Adó | Járulék | Illeték

Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 – tervezet

A hír: A hivatalos oldalakon fellelhető információk szerint, a kabinet 15 százalékos minimálbér-emelést és 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentést (szociális hozzájárulási adó) javasol 2017-re, a garantált bérminimum ? melyet szokás még szakmunkás minimálbérként emlegetni- pedig 25 százalékkal nőhet jövőre.

A hír még nem jogszabály, ezért aggodalomra nincs ok, csak annyiban, hogy a gyakorlat szerint amit a kormány eltervez, arra a képviselők rábólintanak.

Lássuk azonban, hogy mit mondanak a számok:

Számok (1):  egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó havi 16.290,- forinttal többe fog kerülni munkaadójának (158.925,- Ft, ami 11,42%-os növekedés), míg a szakmunkás minimálbér esetén 34.992,- forint a többlet munkáltatói teher (200.757,- Ft, ami 21,11%-os növekedés).

Számok (2):  egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó havi 11.073,- forinttal többet fog kézhez kapni (15%-os növekedés), míg egy szakmunkás minimálbér esetén 21.446,- forinttal több (25%-os növekedés) kerül a munkavállaló számára kifizetésre.

Számok (3):  egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó után havi 5.577,- forinttal, míg egy szakmunkás minimálbér esetén havi 10.804,- forinttal több kerül a munkavállalótól levonásként az államkasszába.

Számok (4):  egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó után havi 360,- forinttal kevesebb, míg egy szakmunkás minimálbér esetén havi 2.742,- forinttal több a munkaadói közteher.

Számok (5):  egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó után havi 5.217,- forinttal, míg egy szakmunkás minimálbér esetén havi 13.546,- forinttal több összeget vár el az állam az államkasszába.

Az, ami egészen bizonyos: kicsi hazánkban a munkabérek összege a bányászbéka alsó fertályát alulról szemlélik. 🙁

Az is tény, hogy a bérezés kérdése évek, évtizedek óta elrontott, szőnyeg alá söpört kérdés, és a termelékenység, hatékonyság és a kereslet sincs rendben, nem a bérrendezést támogatja, holott arra több ok miatt nagyon szükség van.

Amit – így, első olvasatra – erősen nehezményezhet egy munkaadó: miért neki kell egyedül elvinnie azt a balhét, amit az állampolitika/állam-gazdaságpolitika kevert ki a hosszú évek alatt?

“Emeljük a dolgozók bérét, emeljük a munkavállalók nettó bérét, csökkentsük a közterheket!” – gyönyörű hívószavak. Egyet lehet velük érteni maradéktalanul? Igen, feltétlenül!

Akkor hogyan a csudában van az a tervezet szerint, hogy a dolgozó 15-25 százalékkal többet visz haza, a munkáltatói költség 11,42 – 21,11%-kal több, és az állam a minimálbéresek után havi 5.217,- Ft-tal, a garantált bérminimumosok (legalább középfokú végzettséget igénylő foglalkoztatottak) után 13.546,- Ft-tal több bevételhez jut(hat)? Hatékony államigazgatás? Több pénz a köz javára? Játék a számokkal? (Igaz, hogy az államnak történő befizetés a bruttó bérekhez viszonyított 62 %-ról 58 %-ra csökken, csak éppen úgy, hogy a munkaadóknak többet kell fizetni 10-20 %-kal).

És, ha megnézzük alaposan a minimálbér, garantált bérminimum 2017-es tervezett változásainak táblázatát, akkor a számok kapcsán több dolog egészen biztos, hogy bevillan, amin érdemes elgondolkodni:

— nem elegendő a minimálbéren / garantált bérminimumon lévők bérének emelése, hanem a “felettük lévő állomány” bérét is hathatósan kell emelni – ez mennyire növeli a munkaadók terheit, duzzasztja az állam zsebeit?

— rengeteg kedvezmény, kötelezettség, értékhatár a minimálbér mértékéhez kötött – ez mennyire növeli a munkaadók terheit, duzzasztja az állam zsebeit?

— az egyéni vállalkozók, a társas vállalkozások “főfoglalkozású” tagjainak kötelezettsége ugyancsak a minimálbérhez, de méginkább a garantált bérminimumhoz kötött, de 150%-kal növelten – túlélik, akiknek nincs lehetőségük KATA módot választani?

— a munkaadók ki tudják vajon termelni a többletet, vagy belerokkannak, vagy elbocsájtások mellett csökkentett termeléssel igyekeznek talpon maradni?

— egészen bizonyos, hogy pár tucat elcseszett bérpolitikát nekifutás, rákészülés, tervezés nélkül, másfél hónap alatt (november 15-től december 31-ig) kell lenyomni a demokratikus magyarság torkán?

— elérhető valahol néhány, független szakértői csoportok által összeállított, javaslat- és hatástanulmány, amiről lehetne vitatkozni, amik közül lehetne válogatni, amiket egységessé lehetne gyúrni egy félév alatt, és rákészülni a következő 4-6-8-X évre? Rettegés nélkül, stressz nélkül, megélhetési gondok nélkül, valós reményekkel?

2016. 2017. különbségek
garantált bérminimum minimálbér garantált bérminimum minimálbér garantált bérminimum minimálbér
Bruttó munkabér 129 000 111 000 161 250 127 650 32 250 16 650
   szja 19 350 16 650 24 188 19 148 4 838 2 498
   nya 12 900 11 100 16 125 12 765 3 225 1 665
   eba 10 965 9 435 13 706 10 850 2 741 1 415
Összes levonás 43 215 37 185 54 019 42 763 10 804 5 578
Nettó munkabér 85 785 73 815 107 231 84 887 21 446 11 072
   szocho* 34 830 29 970 37 088 29 360 2 258 -611
   szakképzési 1 935 1 665 2 419 1 915 484 250
Munkáltatói közteher 36 765 31 635 39 506 31 274 2 741 -361
Munkáltatói költség 165 765 142 635 200 756 158 924 34 991 16 289
Állami bevétel 79 980 68 820 93 525 74 037 13 545 5 217

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

"Vissza a tetejére" gomb