Adó | Járulék | Illeték

A 2015. évi adócsomag-tervezetről – távirati stílusban

konyvelozonaHU_2015-evi-adocsomag-kozelegAz “Internetadó 2015, és még sokan mások?” című írásunkban, a cím második felével és a kérdőjellel is próbáltuk jelezni, hogy az internetadó néven “meghíresült” javaslat árnyékában több, nem túl kedvező változást tartogat számunkra (nem elsősorban a könyvelők, mint inkább a magyar családok számára) a 2015. január 01-től bevezetésre kerülő adótörvény-változások csomagja.

Az internetadót jó alaposan kiveséztük, pontról pontra feldolgoztuk, hogy átfogóan érthesse mindenki, hogy a bevezetése esetén mit is fogunk érezni általa (a lakosság és a vállalkozások egyaránt), erre tessék – hál’ Istennek – arról jönnek a hírek, hogy jól visszavonják ezt a távközlési különadó elfajulást.

Igazán remélni tudjuk, hogy győz a józan ész, és valóban így is lesz, mint ahogyan abban is erősen bízunk, hogy a béren kívüli juttatások utáni adókedvezmények megnyirbálásának szándéka is erősen módosulni fog, ahogyan erről a szaksajtóban és a bulvársajtóban is egybehangzó információk jelentek meg.

Sajnos, maradt még bőven kellemetlenség az adócsomagban, de nem vállalkoznánk most már az aprólékos ismertetésre, inkább csak távirati stílusban megemlítjük, hogy milyen aknákat tettek elénk/alánk, aztán meglátjuk, hogy felelős honanyáink és honatyáink vajon mire fognak bólogatni:

A sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díj akár 60-szorosára emelheti (igazándiból a multiknál) az árbevétel után fizetendő adót. Azt, hogy ebből mennyi jön át hozzánk, a lakossághoz, az inkább csak sejthető…

A környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztik a mosószerre, a tusfürdőre, a kozmetikumokra, az öblítőkre, a dezodorokra, a papír-írószerekre. Ez az intézkedés egyaránt érinti a vállalkozásokat és a magánszemélyeket. Legfeljebb kicsit koszosak, kicsit büdösek leszünk, és spórolunk a papír alapú bevallásokkal…

Várhatóan növekedni fog a kedvezményezett béren kívüli juttatások adója, 35,7 százalékról 51,17 százalékra. Az adóteher növekedése érinti az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulást, a helyi bérletet, az iskolakezdési támogatást és a munkahelyi étkeztetést is. A cafetéria adóterhének növelésével kevésbé fogja megérni a cégeknek ezek használata, így a munkavállalók kevesebb béren kívüli juttatást fognak kapni a cégektől. (Az újabb hír szerint lehetséges, hogy évi 200ezer Ft juttatás után lép be a drasztikus emelés.)

A chipsadót kiterjesztik az alkoholos italokra, de azok a töményitalok, amelyek különböző gyógynövényeket tartalmaznak, illetve a pálinkák mentesülni fognak az új adó alól.  Hurrá! Legalább leihatjuk magunkat, újabb adóterhek nélkül.:(

Már nem csak azok a társaságok minősülnének kapcsolt vállalkozásnak, amelyek ? leegyszerűsítve ? azonos tulajdonosi körbe tartoznak, hanem azok is, amelyek csak az ügyvezetésükben egyeznek meg, így teljesen új vállalkozói kör kerülhet be a transzferár-kötelezettek körébe. Az ilyen vállalkozások között alkalmazott ?belső? árakat, vagyis a transzferárakat ár-kiigazítási és transzferár-nyilvántartási kötelezettség terheli.

Néhány helyen bővül, néhány helyeken viszont jelentősen szűkül a munkáltatók által a szociális hozzájárulási adóból (szocho) igénybe vehető kedvezmények köre.

A sertéshez hasonlóan az élő és vágott marha, kecske és juh általános forgalmi adója 27 százalékról 5 százalékra csökkenne, és nagyjából ugyanúgy nem igazán érződne a lakósságnál a hatása,mert ez inkább a fekete gazdaságnak szóló (viszonylag hatásos) intézkedés.

Az áfacsalások kiszűrésére és visszaszorítására javasolt elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER) az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja. Közúti fuvarozással járó tevékenységet kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat 2015. január 1-jétől.

Társasági adókedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások, hasonlóan a csapatsportágak és a magyar filmek támogatásához.

Két éven keresztül havonta összesen ötezer forint adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe jövőre a friss házasok, feltéve, hogy egyiküknek ez az első házassága.

A jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége. A magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznának.

And many many more, azaz: és sok sok más…:)

A tervek szerint 2014. november 18-án lesz a végszavazás, addig még sok dolog változhat (eddig 33 módosító javaslatot nyújtottak be ehhez a törvényjavaslathoz).

Bízzunk, és reménykedjünk! 🙁

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. T.Könyvelőiroda!
    Kérdésem az volna valóban a dolgozónak kell felajánlani a béralapból azt az összeget amit a munkaadó béren kívüli juttatás címén ad.De hisz akkor a munkavállaló is és adó hivatal is rosszabbul jár.Ugyanis ha az alap csökken akkor adó is csökken az egészből a dolgozónak a zsebében csak az adócsalással megspórolt összeg marad a zsebében.Ez rendben van így önök szerint.Ráadásul még ki sem lehet hátrálni belőle egy évig.
    Köszönöm a válaszát Urbán Krisztián

    1. Kedves Urbán Krisztián!

      Hogy őszinték legyünk, nem teljesen értjük a kérdést.. 🙁

      Ami bizonyos; nem a dolgozónak kell felajánlani a béren kívüli juttatást, azt a munkaadó ajánlja fel. Nem az lehet, hogy választani lehet, hogy milyen juttatásokat kérnek a munkaadó által felkínált lehetőségből?
      A munkabér nem csökkenhet a cafeteria miatt, hanem a cafeteria a béren felül adható.

    2. T.Könyvelőiroda!
      Ha a munkaadónak kell felajánlani az összeget akkor az hogy lehetséges eddig a béralapom 170.000 Ft volt erre kaptam15.000 Ft mozgóbért és a nettó keresetem 121.124 Ft volt plusz kaptam 10.000 Ft Erzsébet utalványt.Jelenleg kaptam még 10.000 Ft utalványt és 111.800 Ft a nettóm.Így már szerintem érthető.
      Köszönöm a válaszát.

      1. Kedves Urbán Krisztián!

        Valóban, így már érthetőbb a kérdése… 🙂

        A 185ezer Ft-nak 121.175,- Ft a nettó összege (ha nincs egyéb kedvezménye),de… nem a mozgóbér azt jelenti munkajogilag, hogy egy időbér (amit a teljes műszakért megkap) és teljesítménybér kerül kombinálásra.
        A 170ezer Ft (ha az az alapbére) nettó összege 111.350,- Ft.
        Az Erzsébet utalvány után a munkaadónak van adófizetési kötelezettsége.

  2. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Régen jelentkeztem. Időközben megváltozott a honlapjuk. Illetve, az én keresési módszerem lehet rossz.
    Van-e bejegyzésük “Egyéni vállalkozás indítása főmunka mellett” témában? Hogyan találom meg?
    Segítségüket köszönöm.
    Tisztelettel
    Erika53

    1. Kedves Erika53!

      Reméljük, nem csak akkor olvasgatja honlapunkat,mielőtt kérdezne valamit. 🙂 🙂

      Konkrétan, az ön által leírt összefüggésben nincs írásunk, de talán előrébb lennénk, ha konkrétan azt kérdezné meg, hogy mit szeretne tudni a nem főfoglalkozásszerű egyéni vállalkozásról. 😉
      (A keresőnk úgy működik, hogy a keresőmezőbe írt kifejezést keresi, legyen az egy szóból álló, vagy akár több szóból álló kifejezés. A program azt keresi, hogy a beírt minta megtalálható-e a honlapunkon. Pl. ha a könyvelőirodai könyvelő-helyettes kifejezést írja be, akkor nem lesz egyetlen találat sem, mert pont ilyen kifejezésmintát nem talál (mert nincs is) a rendszer.
      Ilyenkor érdemes csökkenteni a kifejezés hosszát, pl. könyvelőiroda beírása esetén már lesz találat.
      Az ön esetében van találat az Egyéni vállalkoz beírás esetén, csak az a kérdés, hogy a fel nem tett kérdéseire megtalálja-e ott a választ?

      Ha elakadna, kérdezzen nyugodtan. 🙂

      1. Tisztelt Könyvelőiroda!
        Megkésve ugyan, de nagyon szépen köszönöm válaszukat. Haszonnal “forgatom” azóta a keresőt.
        Mostani kérdésem az ingatlan bérbeadáskor fizetendő 14% eho-val kapcsolatos. Kifizetőnek bérbe adom a lakásomat. 2015.évre vonatkozóan nyilatkozato(ka)t kell tennem. Eho-val kapcsolatban az alábbi mondat szerepel a kifizető által megküldött formanyomtatványon: “Nyilatkozom, hogy az általam bérbe adott ingatlan(ok) bérleti díj összege az évi 1.000.000 forintot Meghaladja/Nem haladja meg”. Kerestem nyomtatványmintákat, látom, hogy általában a “bevétel” szerepel.
        Kérdésem: valóban a bérleti díjról (vagyis a bevételről) kell nyilatkoznom? Nem pedig az ebből származó jövedelemről?
        Számomra a jövedelemről szóló nyilatkozat lenne logikus, hiszen év végén a jövedelem számít. Vagy nem jól értek valamit?
        Válaszukat előre is köszönöm.
        Tisztelettel
        Erika53

  3. Nem elhanyagolható tétel lesz a minimálbérösszegének emelése sem!
    Igaz, hogy az szja és a járulékok nem emelkednek, de a minimálbér emelése húzza magával az adó és járulék összegek megemelését.

    Egyes rebesgetések szerint a minimálbér összege az átlagkereset (230ezer Ft) ötven százaléka körül, azaz 115ezer Ft körül lehetséges, a mostani 101.500 Ft helyett.
    Ez nagyjából 15 %-os terhelés-növekedést jelentene a munkaadóknak.

"Vissza a tetejére" gomb