Kezdőlap > Könyvelőzóna > A munkáltatói kölcsönről általánosságban – 2014.

A munkáltatói kölcsönről általánosságban – 2014.

konyvelozona.HU - lakáscélú munkáltatói kölcsönA munkáltatói kölcsönnel a magyar jogrendszer nem foglalkozik kiemelten, de a napi fogalmaink közé bevonult, és nem árt, ha némi tájékozottságunk van a kérdésben.

A korábbi, már nem hatályos, Munka Törvénykönyve (Mt.) a szociális juttatások témakörében annyit említett, hogy a munkáltató a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi körülményeinek javítását támogathatja.
A jelenleg hatályos Mt. nem beszél erről a kérdésről, így a választ a jog egyéb területeiről kell összeszedni – azt feltételezve, hogy mindkét fél számára optimális megoldásban gondolkodnak a felek.

A munkavállalónak nyújtható szociális juttatások területén alapvetően a felek szabad megállapodása az irányadó, nincs jogszabályi kényszer ilyen munkáltatói juttatásokra.
(Ne keverjük össze a a munkáltatói kölcsön jogintézményét a munkabérelőleg intézményétől, amely bár szintén tartalmaz hitelezési elemet, nem tekinthető munkáltatói kölcsönnek, hiszen a munkáltató nem a saját pénzeszközeit bocsátja a munkavállaló rendelkezésére ebben az esetben, hanem a munkabér egy bizonyos részét fizeti ki előre.

A munkabérelőleg nyújtásának szabályai mellett lényeges különbség a kölcsön és az előleg között, hogy a munkabérelőleg összegét a munkáltató jogszabály erejénél fogva, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a munkabérből levonhatja (Mt. 161. §.))

A 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) 3. §-a szerint pénzügyi szolgáltatásnak minősül – és így a PSZÁF engedélyéhez kötött tevékenység – az üzletszerű pénzkölcsön nyújtása, függetlenül attól, hogy a kölcsön kamatmentes-e.
A munkáltatói kölcsön nyújtása azonban mégsem engedélyköteles pénzügyi szolgáltatás, mivel a Hpt. 6. § (5) bekezdés szerint nem minősül pénzkölcsön nyújtásának a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön.

Kifejezett jogszabályi előírás hiányában a munkáltatónál esetlegesen alkalmazandó kollektív szerződés, szociális vagy egyéb belső szabályzat tartalmazhatja a jogosultság és az igénylés szabályait.
(A közszférában számos rendeleti szintű szabályozás lelhető fel a munkáltatói kölcsön igénylésének és folyósításának feltételeiről.)

A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönszerződés alapvetően a Ptk. szabályai szerint megkötött polgári jogi szerződés, függetlenül attól a ténytől, hogy a munkavállaló a munkáltatói kölcsönt a fennálló munkaviszonyára tekintettel kapja a munkáltatótól. Erre való tekintettel a kölcsönszerződés alapján létrejövő jogviszony polgári jellegű jogviszonynak tekinthető.

Tekintettel a jogviszony polgári jogi jellegére, a felek alapvetően szabadon határozzák meg a szerződés tartalmát, a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó szabályaitól szabadon akár el is térhetnek.

A kölcsönszerződés alapján adott összeget mindig valamilyen meghatározott célra folyósítja a munkáltató. A Hpt. rendelkezéseire tekintettel ennek a célnak mindig a munkavállaló szociális szükségleteivel kell összefüggésben állnia. Tipikusan lakásvásárlási vagy lakásfelújítási, -bővítési kölcsön, de nincs akadálya annak, hogy a felek más egyéb szociális (üdülési, iskolakezdési) célt határozzanak meg a szerződésben.

A munkáltató és a munkavállaló szabadon köthetnek ki a szerződésben kamatot. A felek a kölcsönszerződésben a késedelmi kamat összegét is szabadon határozhatják meg, a kölcsön futamideje szintén a felek szabad megállapodásának tárgya.
A munkáltató a kölcsön nyújtását biztosítékhoz – kezesség, zálogjog alapítása – kötheti (az ügyvezetők megváltozott felelősségi szabályai alapján jó, ha a munkáltató racionális fedezetről gondoskodik…).

Az erősen korlátozott munkáltatói pénzforrásokon és a Hpt. szigorán (csak szociális célra, esetileg nyújtható kölcsön) túl az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) előírásai azok, amelyek “racionalizálják” a munkáltatók hitelezési/kölcsönzési hajlandóságát:

– erősen szabályozott például a kamatmentes kölcsön lehetősége; a magánszemélynek (a munkavállalónak) kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, amennyiben a kifizetővel szemben fennálló követelései után a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék összegénél alacsonyabb kamat van kikötve (kivéve, ha a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb).
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.

– természetesen, ha szűk körben is, de léteznek munkáltató által kamatmentesen nyújtható támogatások (pl. lakáscélú támogatás), amelyek adómentességet élveznek, de az alkalmazásuk során nagyon oda kell figyelni, mert számtalan feltételnek kell egyidőben megfelelni – és, ha ez nem sikerül, akkor bizony súlyos közterheket lehet fizetni.

Összefoglalva: a munkáltató a polgári jog keretei között kötött megállapodás alapján, meghatározott célokra, bizonyos esetekben akár kamatmentes kölcsönt is nyújthat munkavállalóinak, csak soha ne felejtse el ezt a szándékát a kölcsönnyújtást megelőzően könyvelőjével és/vagy adótanácsadójával nagyon pontosanm konkrét szándékra vonatkoztatva egyeztetni!

Ez is érdekes lehet

minimalber-egyeni-vallalkozo-tarsas-vallalkozo-2017-konyvelozona

Minimálbér, garantált bérminimum egyéni vállalkozók, társas vállalkozók 2017 – tervezet

Még nincs egy hete, hogy a Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 – tervezet című írásunkban …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.