TársadalombiztosításTB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy

A vállalkozó, a KATA és a táppénz viszonyáról

Tudjuk nagyon jól, hogy a vállalkozónak törvény- és természetadta joga és kötelessége a látástól-Mikulásig történő munkavégzés, cserébe a fenenagy vállalkozói önállóságért, szabadságért.”Életemet és véremet, a királyságomat és fele lovamat a vállalkozói létért!” 🙂 🙂

…lenne egy kérdésem, táppénzzel kapcsolatban! Volt egy műtétem és nem tudom ez egy vállalkozó esetén hogyan működik. (Ott minden ehhez szükséges papírt megkaptam!) Előre is köszönöm…

Többen feltették már a hasonló tartalmú kérdésüket, többen lehetnek érintettek, ezért most kedves Ügyfelünknek úgy válaszolunk, hogy más érintettek is érthessenek belőle:

Az eléggé közismert dolog, hogy egy alkalmazottnak, a munkavállalónak, rendkívül sok joga van, és ezeket a jogokat sok-sok szervezet hivatott védeni, oltalmazni – a szakszervezetektől a Munkavédelmi Felügyelőségig, a Munka Törvénykönyvétől a Nőtanácsig árgus szemekkel védik és óvják a munkavállalókat, hogy a legcsekélyebb szabálysértés se maradjon megtorlatlanul a munkaadóval szemben; jár a szabadság, jár a pótszabadság, az apák pótszabadsága, a fiatalkorúak pótszabadsága, a gyermekek utáni pótszabadság, az évi 15 nap betegszabadság – csak néhány példa, és csak a szabadságok köréből, hogy mi jár a munkavállalóknak.

Ha a munkavállaló (az alkalmazott) betegsége miatt nem képes munkát végezni, akkor a betegség miatt igazoltan keresőképtelen munkavállaló évente 15 nap betegszabadságra jogosult. (Amennyiben a munkaviszony év közben jön létre, a munkavállalónak a munkában töltött idővel arányos betegszabadság jár. Betegszabadsága tartamára a munkavállalót távolléti díjának 70%-a illeti meg, ezt a kifizetést teljes egészében a munkáltató köteles teljesíteni.

A keresőképtelenség 16. napjától a munkavállaló – a feltételek fennállása esetén – táppénzre jogosult. A táppénz összegét a munkavállaló keresőképtelenségének első napján érvényes napi alap szerint számolja ki a társadalombiztosító. Táppénz a keresőképtelenség minden naptári napjára jár, függetlenül attól, hogy az adott nap munkanap, munkaszüneti nap, ünnepnap vagy pihenőnap. Mértéke a napi alap 60%-a, illetőleg bizonyos feltételek hiánya esetén a napi alap 50%-a, akkor is, ha a dolgozó kórházban gyógyul.. Az ellátást a munkavállaló számára a társadalombiztosítás fizeti ki, azonban a juttatás fedezetének harmadát a munkáltató úgynevezett táppénz-hozzájárulása biztosítja.

Na, és mi a helyzet a vállalkozó keresőképtelensége esetén?

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

Összegezzük, hogy mi van akkor, amikor a vállalkozó megbetegedik:

  • Hurrá! Taknyom-nyálam egybefolyik, lázam van, megműtöttek és baromira fáj, szóval, beteg vagyok, mint ahogyan más is szokott beteg lenni…
  • Nem jár a 15 nap betegszabadság, nem jár a távolléti díj 70 %-a. Igaz, hogy magasabb járulékot kell fizetnem, mint az alkalmazottnak, igaz, hogy akkor is fizetnem kell a járulékot, ha egy peták bevételem sincs (meg az alkalmazott bérét is ki kell fizetnem), nade, ez egy ilyen rendelkezés. Hurrá!
  • Mondjuk azt, hogy minden egyéb feltételnek megfelelek, ezért már a betegségem első napjától táppénzre leszek jogosult és erre az időszakra nem kell járulékot fizetni. Ez is hurrá!

Igen világosan látható, hogy egy komolyabb betegséget egyszerűen nem engedhet meg magának a vállalkozó, de még az egyszerűbb betegség esetén is megfontolandó, hogy betegnek lenni vagy nem lenni. (Nem elég, hogy csekély összegű a táppénz, de nem végzi el senki a munkámat, rosszabb esetben ideiglenesen alkalmazottat kell felvenni a pótlásomra), nincs aki felügyeljen a dolgozókra, az üzleti kapcsolatokra, képviseljen a tárgyalásokon, stb.)

És mi a helyzet akkor, ha a KATA adózás hatálya alá tartozó vállalkozó betegszik meg?

  • ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozó nem főállású, azaz havi 25ezer Ft KATA adót fizet, akkor: így járt. Nem minősül biztosított jogviszonynak, részére nem is jár semmi ellátás (a többi, hátrányos kellemetlenséges következményt viselheti… 🙁 )
  • ha főállásos katás és 50ezer forintot fizet havonta, akkor az ellátás alapja havi 81.300,- Ft, ha 75ezer Ft fizetését vállalja, akkor havi 136.250,- Ft lesz az ellátás alapja *
  • 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetén 2016-ban havi 81 300 forint, 2017. január 1-jétől havi 90.000 Ft, 2018. január 1-jétől havi 93.500 Ft,
    75 ezer Ft tételes adó fizetése esetén 2016-ban havi 136 250 forint, 2017. január 1-jétől havi 150.000 Ft, 2018. január 1-jétől havi 157.000 Ft.
  • KATA tételes adó, ezért nem arányosodik hónapon belül, azaz a katát akkor is meg kell fizetni, ha csak egyetlen napot él a katás vállalkozás adott hónapban. Vannak olyan esetek (szünetelés, táppénz,  szülési szabadság, katonai szolgálat, fogvatartott) amikor nem kell megfizetni a katát, de csak ha egész hónapban fennáll a kieső idő. A szünetelést kivéve van egy speciális 30 napos szabály, azaz csak akkor mentesül az adó megfizetése alól, ha több mint 30 napig fennáll – esetünkben – a táppénz

* hibásan írtuk eredetileg a KATA vállalkozók tb ellátási alapját, amelyet Szekeres Zsuzsa, kedves olvasónk, figyelmeztetése nyomán javítottunk. Köszönjük szépen a figyelmeztetést!

Tehát, itt van egy kis gondolkodni való:

A Kata tv. 8. § (9) bekezdése szerint nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében – több más eseten túl – a kisadózó keresőképtelen volt, táppénzen volt.

A veszélyes csapda abban áll, hogy a KATA adózás ökölszabálya a bevétel vonatkozásában: ahány hónapra szól a fizetési kötelezettség, annyiszor 1 millió Ft/hónap a KATA bevételi határ.

Magyarán szólva: ha táppénzen vagyunk, bejelentjük, és ezért nem kell KATA-t fizetnünk, akkor csökken(het) az éves bevételi értékhatár, és a kerethatár feletti bevételt 40 %-kal kell adózni.

Tehát, nem elég, hogy beteg vagyok és van bajom bőven, de meg kell gondolnom, hogy igénybe vegyem-e a társadalombiztosítás ellátásait, amiért aranyáron fizetek, vagy betolom a kezelőkocsit a műhelybe, és úgy vezénylem a munkát.

Mielőtt betegnek képzelné magát, vagy táppénzen törné a fejét, ELŐTTE (!) konzultáljon könyvelőjével/adótanácsadójával, nehogy még tetézze a bajt! 😉

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Üdvözlöm,
    Érdeklődnék, hogy ha nekem van 5 alkalmazottam, és szeretnék elmenni táppénzre, majd gyedre, hiszen októberben szülni fogok, akkor rám is vonatkozik az, hogy csökken a havi bevételi határom? Úgy is, hogy nekem van, aki a munkát megcsinálja?
    Előre is köszönöm válaszát,
    Tisztelettel, Viktória

  2. Szép jó napot! Érdeklődni szeretnék, ha én március 19.-e óta betegállományban vagyok, és márciusra megfizettem az 50ezer ft-ot, de a rehabilitációm május 17.ig tart. Elvileg május 18..án újra dolgozhatok, akkor májusi hónapra is meg kell fizetnem a KATA adóját?
    A választ előre is köszönöm.
    Üdvözlettel Szatmári Ferenc

    1. Tisztelt Szatmári Ferenc Úr!

      Március hónapra kell fizetni a KATA összegét, mert volt legalább 1 nap munkavégzése. Április hónapra nem kell fizetnie, mert végig keresőképtelen volt. Május hónapra vonatkozólag az ún. 30 napos szabályt nézzük, azaz azt, hogy a kieső időszak első és utolsó hónapjában a munkaképtelen napok száma eléri-e a 30 napot, mert akkor nem kell fizetni, ha pedig nem éri el, akkor kell fizetni.
      Március hónapban nem dolgozott 12 napot, május hónapban 17 napot, ami összesen 29 nap kieső idő, ami kevesebb, mint 30 nap, ezért május hónapra kell katát fizetnie.

      Azt se felejtse el, hogy ahány nem fizetett katás hónap, annyiszor 1 m Ft-tal csökken a bevételi kerete.

      Erősen javasoljuk, hogy egyeztessen a könyvelőjével!

  3. Üdvözlöm!
    Azt szeretném kérdezni, hogy KATÁs betegállomány alatt állithat e ki számlát?
    A másik kérdés az ahány hónap annyiszor 1mill. értékhatár, az az alanyi adómmentes határnak is megfelel?
    Mert 2018 ban az alanyi adómentesség 8 mill,

    1. Kedves Mihály!

      Ha a vállalkozó keresőképtelensége alatt fizeti a katát, akkor lehet számlázni (hiszen pl. az alkalmazott attól még dolgozhat, hogy a “gazda” kráhicsál).

      2019-ben az alanyi adómentesség és a kata bevételi értékhatára egyaránt 12-12m Ft a tevékenységet egész évben folytatók számára.
      Továbbra is hatályban maradt, hogy a tevékenységet év közben kezdő katás vállalkozás esetén ahány kata fizetési hónap kötelezettség, annyiszor 1m Ft a kata bevételi határ, és az AAM határát napokkal kell arányosítani. Nézzünk egy példát rá:

      Tegyük fel, hogy a kata adózási módot választó egyéni vállalkozó 2019. február 27-én kezdi meg tevékenységét. Hiába van csak 1 nap a február hónapból, akkor is a teljes hónapra kell megfizetn a katát (25/50/75e Ft), és ezzel a kata bevételi határa 2019-ben 11m Ft lesz (januárban nem volt kata fizetési kötelezettsége, de a többiben igen –> 11 hónap x 1m Ft/hó = 11m Ft).

      Az AAM határ számításánál azonban máshogyan számolunk: január 31 napos hónap, februárban 27 napot nem volt katás, tehát az indulásig 31+27=58 napot nem vállalkozott. Az év 365 napból áll, tehát, ha egész évben tevékenykedik, akkor a működő napok száma: 365 – 58 = 307 nap.
      (12.000.000 Ft : 365 nap) x 307 nap = 10.093.150,- Ft az alanyi adómentesség határa. (Nem 11m Ft!!)

  4. Üdvözlet!
    Ha én, mint 50000-es KATA-s vállalkozó,Január 8-tól Február 8-ig vagyok táppénzen,akkor megvan a 30 nap.
    Ebben az esetben nem kell februári KATA-t fizetni?
    A bevételi határom 1 millióval csökken?
    Ha Január 30-ig vagyok táppénzen akkor hogy alakul ez a két szabály?
    Előre is köszönettel!

    1. Tisztelt Sorger Csaba Úr!

      Január hónapra vonatkozóan kell kata-t fizetnie.
      A “30 napos szabály” alkalmazásával: január 8-tól 31-ig 23 nap, február 1-től 8-ig 8 nap, összesen 31 nap a keresőképtelenség időszaka, így február hónapra nem kell katát fizetni. [Ha pl. február 05-én már keresőképes, akkor február = 4 nap, összesen 27 nap, ami kevesebb, mint 30 nap, így februárra is kell fizetni a katát.]

      Az ökölszabály továbbra is érvényes: ahány hónap kata fizetési kötelezettség, összességében annyiszor 1m Ft a kata bevételi határ.

  5. Üdvözletem!
    Magyarul, ft ban mennyi táppénzre számíthatok, ha katás vagyok, és havi 50 e ft ot adózok? Mert a nemtudoménminek a mittudoménhány százalékát a nav tudja kiszámolni..nem én..
    Választ előre is köszönöm
    Üdvözlettel:
    Vigvári Ágoston

    1. Kedves Vígvári Ágoston Úr!

      1. magyarul: baromi keveset.
      2. ha katás kisvállalkozó, tessék ne táppénzre menni – megkapja a baromi kevés táppénzét egy hónapra, és minden táppénzen töltött hónappal 1m Ft-tal kevesebb lehet az árbevétel-határa
      3. az ellátás alapját tudjuk megmondani az 50ezres /75ezres katásnál: 2018-ban 50ezresnél 94.400,- Ft, 75ezresnél 158.400,- Ft/hó
      4. a táppénz összege egy 50.000 Ft-os katásnál 42.000 Ft körül alakul, ami még több mindentől is függ, pl., hogy mióta katás, volt-e esetleg máshol biztosítása az elmúlt 9 hónapban, stb.

      Mielőtt megbetegedne, és táppénzre menne, beszéljen előtte könyvelőjével/adótanácsadójával. Lehet, hogy ez durva viccnek tűnik, de van annak ára, hogy a katásnak “csak” ennyit kell fizetnie. és mindig létezik valamiféle jobb megoldás, csak előre kell gondolkodni, előbb kell hozzáértővel konzultálni.

      Ha nincs könyvelője/adótanácsadója, de szeretné a csapdákat elkerülni, bátran keressen bennünket – online szolgáltatásainkkal állunk rendelkezésére, hogy csak a vállalkozásávak lelljen törődnie.

"Vissza a tetejére" gomb