Kezdőlap » Általános forgalmi adó » Áfa levonási jog – korlátozás és feloldás
Áfa levonási jog - tiltás és oldás könyvelőzóna táblázata

Áfa levonási jog – korlátozás és feloldás

Nyomtatás Nyomtatás Küldés email-ben Küldés email-ben

A marslakó idegesen tekergeti a “médincsájna”-feliratú fordítógépének gombjait: “Alien, UFO, alien, UFO…” – a sercegés mellett nehezen hallhatóak a szavai.

“Jaaa!! ÁFA?” – világosul meg egy, éppen a BMW-je indexét szerelő férfi elméje. “Forduljon a könyvelőkhöz, azok foglalkoznak az ÁFA-val!” – mondja, majd bőszen tovább keresi az irányjelző kart, aminek – a BMW leírása szerint – valahol a kocsiban kellene lennie.

Őszintén szólva, lehet, hogy egy marslakóval előbb lehetne szót érteni, mint a szövevényes magyar adójogszabályokban rálelni az állandóságra, és ezek alól az UFO törvény, akarjuk mondani: az ÁFA törvény sem egy üdítő kivétel…

Az általános forgalmi adó (az áfa) képezi a költségvetés legnagyobb bevételét, és ezért úgy is vigyáz rá, mint szegény leány az ártatlanságára.
Az általános forgalmi adó működési elve azon alapszik, hogy az állam megengedi, hogy termékeket állítsunk elő, szolgáltatásokat nyújtsunk, és a legvégén, aki a terméket megveszi, a szolgáltatást igénybe veszi, az érték meghatározott részét adóként megfizesse számára. Tehát, ezen adóval a végfelhasználói ár kerül megterhelésre, amelyet az összes vevő kifizet a beszállítónak az értékesítési láncban, majd a legutolsó eladó – az állam megbízása alapján – az adóval elszámol a közös kassza felé.

A láncolat nagyon fontos eleme, hogy amit pl. az előállított termékhez/szolgáltatáshoz vásárolunk, annak az áfa tartalmát levonhatjuk, aztán bütykölünk valamit a terméken/szolgáltatáson (növeljük az eredeti termék/szolgáltatás értékét), felszámítunk rá egy kis általános forgalmi adót, majd továbbadjuk (vagy a következő, további értéket hozzáadónak, vagy a végfelhasználónak).

A műveletben résztvevő láncolat minden tagjának időszakonként el kell számolnia az állammal (ezt hívjuk áfa bevallásnak), amikor összeadjuk a számunkra felszámított összes adót, meg az általunk felszámított összes adót, és a kettő különbözetét befizetjük a feneketlen zsebbe.

Az igen egyszerűnek tűnő folyamatot azonban az államunk többféle módon befolyásolja, mégpedig olyan módon, hogy minél több kerüljön az ő zsebébe; az nem vitás, hogy amit nekünk kell fizetni, a begyűjtött áfákat, azt bizony minden huzavona nélkül a fizetendő oldalra kell tenni.
Az eb ott van elhantolva, az állam ott teszi be a lábát a folyamatba, hogy a számunkra felszámított áfa levonhatóságát valamilyen okból megtiltja, vagy igen szigorú regulához köti.
Magyarán szólva, úgy növekszik a befizetési kötelezettség, ha minél kevesebbet vonhatunk le a részünkre felszámított áfa összegéből.

A KÖNYVELŐZÓNA - logó (236x80) csapata egy táblázatba összeszedte azokat a szabályokat, amelyek alapján az áfa levonási jog korlátozásra kerül, és ugyanebben a táblázatban azt is összeszedtük, hogy melyek azok az esetek, amikor a jogalkotó az áfa levonási jog korlátozást feloldja.

Úgy véljük, hogy ez az áfa levonási jog korlátozás és feloldás táblázat nem hiányozhat egyetlen könyvelő gyűjteményéből sem, továbbá az sem árt, ha az érdekelt vállalkozások is megismerik a tartalmát, mert akkor – talán – ritkábban kell elmagyarázni, hogy ennek, vagy annak az áfája miért nem vonható le, miért olyan sok a fizetendő áfa.

Ezt a táblázatot az UFO-n érkező alien is megértheti… 🙂

A táblázat regisztrációt/bejelentkezést követően ingyenesen letölthető:

Áfa levonási jog - korlátozás és oldás

Ajánló

KÖNYVELŐZÓNA - a számlákról, számlafajtákról nagyon egyszerűen

Számlákról egyszerűen – proforma számla, előlegszámla, rész-számla, számla, végszámla

Előre is nagy bocsánatokat kérünk kettő dologért: Olyan témát tűztünk a klaviatúra hegyére, amelyet biztos, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.