Kezdőlap » Társadalombiztosítás » A vállalkozó, a KATA és a táppénz viszonyáról
konyvelozKÖNYVELŐZÓNA - kata, vállalkozó és a táppénzona-KATA-vallalkozo-tappenzen-min

A vállalkozó, a KATA és a táppénz viszonyáról

Tudjuk nagyon jól, hogy a vállalkozónak törvény- és természetadta joga és kötelessége a látástól-Mikulásig történő munkavégzés, cserébe a fenenagy vállalkozói önállóságért, szabadságért.”Életemet és véremet, a királyságomat és fele lovamat a vállalkozói létért!” 🙂 🙂

…lenne egy kérdésem, táppénzzel kapcsolatban! Volt egy műtétem és nem tudom ez egy vállalkozó esetén hogyan működik. (Ott minden ehhez szükséges papírt megkaptam!) Előre is köszönöm…

Többen feltették már a hasonló tartalmú kérdésüket, többen lehetnek érintettek, ezért most kedves Ügyfelünknek úgy válaszolunk, hogy más érintettek is érthessenek belőle:

Az eléggé közismert dolog, hogy egy alkalmazottnak, a munkavállalónak, rendkívül sok joga van, és ezeket a jogokat sok-sok szervezet hivatott védeni, oltalmazni – a szakszervezetektől a Munkavédelmi Felügyelőségig, a Munka Törvénykönyvétől a Nőtanácsig árgus szemekkel védik és óvják a munkavállalókat, hogy a legcsekélyebb szabálysértés se maradjon megtorlatlanul a munkaadóval szemben; jár a szabadság, jár a pótszabadság, az apák pótszabadsága, a fiatalkorúak pótszabadsága, a gyermekek utáni pótszabadság, az évi 15 nap betegszabadság – csak néhány példa, és csak a szabadságok köréből, hogy mi jár a munkavállalóknak.

Ha a munkavállaló (az alkalmazott) betegsége miatt nem képes munkát végezni, akkor a betegség miatt igazoltan keresőképtelen munkavállaló évente 15 nap betegszabadságra jogosult. (Amennyiben a munkaviszony év közben jön létre, a munkavállalónak a munkában töltött idővel arányos betegszabadság jár. Betegszabadsága tartamára a munkavállalót távolléti díjának 70%-a illeti meg, ezt a kifizetést teljes egészében a munkáltató köteles teljesíteni.

A keresőképtelenség 16. napjától a munkavállaló – a feltételek fennállása esetén – táppénzre jogosult. A táppénz összegét a munkavállaló keresőképtelenségének első napján érvényes napi alap szerint számolja ki a társadalombiztosító. Táppénz a keresőképtelenség minden naptári napjára jár, függetlenül attól, hogy az adott nap munkanap, munkaszüneti nap, ünnepnap vagy pihenőnap. Mértéke a napi alap 60%-a, illetőleg bizonyos feltételek hiánya esetén a napi alap 50%-a, akkor is, ha a dolgozó kórházban gyógyul.. Az ellátást a munkavállaló számára a társadalombiztosítás fizeti ki, azonban a juttatás fedezetének harmadát a munkáltató úgynevezett táppénz-hozzájárulása biztosítja.

Na, és mi a helyzet a vállalkozó keresőképtelensége esetén?

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

Összegezzük, hogy mi van akkor, amikor a vállalkozó megbetegedik:

  • Hurrá! Taknyom-nyálam egybefolyik, lázam van, megműtöttek és baromira fáj, szóval, beteg vagyok, mint ahogyan más is szokott beteg lenni…
  • Nem jár a 15 nap betegszabadság, nem jár a távolléti díj 70 %-a. Igaz, hogy magasabb járulékot kell fizetnem, mint az alkalmazottnak, igaz, hogy akkor is fizetnem kell a járulékot, ha egy peták bevételem sincs (meg az alkalmazott bérét is ki kell fizetnem), nade, ez egy ilyen rendelkezés. Hurrá!
  • Mondjuk azt, hogy minden egyéb feltételnek megfelelek, ezért már a betegségem első napjától táppénzre leszek jogosult és erre az időszakra nem kell járulékot fizetni. Ez is hurrá!

Igen világosan látható, hogy egy komolyabb betegséget egyszerűen nem engedhet meg magának a vállalkozó, de még az egyszerűbb betegség esetén is megfontolandó, hogy betegnek lenni vagy nem lenni. (Nem elég, hogy csekély összegű a táppénz, de nem végzi el senki a munkámat, rosszabb esetben ideiglenesen alkalmazottat kell felvenni a pótlásomra), nincs aki felügyeljen a dolgozókra, az üzleti kapcsolatokra, képviseljen a tárgyalásokon, stb.)

És mi a helyzet akkor, ha a KATA adózás hatálya alá tartozó vállalkozó betegszik meg?

  • ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozó nem főállású, azaz havi 25ezer Ft KATA adót fizet, akkor: így járt. Nem minősül biztosított jogviszonynak, részére nem is jár semmi ellátás (a többi, hátrányos kellemetlenséges következményt viselheti… 🙁 )
  • ha főállásos katás és 50ezer forintot fizet havonta, akkor az ellátás alapja havi 81.300,- Ft, ha 75ezer Ft fizetését vállalja, akkor havi 136.250,- Ft lesz az ellátás alapja *
  • 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetén 2016-ban havi 81 300 forint, 2017. január 1-jétől havi 90.000 Ft, 2018. január 1-jétől havi 93.500 Ft,
    75 ezer Ft tételes adó fizetése esetén 2016-ban havi 136 250 forint, 2017. január 1-jétől havi 150.000 Ft, 2018. január 1-jétől havi 157.000 Ft.
  • KATA tételes adó, ezért nem arányosodik hónapon belül, azaz a katát akkor is meg kell fizetni, ha csak egyetlen napot él a katás vállalkozás adott hónapban. Vannak olyan esetek (szünetelés, táppénz,  szülési szabadság, katonai szolgálat, fogvatartott) amikor nem kell megfizetni a katát, de csak ha egész hónapban fennáll a kieső idő. A szünetelést kivéve van egy speciális 30 napos szabály, azaz csak akkor mentesül az adó megfizetése alól, ha több mint 30 napig fennáll – esetünkben – a táppénz

* hibásan írtuk eredetileg a KATA vállalkozók tb ellátási alapját, amelyet Szekeres Zsuzsa, kedves olvasónk, figyelmeztetése nyomán javítottunk. Köszönjük szépen a figyelmeztetést!

Tehát, itt van egy kis gondolkodni való:

A Kata tv. 8. § (9) bekezdése szerint nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében – több más eseten túl – a kisadózó keresőképtelen volt, táppénzen volt.

A veszélyes csapda abban áll, hogy a KATA adózás ökölszabálya a bevétel vonatkozásában: ahány hónapra szól a fizetési kötelezettség, annyiszor 1 millió Ft/hónap a KATA bevételi határ.

Magyarán szólva: ha táppénzen vagyunk, bejelentjük, és ezért nem kell KATA-t fizetnünk, akkor csökken(het) az éves bevételi értékhatár, és a kerethatár feletti bevételt 40 %-kal kell adózni.

Tehát, nem elég, hogy beteg vagyok és van bajom bőven, de meg kell gondolnom, hogy igénybe vegyem-e a társadalombiztosítás ellátásait, amiért aranyáron fizetek, vagy betolom a kezelőkocsit a műhelybe, és úgy vezénylem a munkát.

Mielőtt betegnek képzelné magát, vagy táppénzen törné a fejét, ELŐTTE (!) konzultáljon könyvelőjével/adótanácsadójával, nehogy még tetézze a bajt! 😉

Ajánló

Minimálbér 2016, garantált bérminimum 2016

Szokás szerint a lehető legkésőbben, de megjelent az év végén a Magyar Közlönyben a Kormány …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.