“Társasági adó” kategória bejegyzései
Figyelem! A 132. számú Magyar Közlönyben, 2010. augusztus 13-án kihirdetésre került az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (szerk.)
A nagy kánikula enyhült egy kicsit, és amíg a következő hőhullám nem érkezik, addig egy kis melengetésnek összefoglaljuk pár szóban a csütörtökön elfogadott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag főbb elemeit.
Kifejezetten a részletekbe nem megyünk bele, hiszen lesz arra majd még időnk a gyakorlati alkalmazás során:
- Adó- és járulékmentes 2010. augusztus 15-től a háztartási munka. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1.000 forint regisztrációs díjat (a regisztrációs díj szeptember 15-től alkalmazandó).
Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
- Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke.
Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: ajándékozási illeték, átruházási illeték, bejelentési kötelezettség, devizahitel, egyéb szálláshely szolgáltatás, értékcsökkenési leírás, háztartási munka, ingatlan bérbeadás, jelzálog, nagyértékű vagyontárgy, örökösödés, pálinkafőzés, párlat, regisztrációs díj, Társasági adó, vállalkozói szja
18 hozzászólás »
A z év elején sok olyan számla érkezik a vállalkozásokhoz, melyben a szolgáltatás teljesítése 2009-ben megtörtént, de a számlát csak 2010-ben állítják ki, 2010-es fizetési határidővel, és az áfa törvénynek megfelelően 2010-es teljesítési időponttal. De hogyan kell ezeket a számlákat lekönyvelni?
Azoknál a rezsiszámláknál (telefon, gáz, villany stb..), amelyeknek az időszaka teljes egészében még a december 31-ig tart, de a számla kiállításának időpontja csak januárban történik meg, szállítói tartozásként kell elszámolni. Szóba sem jöhet az időbeli elhatárolás a, mert ezen gazdasági események nem érintenek több évet.
A szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokkal szembeni költségelszámolás csak szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén lehetséges, és csak akkor,
ha az igénybe vett szolgáltatás az egyik üzleti évről a másik üzleti évre áthúzódik, és
az üzleti évekre jutó szolgáltatás értéke a vonatkozó szerződések alapján egyértelműen meghatározható.
Például a december 10-étől január 10-éig terjedő időszak vízfogyasztásának, csatornahasználatának díjából a december 10-étől december 31-éig terjedő időszakra jutó hányadot december hónapra költségként (vízdíjként, illetve csatornahasználati díjként) el kell számolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben, függetlenül attól, hogy mikor állították ki a számlát, és mikor kell azt kiegyenlíteni, vagy hogy mikor keletkezik áfa levonási jog.
Nyilvánvaló, hogy a példaként felhozott esetben a bejövő számlát januárban, január hónapra kell a szállítóval szemben könyvelni, egyidejűleg megszüntetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolt összegeket.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: áfa törvény, aktív elhatárolás, folyamatos szolgáltatás, időbeli elhatárolás, időszak, passzív elhatárolás, szállítói, szolgáltatásnyújtás, teljesítési idő, termékértékesítés
Hozzászólások kikapcsolva
 A karácsony előtti utolsó nagy feladat a feltöltési kötelezettség. Jelen cikk ennek bevallásával foglalkozik.
A Tao tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie.
Azon adózók esetén, amelyek az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kapnak, a várható fizetendő adó összegénél ezeket a támogatásokat nem kell figyelembe venni, ha az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig nem kapják meg.
Az adózóknak a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást kell tennie a 0901-es nyomtatványon.
Azoknál az adózóknál, akiknek ezt a bevallást év közben havi gyakorisággal le kellett adni, azoknál a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallási határideje megegyezik a havi bevallás határidejével.
Ezeket a bevallási időszak különbözősége miatt nem lehet egy 0901-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallása végett külön kell a 0901-es bevallást benyújtani.
Azaz a naptári évvel megegyező üzleti éves adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítést 2009. december 20-ig kell bevallania.
A havi bevallók estében a 0901-es bevalláson szereplő egyéb kötelezettségeket november hónapra szintén 2009. december 20-ig kell bevallani.
A bevallási időszak a társasági adóelőleg-kiegészítés esetén 2009. 01. 01.- 2009. 12. 31., míg az adott havi kötelezettség esetén 2009. 11. 01.- 2009. 11. 30.
A két időszak eltérése miatt a példa szerinti esetben az adózó két 0901-es bevallást nyújt be, amelyek egyikében csak a társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó rovatokat tölti ki, a másikban pedig az egyéb, november havi kötelezettségeit vallja be.
Címkék: 0901 nyomtatvány, adó kiegészítés, adóelőleg, adóév, árbevétel, bevallás, feltöltés, kettős könyvvitel, Tao, Társasági adó
Hozzászólások kikapcsolva
 Folyamatosan visszatérő téma, hogy a negatív saját tőkével rendelkező társaságok milyen módon tudják rendezni tőkeszerkezetüket. Már évek óta nem javasoljuk a tagi kölcsön elengedését, mert azt illeték terheli. Most viszont újra változnak a törvények.
Az illetékekről szóló törvény 17. § (1) bekezdésének n) és o) pontja szerint 2009. július 9-től mentes az ajándékozási illeték alól:
?a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak ? az Szt. szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ? ide értve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is ? útján történő megszerzése, azaz a gépjármű és pótkocsi, illetve a közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának kivételével bármely ingyenes eszközátadás keretében történő vagyonszerzés?
Mindez azt jelenti, hogy már nem illetékköteles például a tagi kölcsön elengedése, de csak gazdálkodó szervezetek között. Gyakori eset lehet még például az anya-leány vállalatok -vagy egyéb vállalkozások - közötti szállítói tartozások elengedése. Mielőtt azonban úgy döntenénk, hogy ezt akár később is megtehetjük, még egy változásról szeretnék beszámolni.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adóalap, ajándékozási illeték, Illeték, illetékköteles, illetékmentes, Különadó, saját tőke, tagi kölcsön
9 hozzászólás »
 A cégek forgalmának illetve nyereségének visszaesése, önmagában is fájdalmasan érinti a vállalkozásokat. Ráadásul, a korábbi évek eredménye alapján kell a tárgyévre vonatkozó adóelőlegeket megfizetni, akkor is, ha idén kevesebb nyereségre számíthatnak.
Hogyan lehet megúszni az adóelőleg túlfizetést és milyen veszéllyel jár, ha valaki rosszul kalkulál a várható nyereség tekintetében?
Az évente leadott 29-es társasági adó bevallásban arról is bevallást kell tenni, hogy a következő hónapokban, negyedévekben mennyi előleget kell majd fizetni.
Havonta kell adóelőleget fizetni, amennyiben az előző évi fizetendő adó az 5 millió Ft-ot meghaladja, illetve negyedévente kell adóelőleget fizetni, amennyiben az előző évi fizetendő adó kevesebb, mint 5 millió Ft.
Címkék:adóelőleg, bevallás, előleg, méltányosság, mulasztási bírsság, negyedév, nyereség, Társasági adó
Hozzászólások kikapcsolva
Meghökkenést, meglepetést, majd derültséget szokott kiváltani előadásaimon az alábbi pár mondat: 
- Tudják-e, hogy mikor van befejezve a WC-n az ülőtevékenységük?
- ???
- Amikor a papírmunka is be van fejezve….
A hallgatóságnak, Ügyfeleinknek állandóan azt sulykoljuk, hogy ne feledkezzenek meg vállalkozásaik papírmunkájáról, ne hanyagolják el azt, mert az esetek túlnyomó többségében az ellenőrző hatóságok ezen papírok alapján vizsgálódnak, és hozzák meg döntéseiket, melyeknek nagy része nem dicséret, hanem súlyos bírság.
Amennyiben havonta egy-két órát hajlandóak vagyunk rászánni papírjaink, bizonylataink, dokumentumaink rendbetételére, súlyos tíz-, százezreket spórolhatunk! (Azt hiába is mondanám, hogy naponta rakjunk rendet, azt épelméjű ember nehezen tudja megtenni egy kis- vagy középvállalkozásban – ezer, meg még ezer rendszabályt kellene betartanunk naponta, és egyszerűen a munkánkat nem tudnánk végezni rendesen. Ismerik a történetet: ha pl. egy vámos betartana minden számára előírt kötelességet, akkor a határtól a másik határig állnak a sorok…)
Korábbi írásunkban ismertettük a 2009. évi cégautóadóval kapcsolatos változásokat, új előírásokat, így azt most nem ismételjük meg. Nem ejtettünk ugyanakkor szót az útnyilvántartásról, a kiküldetési rendelvényről, pedig megér egy-két mondatot a kérdés… Ez tipikus papírmunka. 
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adóalap, adózás előtti eredmény, cégautóadó, kiküldetési rendelvény, Természetbeni juttatás, útnyilvántartás
11 hozzászólás »
A közvetített szolgáltatások meghatározása az egyik legnehezebb adózási kategória, mert a különböző törvények különböző módon szabályozzák. Jelentős eltérés van a számviteli törvény és a helyi adókról szóló törvényben meghatározott fogalmak között, így különös körültekintéssel kell eljárni a nyereség-minimum alapjának csökkentése esetében.
A nyereség-minimum alapján meghatározott adóalap esetén az összes bevételt csökkenti a közvetített szolgáltatások értéke is.
A társasági adótörvény nem határoz meg külön fogalmat a közvetített szolgáltatásokra, ezért ebben az esetében a számviteli törvény szerinti meghatározást kell az adó alapjánál csökkentő tételként megállapítani.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adóalap, alvállalkozó, helyi adó, közvetített szolgáltatás, nyereség minimum, nyereségminimum, Társasági adó, változatlan formában továbbértékesített
Hozzászólások kikapcsolva
Pécsi APEH-es szakértők részvételével rendez fórumot a Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnay termében (Majorossy I. u. 36) a baranyai iparkamara 2009. január 07-én, szerdán, délelőtt fél kilenc és 16 óra között.
Az előadók az SZJA és az EVA, illetve az ÁFA 2009-es változásaival kapcsolatban adnak felvilágosítást nyújtani az érdeklődőknek.
Címkék: adótörvény-változások 2009, áfa, EVA, PBKIK, pécsi APEH, szja
Hozzászólások kikapcsolva
|
|
Bejegyzések (RSS)