Figyelem! A 132. számú Magyar Közlönyben, 2010. augusztus 13-án kihirdetésre került az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (szerk.)
A
nagy kánikula enyhült egy kicsit, és amíg a következő hőhullám nem érkezik, addig egy kis melengetésnek összefoglaljuk pár szóban a csütörtökön elfogadott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag főbb elemeit.
Kifejezetten a részletekbe nem megyünk bele, hiszen lesz arra majd még időnk a gyakorlati alkalmazás során:
- Adó- és járulékmentes 2010. augusztus 15-től a háztartási munka. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1.000 forint regisztrációs díjat (a regisztrációs díj szeptember 15-től alkalmazandó).
Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
- Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke.
Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
- Hatályon kívül helyezték a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt.
- A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is.
Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfafizetési kötelezettséget.
- A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.
- Nem lehet jelzálogjogot bejegyezni magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban álló ingatlanra. A rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződésekre vonatkozik. A korábban megkötött devizaalapú kölcsönök kiváltására, valamint a fedezetcserére továbbra is lehetőség lesz.
- Adómentessé vált a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, amely azonban csak személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik. A pálinkafőző berendezés térfogata nem lehet nagyobb 100 liternél. A bérfőzdében lepároltatott saját gyümölcscefre is adómentes lesz évi 50 literig. Az egy háztartásban élők által főzött, illetve főzetett mennyiségeket egybe kell számítani. A magánfőzést három nappal korábban be kell jelenteni a vámhatóságnál.
A további változások címszerűen:
- A közszférában 98 százalékos különadó a végkielégítésekre
- Kétmilliós bérplafon a közszférában
- Kincstárnoki rendszer helyett költségvetési (fő)felügyelők lesznek
- Egyszerűsödtek a beruházások engedélyezési eljárásai
- A pénzügyi szervezeteknek a csütörtökön elfogadott törvény szerint különadót kell fizetniük
- Közalapítvány helyett nonprofit társaság
- Az államot a kibocsátott osztalékelsőbbségi részvény után időarányos megtérítés illesse meg akkor is, ha a részvényeket az állami tőkeemelésben részesült hitelintézet olyan időpontban vásárolta vissza, amikor az adott évi osztalékról még nem döntöttek. (Stabilitási tv.)
T.Könyvelőiroda!
Az új hozzászólásokból nem kérek emailban értesítést.
Üdvözlettel: Lojka Ferenc
Kedves Lojka Ferenc!
Az emailben kapott értesítésekről történő fel- és leiratkozások útmutatójában olvashatja a tennivalókat.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Ez uton szeretném megköszönni a nyugdíjakkal kapcsolatban feltett
kérdésemre a gyors és szakszerű válaszukat.Sokat segített a téma
megértésében és megoldásában.
Üdvőzlettel: Lojka Ferenc
Tisztelt Könyvelőiroda!
Ingatlan bérbeadással kapcsolatban is a segítségüket kérném.
Az eho tv. 5.§ (2) bekezdése szerint a kifizetőt és a bérbeadó magánszemélyt nem terheli 27%-os eho fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat választja. A kérdésem az, hogy ha a bérbeadó magánszemély a különadózást választja, akkor a kifizetőnek meg kell fizetnie a 27%-os ehot?
A másik kérdésem, hogy a nem adószámos ingatlan bérbeadó tehet olyan nyilatkozatot a kifizetőnek, hogy nem kéri az adóelőleg levonását? Vagy a kifizetőnek a nem adószámos magánszemélytől mindeképpen vonni kell az adót és az esetleges 14%-os ehot?
A bérbeadó (ha az önálló tev.ből származó jöv. vonatkozó szabályok alkalmazását kérte) is nyilatkozhat, hogy az adóévi összevont adóalapja várhatóan nem éri el az 5 millió Ft-ot, így a kifizető 17%-os adókulccsal állapítsa meg az adóelőleget?
Válaszaikat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Kiss Anna
Kedves Kiss Anna!
A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének adókötelezettségét elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
szja-törvény) 74. §-a szabályozza. Az említett paragrafus alapján az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem a fő szabály szerint külön adózó jövedelem. Azonban a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a magánszemély ettől eltérő adózási módot válasszon.
Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a magánszemély választása szerint vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelem után is 25 százalékos mértékű lineáris adót
kell fizetni.6 Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak, a megszerzett bevétel egésze ? ideértve a rezsiköltségekre kapott bevételt is ? jövedelemnek számít, tehát a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető. Ezen szabályt nem alkalmazhatja az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadást egyéni vállalkozóként folytatja.
A magánszemély már év közben választhat, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után az adókötelezettségét az összevont adóalap részeként, vagy elkülönült jövedelemként teljesíti.
Amennyiben a bevétel kifizetőtől származik, és a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalap részeként kíván adózni a megszerzett jövedelem után, akkor a kifizetőnek az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályokat kell alkalmaznia.
2010. január 1-től a magánszemély az adóelőleg megállapításához a bevétel 50 százalékánál nagyobb mértékű költség figyelembevételéről is nyilatkozhat, – melyet a kifizető köteles figyelembe venni.
Kifizetőnek történő bérbeadás esetén 2010. január 1-től a magánszemély által számlázott bevételből a kifizető nem köteles adóelőleget vonni, de ha a magánszemély formai kötelezettségek nélkül megtehető nyilatkozatában kéri az adóelőleg levonását, a kifizető köteles az adóelőleg megállapítására, bármelyik adózási módot választja is a magánszemély.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (3) bekezdése szerint a magánszemély 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles
fizetni az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében a teljes összeg után.
E kötelezettsége mindaddig fennáll, míg az adóévben a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, a kiegészítő tevékenységet folytató társas és egyéni vállalkozó által fizetett 4950 forint egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint megfizetett 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, és az Eho tv-ben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony hiányában nincs járulékfizetési kötelezettség, ezért az e tevékenységből származó jövedelemmel összefüggésben 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli a magánszemélyt.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Egy Kft hirdetési felületet szeretne bérbe venni magánszemélytől. A hirdetési felület a magánszemély lakásának erkélyén lenne. Jól gondolom, hogy a magánszemély említett tevékenysége ingó bérbeadásnak számít?
Ingó bérbeadás esetén továbbra is adószámot kell kérnie a magánszemélynek az apehtól? Az adószámos magánszemélynek milyen esetben érdemes áfafizetési kötelezettséget választania?
A Kft-t a magánszemélynek havonta kifizetendő bérleti díj után terheli valamilyen adó – és járulékfizetési kötelezettség?
Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves Kiss Anna!
Teljesen jól értékeli a dolgot; ez bizony ingó tulajdon bérbeadása. Amennyiben teljesen legálisan akarják csinálni,akkor ki kell váltani az adószámot rá, de erre az áfa alanyiságot választani botorság lenne.
Mivel a magánszemély adószámmal rendelkezik, a kft-nek szja előleget kell vonnia és a magánszemély nyilatkozatától függően eho-t (és, a 08-ason vallani is kell).
Tisztelt Könyvelőiroda! Nem tudom, hogy jól értettem e az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentességét, ezért kérdezem : A fiunk lakásán haszonélvezeti jogunk van, ha ezt a jogot neki ajándékozzuk , azaz lemondunk ezen jogunkról, az állammal szemben sem nekünk, sem a fiunknak semmilyen anyagi kötelezettsége nincs? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel Molnár Sándor
Kedves Molnár Sándor!
Az összes körülmény ismerete nélkül azt mondjuk, hogy illetékfizetési kötelezettség nem lesz.
Kedves Könyvelőiroda!
Bébiszittert szeretnénk háztartási alkalmazottként foglalkoztatni.
Azt értem, hogy havonta regisztrációs díjat kell fizetnem.
Viszont az is érdekelne, hogy egészségügyi hozzájárulást és nyugdíjjárulékot mennyit kell fizetni? És milyen módon fizethetek neki úgy esetleg egészségügyi hozzájárulást, hogy a későbbiekben GYEd-re esetleg jogosult legyen?
Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Könyvelő Iroda!
A kérdésem nekem is az, ha az ingatlan bérbeadást nem kell bejelenteni az APEHnak és nem kell rá adószámot kérni, akkor hogy számoljuk el? Hogy tudok számlát adni?
Kedves Könyvelőiroda!
Kezdő bérszámfejtő lévén, egészen megkavar ez az egyszerűsített foglalkoztatás. A kérdésem az lenne, hogy alkalmi munkánál meghatározott a maximált létszámot -szabályosan- túl lehet-e lépni. Ugyanis nekünk a megengedett 4 fő helyett jelenleg 12 főt kellene foglalkoztatnunk kb két hétig. Mi ilyenkor a megoldás? Van megoldás?
Kedves nemedi!
Ezt a létszámkérdést nagyon agyafúrtan lehet kezelni, ahogyan maga a törvény szövege is mondja, és hivatalos honlapon már magyarázat is van rá. A maximális létszámot, bizonyos feltételek együttállása mellett túl lehet lépni.
Hogy ne sokat bonyolítsunk a magyarázaton: A napi korlát túlléphető, csak az éves keret nem. Például egy vállalkozás minden nap foglalkoztathat egy-egy főt, vagy akár egy napig 365 főt. Ebből kimatekozható az Önök szükségletéhez a feltétel. 🙂
(Azt ugye nem felejtjük el, hogy a létszámkorlátozás csak az alkalmi munkánál van, a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkánál nincs!)
Érdeklődni szeretnék ingatlan bérbeadása (bérbevétele) felől. Bejegyzés alatt álló egyesületünk venné bérbe egy lakóház alsó szintjét.
1. A bérbeadónak milyen kötelezettségei vannak az új jogszabály szerint, illetve az ingatlan bérbeadásából származó bevételét hol kell szerepeltetnie, amennyiben nem az áfa fizetést választja?Illetőleg melyik lenne a kedvezőbb számára?
2. Mivel csak az alsó szintet bérelnénk, s nincs külön mérőóra, a reánk eső rezsit kölcsönös megegyezés alapján több éves átlagfogyasztásból számítva, a többlettfogyasztást fizetnénk. Mivel ez havonta változó, hogyan tudom hivatalossá tenni? Esetleg a szerződésbe foglaljuk bele, hogy rezsivel együtt xxx Ft? Hogyan követi ez akkor a változásokat?
3. Mit kell tennie a bérbeadónak ahhoz, hogy egyesületünk ezt el tudja számolni? (Hogyan számláz, ha nincs bejelentési kötelezettsége?) El tudom számolni a bérleti díjjat, ha én állítok ki róla kifizetési bizonylatot?
Kedves SzP!
Kérdése rendkívül széles területet ölel fel, ekkora helyünk ezen a részen nincs is. 😉
Az adatok nem elegendőek a megfelelő, szűkített válaszadáshoz sem: társasház ad bérbe, vagy magánszemély, vagy vállalkozás? A lakóház Ön által említett alsó szintje lakóingatlan, üzlethelyiség, műhely, garázs, vagy mi a csuda?
Olyan érzésünk van a kérdéseiből, hogy Ön(ök) érdejkeltek mind az egyesületben, mind az ingatlan bérbevételében, és szeretnének belőle a legjobban kijönni – ami azonban nem baj! Ezeket a kérdéseket azonban (akár jó a megérzésünk, akár nem), az egyesület könyvelőjével kell átbeszélni, de jó alaposan!
Sajnáljuk, hogy nem tudunk részletesebb, hasznosabb tanácsot adni, de ez inkább már az egyedi tanácsadások kategóriája…
Kérdésem: üzleti évesek vagyunk, az üzleti év juniustól májusig tart.
A társasági adó változás ( 500 mFt) ránk hogyan vonatkozik? A törvény szerint ugzanis a junius 01-én hatályos törvények szerint kell megállapitanunk a 2010/2011 évre, igy akkor ez minket még nem érint? Emiatt elesünk a 2. félévi 250 mFt csökkentéstől?
Érdeklődni szeretnék, hogy a július 22-én elfogadott egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentéssége érint-e engem. 2010. március 26-án hunyt el a férjem, a gépjármű után az öröklési illeték kiszabását az APEH-tól 2010. július 21-i dátummal augusztus 2-án kaptam kézhez. Az olvastam, hogy az öröklést érintően azokra az ügyekre is alkalmazni kell az illetékmentességet, melyeket július 1-ig az APEH jogerősen még nem bírált el.
Kérdésem, hogy meg kell-e fizetnem az öröklési illetéket.
Köszönöm válaszukat!
Kedves judagold!
Az öröklési illetékkötelezettség minden esetben az örökhagyó halála napján keletkezik. Véleményünk szerint meg kell fizetnie az öröklési illetéket.
(Csak megjegyezzük, hogy a házastárs nem egyenesági rokon… 😉