermék jövedéki adó, első lakás, iskolarendszerű képzés, járuléktörvény 2011, jövedéki adó, külön adózó jövedelmek, Különadó, mozgáskorlátozottak gépkocsi támogatása, nyesz-számla, nyugdíj előtakarékossági számla, nyugdíjjárulék, önkéntes kölcsönös biztosító, Társasági adó
3 hozzászólás »
|
|
Bejegyzések (RSS)