Kezdőlap > Adó | Járulék | Illeték > A kata és a munkaviszony kapcsolata

A kata és a munkaviszony kapcsolata

KATA adózás és a személy- és vagyonvédelmi őrValljuk be őszintén, hogy a kata adózási módban foglalkoztatott személy után fizetendő közterhek csábítóbbak egy foglalkoztatónak a munkabért sújtó közterheknél. Két – lényegében azonos – kérdést is feltettek honlapunkon, ami arra ösztönzött bennünket, hogy ezzel a viszonylag keveset említett területtel foglalkozzunk, felhívjuk a rejtett veszélyeire a figyelmet:

T.Könyvelőiroda. 2012-ben Főállású Egyéni Vállalkozást váltottam ki. Vagyonőri tevékenységre. A könyvelőm 2013 Január. 01-től átjelentett a KATA rendszerbe. A munkáltatóm a januári leadott számlámra azt válaszólta nem tudja elfogadni mert nem vagyok jogosúlt a KATA rendszerhez. A számlámra rávezettem hogy kisadózó. A NAVA is megkűldte a visszaigazolást. Mi a teendőm!

A másik kérdés tartalmában teljesen egyező az előzővel, csak itt – szerencsére – még a döntés előtt kérdez a kérdés feltevője:

Személy vagyonőrként dolgozom és kiszeretném váltani a vállalkozói igazolványt és úgy tudom hogy a személy és vagyonőrök nem vehetik igénybe.Azt szeretném megkérdezni hogy nekem igénybe lehet venni ezt a Kata vállalkozást?

A kata adózási mód szerint adózó vállalkozó általános esetben, amennyiben főállásúnak minősül, havonta 50ezer Ft tételes adóval, amennyiben kiegészítő tevékenységűnek minősül 25ezer Ft tételes adóval és egy bevételi nyilvántartással “letudhatja” kötelezettségeit (és teherként még a 3 féle mód közül választható HIPA, azaz a helyi iparűzési adó, jelentkezik számára).

Ha ugyanezt a személyt munkaviszonyban foglalkoztatják, akkor a munkaadó terhelése (minimum középfokú végzettséget, vagy szakképzettséget feltételezve) havonta kb. 140ezer Ft, nem beszélve a szabadság és betegség ideje alatti helyettesítés költségéről, a szociális ellátások költségéről, és egyéb, szigorú kötöttségekről.

Valóban nem vehetik igénybe a személy- és vagyonőrök a kata adózási módot?

“Szakmai tilalom” alatt kizárólag három tevékenység áll nevesítve a törvényben, azok a vállalkozások amelyek a a TEÁOR 2008 szerint

  • 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
  • 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
  • 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

besorolású tevékenységet folytatnak, nem választhatják a kata adózási módot.

Akkor hol van az eb elhantolva? A magyarázatot a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 14. §-ában találhatjuk; a teljes szakasz a munkaviszonytól történő elhatárolásról szól.

Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

Ez egy olyan törvény, amely alapból azt feltételezi, hogy a kata adózási módot – a kedvező anyagi lehetőségek miatt – azért választotta a kényszervállalkozó, mert így legalább, viszonylag kedvező közterhek megfizetése mellett, lehetősége van munkát végezni, valami csekély pénzt hazavinni a családjának.  (Ez teljesen logikusnak is tűnik, hiszen a munkaadó közterhei is a csillagokban járnak, a megrendelések fogyatkoznak, hitel és tartalék nincs, neki is meg kell élni, munkát kell adni, a termelésnek-szolgáltatásnak folynia kell, mert különben eltűnhet a bal fenéken. Így foglalkoztatva csökken a terhe, lélegzethez juthat, és a munkavállaló is kereshet valamennyit.)

Ez egy olyan törvény, amely megfordítja alapból a bizonyítási kényszert; mindaddig bűnös a vállalkozó (azaz, feltételezik, hogy munkaviszonyt leplez a foglalkoztatása), ameddig az ellenkezőjét nem bizonyítja.

Az előbb említett törvényhely 6 (hat) pontot sorol fel tételesen; amennyiben a hat felsorolt pontból több mint egy, azaz legalább kettő bekövetkezik, akkor a vállalkozó nem vétett, mehet Isten hírével…

A … vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

A konkrét – személy- és vagyonőri – tevékenységnél ezt a hat pontot kell vizsgálni, hogy találunk-e legalább kettő olyan körülményt, amely ezek közül megvalósul.

Az idézetben olvasható ” 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy” nem más, mint az a foglalkoztató (a megbízó), akitől a bevétel, éves szinten meghaladja az 1millió forintot.

Sajnos – hogy az eredeti kérdésekre is válaszoljunk -,ha tételesen végigmegyünk a hat ponton, és alaposan megrágjuk a válaszainkat, akkor a személy- és vagyonőr tevékenység esetén a legjobb eset az, amikor a b.) és e.) pontban megfogalmazottak valósulnak meg, a többi – rendes üzemmenetben – nehezen képzelhető el.

Az e.) pontban meghatározottak még jó eséllyel megvalósulhatnak, ha a vállalkozó saját eszközeivel (pl. saját kutya, saját ruházat, saját elemlámpa, saját bicikli stb.) végzi a tevékenységet.

A b.) pontban meghatározottak megvalósulása nem elképzelhetetlen, de a dolog bizalmi jellege miatt nem igazán életszerű: ha a személy- és vagyonőr több megbízóval dolgozik, és több helyről van bevétele, és egy helyen sem éri el a bevétel az éves árbevétel 50 %-át (az azonos tulajdonosi kör más- és más nevű vállalkozásait össze kell vonni ebből a szempontból), akkor meglesz a második szükséges feltétel is.

 

 

 

 

Ez is érdekes lehet

KÖNYVELŐZÓNA - Alanyi adómenteseknek áfa bevallás? Lehetséges.

Alanyi adómentes adózónak áfabevallás? Lehetséges. KATA adózóknak is.

Igen gyakori érv a KATA adózási módot választó, alanyi adómentes vállalkozók között, hogy azért nem …

4 hozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőzóna! Van olyan vállalkozási szerződési összeghatár, ami felett kötelező szerződést kötni egyéni vállalkozónak? Korábban, ha jól tudom 200 ezer forint felett kellett szerződni. Az APEH telefonos ügyfélszolgálata azt mondja, az adóhatóságot nem érdekli a szerződés, mert azt a PTK szabályozza. Ez valóban így van? Egyéni vállalkozóként bármekkora összeget számlázhatok, egy adóhatósági ellenőrzéskor nem kell szerződést felmutatnom hozzá? De akkor mikor és ki kérheti el az írott megállapodást?

  2. Demeter László

    Nyugdíjas vagyonör vagyok,vállalkozásban.A könyvelőm bejelentett tavaly év végén KATA-ra.A NAV-tól nem érkezett visszajelzés,de úgy vettem észre, egyértelműen nem lehetek KATÁ-s,mert az a bizonyos vélelem megdöntése(a,b,c,d,e,f,pont)nem valósul meg.Pl :a tevékenység végzésének a helye a kisadózó birtokában áll.
    Nemsokára már a februári számlát nyujtom be.Mit tehetek ilyenkor,hogyan lehetne a régi adózási formába visszalépnem,hogy ne legyen nagy bajom belőle ?
    Válaszukat nagyon várom.
    demobácsi

    • Kedves Demeter László!
      Kedves demobácsi!

      Ez egy olyan kérdés, amire csak elvben lehet választ adni; és ezt megtettük abban az írásunkban, amelyhez írta a kérdést. Ahogyan azt Jogi közleményünkben is megfogalmaztuk: minden egyes eset más, és minden egyes esetben az érintetteknek kell mérlegelniük a döntést és következményeit. Javaslatunk az, hogy üljön össze könyvelőjével/adótanácsadójával, akik nálunk lényegesen jobban, mélyebben ismerik az összes körülményt, és együtt mérlegeljék a lehetőségeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.