“Természetbeni juttatás” kategória bejegyzései
 Egészen bizonyosnak tűnik, hogy az iskolakezdés nem vált ki egyforma örömöt a három félből: a tanuló, a szülő és a pedagógus nem biztos, hogy örömében a földhöz csapkodja sapkáját…
A szülőnek még a talpa is ökölbe szorul, ha arra gondol, hogy új cipő, új ruha, új iskolatáska, új füzetek, új könyvek. Nem váratlan kiadások, hiszen a tanévzáró óta folyik a gyűjtögetés, menet közben a beszerzés, de nem kicsiny tétel ez a mai világban, akár csak egy vagy kettő gyerek, ha akad a háznál.
A segítséggel a munkáltató kedvező adózással adhat a munkavállalónak hasznos értéket erre az esetre, mely szinte minden család életét megnehezíti. Az odafigyelés, és az utalvány lehetőségével minden munkáltató komoly lépéseket tehet annak irányába, hogy a munkavállaló érezze és értékelje a megbecsülést !
A támogatás nyújtásának (adózási szempontból szabályszerűen) alapvetően két formája létezhet:
1. Munkaadó nevére kért számlára történő vásárlás
2. Munkaadó által természetben juttatott termék átadás
3. Munkaadó által vásárolt iskolakezdési utalvány juttatás
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: béren kívüli juttatás, írószer, iskolakezdési támogatás, ruházat, tankönyv, utalvány
2 hozzászólás »
Több utalványforgalmazó cég kifejlesztette a tanácsadási utalványát, melyet – állításuk szerint – adómentesen adhat a munkáltató. Igaz ez? Vajon milyen feltételei vannak az adómentességnek?
Az szja-törvény 1. számú mellékletének 8.29. pontja szerint:
a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.
Szerintem ez az idézet nem igényel sok magyarázatot, de azoknak, akik a tanácsadási utalványokat a cafeteria keretben választható juttatásként adják, azoknak mégis egy kis segítség az értelmezéshez.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: adómentes, cafeteria, létszámleépítés, utalvány
Szóljon hozzá! »
2011-től a kedvezményes adózás alkalmazásához az internet-szolgáltatás csak korlátozott összegben téríthető meg, ami havonta nem lehet több mint 5000 Ft. Ha a törvényt szó szerinti értelmezzük, akkor csak ezt lehet havonta kifizetni, és nem többet. De a törvényt tényleg szó szerint kell értelmezni?
A szja-törvény 71. § (1) d. pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak legfeljebb havi 5.000 forintot meg nem haladó összegben
- internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása, vagy
- internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve – legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással – a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is;
A törvény szövege szerint
A törvény szövege szerint havi 5.000 Ft-ot meg nem haladó összegről van szó. Ha a juttatás napja az a nap, amikor azt a magánszemély megszerzi, akkor egy hónapban nem fizethetünk ki neki több mint 5.000 Ft-ot még akkor sem, ha az több havi internetet tartalmaz.
Tehát, nem vonhatunk össze hónapokat, mert akkor már egy adott hónapban magasabb értékű juttatást adnánk.
A Kisvállalati Adómegtakarítás ABC-je című könyv kéziratát az alábbi megjegyzéssel zártuk le 2011. februárjában:
„Más juttatásokkal kapcsolatban már előfordult, hogy az adóhatóság kedvezőbb gyakorlatot is engedélyezett. Ezért itt is elképzelhető, hogy olyan állásfoglalást ad majd ki, melyben ezt akár évi 60 ezer forintban is értelmezhetjük.”
Az adóhatóság szerint
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: béren kívüli juttatás, internet, kedvezményes adózás
Szóljon hozzá! »
 Ha munkavállalónkat olyan továbbképzésre küldjük, melyben a részvételi díj az ebédet is tartalmazza, és ezt a számlában külön sorban le is számlázzák, akkor ezután adófizetési kötelezettség keletkezik. A kérdés, hogy kinek és mennyit kell ezután fizetni.
Nézzük végig, milyen lehetőségeink vannak egy kiküldetéshez kapcsolódó étkezés leszámlázásának elszámolásához.
1. variáció
Ha a kifizető nem vállalja ezt a költséget, de a számla a nevére szól, így azt ki kell fizetnie, akkor megteheti, hogy a munkavállalóval ezt megtérítteti. Ennek módja, hogy a számára kiszámlázott díjat a munkavállalóknak továbbszámlázza, természetesen áfa felszámításával.
Ebben az esetben az szja szempontjából juttatás nem valósult meg, tehát adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
2. variáció
Ha a kifizető a magánszemély felé étkezési hozzájárulás címén juttatja ezt a szolgáltatást. Amennyiben a havi 18 ezer forintos keretet dolgozónk még nem használta ki, akkor ez is beleférhet a 19,04%-kal adózó részbe. Elképzelhető, hogy ha az étkezési utalványokat utólag osztják, akkor emberünk erre a hónapra már csak kevesebbet kap, hiszen ő a keret egy részét már kihasználta.
Ha kimerítettük a béren kívüli juttatási keretet, akkor ez az étkezés az szja-n kívül eho kötelezettséggel is jár a kifizetőnek, így összesen 51,17% adót kell fizetni utána.
3. variáció
Adó szempontjából ugyanez az 51,17% adó terheli, de más a jogcíme, ha az étkezést kiküldetéshez kapcsolódó étkezésnek tekintjük. Ezt az első forinttól „egyes meghatározott juttatásnak” kell tekinteni.
Összefoglalva: Ha a juttatás megvalósul, mert a magánszeméllyel azt nem téríttettük meg, akkor a kifizetőnek kell az adókötelezettséget megállapítani a tárgyhónapra leadott 08-as bevallásában. Ha az étkezési hozzájárulás keretösszegébe beleférünk, akkor csak szja-t, ha nem, akkor pedig szja-t és eho-t is kell fizetni.
Címkék: egyes meghatározott juttatás, eho kötelezettség, étkezés, étkezési hozzájárulás, kifizető, kiküldetés
Szóljon hozzá! »
 Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés – tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.
A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások… 
Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%).
Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.
A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap.
Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek
adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 2011, adójóváírás, béren kívüli juttatás, családi kedvezmény, Egészségügyi hozzájárulás, egykulcsos adó, FEOR, garantált bérminimum, hallgatói munkaszerződés, ingatlan bérbeadás, járulék, minimálbér 2011, részmunkaidő, részmunkaidő kedvezmény, szja, tb, tb-járulék, végkielégítés
31 hozzászólás »
 A 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetésével véglegessé váltak a 2011. évi adó és járulék szabályok. Jelen írásunkban a járulékokkal kapcsolatos érdemleges dolgokon szaladunk végig:
- a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól – 10 százalékra nő,
- az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100 (napi 170 forintra) változik,
- a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék marad, és nincs felső határ (ebben a tekintetben nincs változás),
- megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre,
- megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli juttatás vagy mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől, vagy 27 százalékos EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után),
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: béren kívüli juttatás, járulék, járulék 2011, járulékváltozás, minimálbér, nyugdíjjárulék, részmunkaidős foglalkoztatás, Start Extra, Start Plusz, társadalombiztosítási járulék, Természetbeni juttatás, tevékenységre jellemző kereset
4 hozzászólás »
N emrég a hétvégi bevásárlásnál az egyik ?madaras teszkóban? (Auchan) a pénztárnál előttem fizető hölgy élelmiszereket, tisztítószereket és műszaki cikkeket pakolt a futószalagra, majd melegétel utalvánnyal és készpénzzel fizetett. A pénztáros a tavaly év végéig a hidegétkezési jegyeknél megszokott természetességgel fogadta el és kezelte a melegétel utalványokat is.
Megváltozott volna a törvény, erről lemaradtam??!
2010. január 27-én az APEH közzétett egy tájékoztatót a meleg étkezési utalványok elfogadásának feltételeiről. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy a meleg étkezési utalványokat nem lehet beváltani azokra a dolgokra, amelyekre a hideg étel utalványnál korábban megszoktuk.
Sok munkáltató az eddigi hideg étkezési jegy helyett meleg étkezési utalványt ad a dolgozóinak.
Ma már nem elérhető az a bizonyos januári APEH állásfoglalás. Levették a weboldalról.
Mit jelent ez? Pontosan nem tudom. Hiszen nem adtak ki ezzel ellentétes állásfoglalást.
És a törvény nem változott azóta.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: melegétel utalvány
Hozzászólások kikapcsolva
Javítás: 2010.02.03. – 23:06 A felszolgálói díj régi változata tévesen a szövegben maradt (kicsit később a helyes, régi-új verzió szövege is benne van).
Könyvelő kollégáink ismét remegő kézzel és vérben forgó szemekkel, ideges arcrángásokkal ülnek a számítógépeik előtt; a hétvége igazán alkalmas időpont lesz ahhoz, hogy – lévén a hónapnak vége – ismételten, talán 1285-ödszőr, átfussák a január havi nyers bérszámfejtést.
2010-ben – és megint az utolsó pillanatban – megint kocsideréknyi változás volt a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.
A következő kis összeállításunkkal segítséget szeretnénk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amire oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek „csak” a változások…):
Új adótábla: az adó 5.000.000 Ft összevont adóalapig 17%, afelett 32%. Az összevont adóalapba bele kell számítani (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével) az ú.n. adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2010-ben mindkettő 27%).
Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 17%-a, legfeljebb havi 15.100 ft a jogosultsági határig, 3.188.000 ft-ig.
Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.
A magánszemély 4%-os különadója megszűnt.
Egy kattintás ide a folytatáshoz… »
Címkék: 2010, adóalap, adójóváírás, adótábla, eho, járulék, könyvelő, Különadó, munkaadói, munkavállalói, szja, tb-járulék, vállalkozói
62 hozzászólás »
|
|
Bejegyzések (RSS)