A Magyar Közlöny 2012. október 15-i, 136. számában jelent meg a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. A kisadózó vállalkozások tételes adójanak (kata) részleteiről előző írásunkban adtunk tájékoztatást (a megadott hivatkozásra kattintva olvasható az írásunk), jelen cikkünkben a kisvállalati adót (kiva) mutatjuk be.
A kisvállalati adó egy – 2013. január 1-gyel induló – választható, új adónem, amely azt a célt szolgálja, hogy a kisebb vállalkozások adminisztrációs és fizetési terheit némileg könnyítse.
Kik választhatják egyáltalán a kisvállalati adóalanyiságot?
- egyéni cég
- közkereseti társaság,
- betéti társaság,
- korlátolt felelősségű társaság,
- zártkörűen működő részvénytársaság,
- szövetkezet és lakásszövetkezet,
- erdőbirtokossági társulás,
- végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda,
- külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
Természetesen, a felsorolt szervezetek csak abban az esetben választhatják a kisvállalati adózási módot, ha a törvényben felsorolt feltételek mindegyikének maradéktalanul megfelel a bejelentkezéskor:
- a KSH 2009. január 1-jei tájékoztatója szerint meghatározott átlagos statisztikai létszám az adóévet megelőző évben nem haladja meg a 25 főt,
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele/eva alapja nem haladja meg az 500 millió forintot (nem teljes adóév esetén arányosan számolandó),
- az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolóban a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot,
- az adóévet megelőző két évben az adóhatóság jogerősen nem törölte, vagy nem függesztette fel az adózó adószámát,
- az üzleti év mérlegforduló napja december 31. (nem lehet eltérő üzleti éves)
- az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása nem haladhatja meg az 1 millió forintot
Sok mindent elmondhatunk egy adóról, feltehetően egy kivétellel; azt nem szoktuk volt mondani egy adóra, hogy szimpatikus. A “melyik ujjamat harapjam meg – mindegyik fáj-effektus” okán mégiscsak jónak tűnik, hogy választható az adónem, de mennyi is az annyi??
A kisvállalati adó mértéke: az adóalap 16 %-a.
Az adó megfizetésével az adóalany kiváltja a
- társasági adót,
- szociális hozzájárulási adót,
- szakképzési hozzájárulást.
FIGYELEM! Nem váltja ki az általános forgalmi adó, továbbá az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeket.
Úgy gondoljuk, hogy eddig a pillanatig teljesen tiszták és világosak, követhetőek a szabályok – vitának, másképp értelmezésnek nem sok helye van (ami lehet, azt hamar gatyába lehet rázni, mint pl. az arányos időszakra jutó árbevétel számítása, vagy kapcsolt vállalkozásoknál a létszám egybeszámítása, stb.), de …
De, miért is lenne egy új magyar jogszabály a-tól z-ig olyan zökkenőmentes, mint egy hintőporos, bársonyos babapopsi simasága? Közérthető, azonnal felfogható, alkalmazható, összehasonlítható, elemezhető, stb., stb., stb…?
A kisvállalati adó alapja:az adózó pénzforgalmi szemléletű eredmény korrigált összege a személyi jellegű kifizetésekkel növelve, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.
a.) pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása: a pénzeszközöknek (készpénz, elektronikus pénz, csekk, bankbetét) a beszámolóban kimutatott tárgyévi összegéből le kell vonni a pénzeszközöknek a tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegét.
b.) korrekciós tételek meghatározása: általánosságban a korrekciós tételekről annyit kell tudni, hogy a társasági adóalap meghatározása során figyelembe veendő növelő és csökkentő tételekkel mutatnak hasonlóságot:
ba.) A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a tárgyévben befolyt pénzeszközök közül a
- hitel vagy kölcsön felvétele,
- adózó által nyújtott kölcsön törlesztésekor növelő tételként elszámolt összeg arányos része,
- tulajdoni részesedést jelentő befektetések eladása esetén a vásárláskor növelő tételként elszámolt összeg arányos része
- tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelése)
- osztalék és osztalékelőleg megszerzése,
- elszámolásra kiadott előleg visszafizetése.
bb.) A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a tárgyévben befolyt pénzeszközök közül a
- hitel vagy kölcsön törlesztésekor a felvételkor elszámolt összeg arányos része,
- hitel vagy kölcsön nyújtása
- tulajdoni részesedést jelentő befektetések vásárlása
- tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítása)
- osztalék és osztalékelőleg fizetése
- elszámolásra kiadott előleg kifizetése.
bc.) Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés (a teljesség igénye nélkül):
- végleges pénzeszközátadás, a térítés nélküli eszközátadás, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
- behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése (bizonyos feltételekkel)
- offshore vállalkozásnak fizetett összeg
- alultőkésítési szabály
- kapcsolt vállalkozások közötti, szokásos piaci árnak nem megfelelő ellenérték alkalmazása
c.) személyi jellegű kifizetések összege: Az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 4. § k) pontban meghatározott járulékalapot képező jövedelem.
Az adó alapjának meghatározását követően az adó-százalék ismeretében már egyszerű az adó megállapítása. 😉 A kisvállalati adót évenként kell megállapítani és bevallani (tárgyévet követő év május 31-ig), illetve az adóalanyiság év közbeni megszűnése esetén a megszűnést hónapját követő ötödik hónap végéig.
A kisvállalati adó is elismeri bizonyos esetekben a veszteségelhatárolás intézményét:
a.) főszabály: ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, akkor a következő 10 év alatt a pénzforgalmi szemléletű eredmény egyenlő részletekben csökkenthető.
b.) speciális szabály: amennyiben a korábban elhatárolt veszteség fedezetet ad, a következő adóévek adóalapja teljes mértékben csökkenthető az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyező összeggel.
Sajnos, az adóalanyt év közben előlegfizetés terheli:
a.) havonként kell előleget fizetni, a hónap 12. napjáig, ha a megelőző adóévben az adófizetési kötelezettség az egymillió forintot elérte, illetve az adóalanyiság első évében akkor, ha a megelőző adóévben a bevétel a 100 millió forintot meghaladta.
b.) negyedévenként kell előleget fizetni, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig az a.) pontban jelölt eseteken túl minden más adóalanynak.
Az adóelőleg mértéke: az adóelőleg alapjának 16 %-a.
Az adóelőleg alapjának számítása:
+ / – pénzeszköz adott havi/negyedévi változása
+ az adott hónapban/negyedévben az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem
+ a hónapban/negyedévben megfizetett kiva adóelőleg
+ a hónapban/negyedévben kifizetett osztalék, osztalékelőleg
+ / – korrekciós tételek (az adózó választása szerint, ha ezt választja, akkor az adóévben ettől a módszertől nem térhet el)
FIGYELEM! Adóelőleg-minimum fizetése kötelező; az adóelőleg minimuma nem lehet kevesebb az adóelőleg kötelezettség időszakában az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem 16 %-ánál.
Mit tudnánk mondani, javasolni most, írásunk végén minden vállalkozásnak, amelyik – feltehetően – érdekelt lehet a kérdésben? Természetesen azt, hogy irány a könyvelő, ha lehet, akkor még az ünnepek utáni első munkanapon!
Lehetőleg ne azzal rontsanak neki a könyvelőknek, hogy mondja meg, miként áll, hogyan fog kijönni jobban, válassza-e, vagy sem, hanem vigye magával az összes elmaradt bizonylatát, kivonatát, dokumentumát, hogy csekély esélye legyen a mérlegeléshez.
Szerintünk, a kollégáink nagyjából tudják, hogy mire számítsanak az egyes vállalkozással kapcsolatban, de amint az látható, olvasható a cikkünkben, nem kevés összetevő egymásra hatásából lehet csak meghatározni, hogy mi lehet az előnyösebb lépés – segítsenek nekik, nekünk azzal, hogy legalább az alapbizonylatokat leadják időben, és folyamatosan!
Előre is köszönjük szépen!
Tisztel Könyvelő iroda!
Lenne egy olyan kérdésem,hogy én egyéni vállalkozó voltam 1995-2015-ig de közben 2011-től volt hivatalosan bejelentett 8 órás munkám is és ilyen esetben hogy
számolandó a nyugdíjhoz kellő idő?csak az egyik számít vagy esetleg van másiknak is idő jelentősége?
Tisztelettel:Rozália
Előre is köszönöm a választ!
Kedves Visegrádi Rozália!
Nem teljesen világos számunkra, hogy mit szeretne konkrétabban tudni, csak sejtjük, mint macska az esőt… 🙂
A nyugdíjhoz szükséges idő, azaz a szolgálati idő nem változik attól, hogy akárhány foglalkozásunk van egy adott időszakon belül; egy nap alatt egy nap szolgálati időt lehet szerezni akkor is, ha 8 órát, 2×8 órát, vagy 3×8 órát dolgozik egy napon. A több munkahelyen végzett munka a nyugdíjszámításnál úgy jön képbe, hogy a bejelentett bér után megfizetett nyugdíjjárulék számítani fog, azaz a nyugdíjszámítás során a keresete fog majd összegződni.
Tisztelt Könyvelőzóna!
Feleségem fodrász, alkalmazottként dolgozik, jelenleg GYES mellett, négy órás munkaviszonyban. Június közepétől teljes munkaidőben kell majd dolgoznia. A gyerekeket nem tudnánk elhozni az óvodából egész napos munkarendünk miatt, emiatt arra gondoltunk, hogy egyéni vállalkozóként kellene dolgoznia. Több kérdés felmerült bennünk, tudnának-e segíteni?
Mivel egy éve tért vissza a munkába, viszonylag kicsi a vendégköre, olyan megoldást keresünk, ahol a leg minimálisabb a kötelező járulékfizetés. Annak van értelme, ha én 40 órás munkaviszony mellett leszek egyéni vállalkozó, és Ő mint alkalmazott dolgozna nálam? Mennyi a legkisebb óraszám, amit munkaviszonyként kell alkalmazni, alkalmazottként, vállalkozóként? Érdemesebb-e inkább neki vállalkoznia? Segítségüket előre is köszönöm!
Kedves Varga Gyula!
Őszintén szólva, nem sok értelme van, ha ön lenne ebben a szituációban az egyéni vállalkozó, és a felesége az alkalmazott. (Amennyiben önnek nincs fodrász végzettsége, akkor kell gondoskodnia szakképzett alkalmazottról – akinek 114ezer Ft a minimálbére, szabadságra kell engednie, betegszabadságot vehet igénybe, fizetni kell a túlóráját, a szombat-vasárnapi túlóráját, járulékait stb. Szóval, az alkalmazott a létező legdrágább megoldás az esetünkben.)
Tisztelt Könyvelőzóna!
2011-ben fedeztem fel honlapjukat, amikor szakmai dolgok után kutattam az interneten. Sajnálatos dolog, hogy egyedül- csak az Önök honlapja tudott választ adni a kérdésemre.
Nem véleményt írok, hanem kérdést teszek fel – elgondolkoztam azon, hogy a pénzeszközök változása növeli az adóalapot, akkor az áttérést követő évben a kettős könyvelés szabályai szerint előző évben bevételként elszámolt, de be nem folyt összeggel lehet korrigálni a KIVA adóalapot?
Válaszukat előre is köszönöm
Zugor Éva
Én is arra a kérdésemre keresem a választ, mint Zugor Éva. Vagyis a ha a pénzeszközök változása növeli az adóalapot, akkor az áttérést követő évben a kettős könyvvitel szabályai szerint előző évben árbevételként elszámolt, de be nem folyt összeggel lehet korrigálni a KIVA adóalapot? Ez igaz a KIVA előleg megállapítására is?
Várom megtisztelő válaszukat!
Szép Henriette
Ez tulajdonképpen nem jelent mást mint, hogy tárgyhónapot követő hó 12-ig le kell könyvelni az adott vállalkozás összes anyagát? Ez elég nehezen megvalósítható…
Hááát, hellyel közel igen, ezt is jelenti. 🙁
Ha belegondolunk pl. abba, hogy 15 nap van jogszerűen a kimenő számlák kiállítására, akkor a hóvégi teljesítésű számláknak nem is biztos, hogy van esélyük a könyvelőhöz történő beérkezésre, és akkor még nem is beszéltünk a minőségi-, mennyiségi reklamációkról, módosító és stornó számlákról.
Ja, meg 12-ig meg kell tenni a számfejtések bevallását is.
Egy könyvelőiroda felkötheti a fehérneműjét, annyi bizonyos..