TB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy

Bérszámfejtés-, TB-változások 2010 – távirati stílusban

Javítás: 2010.02.03. – 23:06  A felszolgálói díj régi változata tévesen a szövegben maradt (kicsit később a helyes, régi-új verzió szövege is benne van).

Könyvelő kollégáink ismét remegő kézzel és vérben forgó szemekkel, ideges arcrángásokkal ülnek a számítógépeik előtt; a hétvége igazán alkalmas időpont lesz ahhoz, hogy – lévén a hónapnak vége – ismételten, talán 1285-ödszőr, átfussák a január havi nyers bérszámfejtést.

2010-ben – és megint az utolsó pillanatban – megint kocsideréknyi változás volt a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő kis összeállításunkkal segítséget szeretnénk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amire oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek “csak” a változások…):

Új adótábla: az adó 5.000.000 Ft összevont adóalapig 17%, afelett 32%. Az összevont adóalapba bele kell számítani (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével) az ú.n. adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2010-ben mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 17%-a, legfeljebb havi 15.100 ft a jogosultsági határig, 3.188.000 ft-ig.
Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A magánszemély 4%-os különadója megszűnt.

A foglalkoztató által fizetendő tb járulék 26-ról 27%-ra emelkedett. Megoszlása 24% nyugdíj-, 1.5% természetbeni-, 0.5% pénzbeli egészségbiztosítási járulék és új elemként 1% munkaerő-piaci járulék.

A foglalkoztatott továbbra is 1.5% nyugdíjjárulékot fizet, ha pénztártag, 9.5%-ot, ha nem pénztártag. Ezenkívül 7.5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot fizet, amiből 4% a természetbeni, 2% a pénzbeli egészségbiztosítás, valamint 2010-től beépül 1.5% munkaerő-piaci járulék. Ez utóbbit gyakorlatilag azok fizetik, akik 2009-ben munkavállalói vagy vállalkozói járulékot fizettek, pl. nem kell fizetni a nyugdíjasnak, a vállalkozónak munkaviszony mellett, megbízási díj után stb.

A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 11-ről 27%-ra emelkedik.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.500 Ft helyett 4.950 Ft.

Megszűnik 2010-ben az munkaadói-, a munkavállalói- és a vállalkozói járulék. Ezek lényegében a tb járulékba illetve az egyéni járulékba kerültek beépítésre.

Megszűnik az 1.950 Ft tételes eho.

A minimálbér 73.500 Ft-ra emelkedik. Az egyéni és társas vállalkozók januári minimális járulékalapja még 71.500 Ft. Ennek megfelelően a minimum járulékalap alkalmazottak esetén 147.000 Ft, de januárban még 143.000 Ft.

Az egyéni és társas vállalkozóknak a minimálbér kétszerese helyett legalább a tevékenységük piaci értéke után kell megfizetniük a járulékokat. Kivéve,ha a 08 ill. 58 bevallásban a tényleges jövedelem feltüntetésével bejelenti, hogy a járulékot a tényleges jövedelme ill. legalább a minimálbér alapján fizeti meg.

A járulékfizetés felső határa 20.420 Ft/nap ( 7.453.300 Ft/év).

2010-tól már 9,75% korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetni az erre jogosító munkakörben foglalkoztatottak után.

Az ekho beleszámít az összes jövedelembe, ezért pl. az adójóváírásra jogosultság elbírálásakor is figyelembe kell venni.

A felszolgálási díj kikerült az adóterhet nem viselő járandóságok közül illetve a Tbj-ben is megszűnt az ez után fizetendő 15%-os járulék.

A vállalkozói szja mértéke 16-ról 19%-ra emelkedik, de megszűnik a 4%-os vállalkozói különadó.

A felsőfokú végzettségűeknél a Start-kártya érvényességi ideje 2 évről 1 évre csökken. 9 hónapig 10%, 3 hónapig 20% járulékot kell fizeteni. Ez csak a 2010.01.01-től kiállított kártyákra érvényes.

A 14%-os eho-nál a 450.000 ft felső határba 2010-től nem a foglalkoztató egészségbiztosítási járuléka, hanem a 4+2%-os egyéni egészségbiztosítási járulék számít be.

Megszűnt a magánszemély által fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés adókedvezménye.

Az ösztöndíjas foglalkoztatott 2010-től nem biztosított. A kifizetés a minimálbér feletti része után 27% eho-t kell fizetni.

A természetbeni és egyes bérenkívüli juttatások adózása változott. A törvényben meghatározott mértékig ( pl. melegétkezés havi 18.000 Ft, önkéntes pénztári befizetés a minimálbér 50%-a stb. ) ezek után “kedvezményes”, 25%-os adót kell fizetni, az e feletti részre 54% adót ill. az 54% adóval növelt összeg után tb járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást.

Az Szja tv. 71.§ (3) szerint a juttatónak a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást kell vezetnie.

A 2009. nyarán elfogadott adótörvény módosítások szerint a felszolgálási díj 2010-től nem lett volna adóterhet nem viselő járandóság, az általános szabályok szerint kellett volna utána adó és járulékokat fizetni.
A Parlament utolsó ülésnapján visszállította az ezzel kapcsolatos 2009. évi szabályokat, azaz a felszolgálási díj továbbra is adóterhet nem viselő járandóság és 15% járulékot kell utána fizetni.

Az Alkotmánybíróság 2009.12.15-i határozata alapján a családi pótlék 50%-át adóterhet nem viselő járandóságként az adóelőleg
kiszámításakor nem kerül figyelembevételre.

A 2009. évi LXXVII. tv. 223.§ (1) szerint a 2010.01.10-ig kifizetett jövedelmekre a 2009.12.31-én érvényes szabályokat kell alkalmazni: azaz 143.000 Ft-ig 26% tb és 1% munkaadói járulék, afelett 29% tb és 3% munkaadói, az egyéni járulék 4% természetbeni, 2% pénzbeli, 1.5% munkavállalói járulék. Az 1008-as nyomtatvány külön sorokat tartalmaz a 2009. szabályok szerint megállapított járulékoknak.

A 2009-ról áthúzódó tb köteles egyéb kifizetéseknél a 2009-es időszakra tételes ehot kell fizetni, ha máshol nem fizette meg az adott időszakra a tételes ehot.

A 2010. évi kilépő adatlapon fel kell tüntetni a 25%-os adójú természetbeni juttatásokat is, a kitöltési útmutató alapján.

A 34/2009.(XII.30) SZMM rendelet megváltoztatta az álláskeresési járadékhoz kiadandó igazolólap tartalmát. A fő változás, hogy havi átlagkereset helyett a munkaviszony megszűnését megelőző négy negyedév kezdetétől a kilépésig a halmozott munkaerő-piaci járulékalapot ( 2009-ben tb alapot ) kell közölni.

Az álláskeresési igazolás 17. sorában a járulékalap összegét szövegesen is meg kell jeleníteni. ( Egyes munkaügyi központok csak így fogadják el. )

A mezőgazdasági őstermelő 26% tb járulékot fizet. (1058-01-02 1. sor)

A Törzsadatok – Személytörzs – Lista – Nyilatkozatok menüpontban nyomtatható
nyilatkozatokat aktualizáltuk ill. újakkal egészítettük ki.

A társas és egyéni vállalkozónál  “tagság másik vállalkozásban” illetve “munkaviszony” mezőknél meg kell adni a másik vállalkozás
illetve a munkahely adószámát a 1008 és 1058 bevallásokhoz.

A fogyatékos kedvezményre jogosultság jelölésénél meg kell adni a jogosultság kezdetét és végét. Ezek az adatok rákerülnek a kilépő adatlapra.

 

(Az összeállítást a bérprogramjainkat készítő és évek óta karbantartó Baloghy Szoftver Kft. készítette. A bérprogram rendelési feltételei honlapunkon elérhetőek.)

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Kedves könyvelő!
    Másodállású jogviszonyban dolgozó magánszemély esetén hogyan kell a másodállásban elszámolni a bért? (30 óra/hét…. járulékok, stb?) Kérem segítsen, mert ilyen esetem még nem volt. 2 fő alkalmazott (ők a másodállásúak), 1 fő a bt beltagja, de alkalmazottként dolgozna a saját vállalkozásában(ő főállásúként).
    Válaszát előre is köszönöm!

    1. Kedves Placiduska!

      Kérdésének első felét nem nagyon értjük; az elszámolás hasonlóan történik, mint más munkaviszony esetén.

      Ha egy beltagja van a bt-nek, akkor ő nem lehet alkalmazott a saját vállalkozásában.

  2. Tiszteletem!
    Érdeklődnék hogy minimálbérre br:89500ft-al mennyi lesz a jövő évi családikedvezmény 3 gyermek után?

    Mónika

    1. Kedves Varga Mónika!

      Elég lett volna egyféleképpen megkérdeznie – akkor is a legjobb tudásunk szerint válaszolunk rá… 😉

      Várhatóan jövő évben nem a 89.500,- Ft lesz a minimálbér, de hogy mennyi, azt még kb. sem tudjuk. 🙁

      Amit eddig ismerünk, abból úgy tűnik, hogy mintegy 4ezer Ft-tal több lesz a várható nettó jövedelme, ha a 89,5e Ft-tal számolunk.

      Idén a 3 gyermek után járó adókedvezmény 12 ezer forint ( 3 x 4000 forint), jövőre 99 ezer forint. Idén az egy, illetve kétgyermekesek egyáltalán nem vehettek igénybe adókedvezményt, jövőre gyermekenként viszont 10 ezer forint erejéig csökkenthetik a befizetendő adójukat. Fontos, hogy az adókedvezmény megosztható lesz, érdemes mindkét szülő fizetésével végigszámolni,
      Hangsúlyozzuk, hogy ez még nem konkrétum, csak tervezet!

  3. Üdvözletem!
    Érdeklődni szeretnék a jövő évi családi kedvezményről!
    A férjem igényli a 3gyermek után a bruttó bére 89500 ft.
    Olvastam az erről szóló cikkeket de csak olyat találtam ahol a brittó bérek a csillagos eget verték a férjem minimál bérre van bejelentve így nem nagyon tudtam kiszámolni az összeget.
    Köszönöm választám Mónika

  4. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Nem tudnak valami információt arra vonatkozóan, hogy mikor fogadják el azt a törvény javaslatot, miszerint megszűnik a pályakezdők kötelező beléptetése magánnyugdíjpénztárba.
    Köszönöm válaszukat

    1. Kedves zozika!

      A törvényjavaslatot (T/1425) az országgyűlés elfogadta, jelenleg a köztársaság elnök aláírására várakozik. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba (gyaníthatóan pár napon belül).

  5. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Arra a kérdésre keresem a választ, hogy adott egy dolgozó,aki az egyik munkahelyén a felmondását tölti, a másik munkahelyén rendesen heti 30 órában van foglalkoztatva. Az előző munkahelyén igénybe vette a 15 nap betegszabadságot, de időközben-a második munkahelyen is lebetegedett, ott viszont nem egyből tp-t kapott. A kérdés az lenne, hogy a többes jogv.ideje alatt a második munkahelyen is megillette volna a betegsz. időarányos része?

    1. Kedves zozika!

      A Munkatörvénykönyve 137. §-a szabályozza a betegszabadság időtartamát, illetve a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj mértékét. A betegszabadság időtartama 15 nap, a fizetett távolléti díj 70 százalék.

      A betegszabadság napokra van megállapítva, függetlenül attól, hogy a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, vagy sem – tehát, nem kell arányosítani a betegszabadság napjait a részmunkaidő miatt.
      A betegszabadság igazolásához a kezelőorvos illetve a kórház igazolása szükséges. A 16. naptól kezdve táppénz illeti meg a munkavállalót.
      (Az pedig teljesen egyértelmű; ha az egyik munkahelyén beteg a munkavállaló, akkor a másikon is annak kell lennie. 😉 )

  6. Előző levelem második mondata helyesen. Mennyi 90.000,- forint nettója Köszönöm: Irén

    1. Kedves Irén!

      Meglehetősen kevés az adat amelyet megadott, de általánosságban, ha igénybeveszi az adójóváírást, nem nyugdíjas, nem megbízási jogviszony, stb. akkor 70.370,- Ft a nettó összeg.

  7. Kérem, szíveskedjenek közölni, hogy 90.000,- forint bruttó fizetés után mennyi és milyen járulékokat kell fizetnem. Mennyi a fenti összeg bruttója. Köszönöm: Irén

  8. Kedves Könyvelők !

    Segítséget kérek!
    éves kereset : 6.780.000.-
    osztalék 3.000.000.-
    levont egb és merőp.j. 6% . 406.800.-
    levont osztalék EHO 14% 420.000.-
    Hogyan alakul a 450.000.-Ft értékhatár ? Bevalláskor a 376.800.-
    Ft visszajár ? Vagy év közben tudom visszafizetni, de milyen címen?
    és hogyan írjam be az 1008-bevallásba ?
    Vagy be kell fizetni, és független a 14% a 450.000.-Ft-os határtól?

  9. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Ösztöndíjas foglakoztatottként dolgozok.Kérdésem az lenne hogy kell -e nekem munkaerőpiaci járulékot ami 1,5 % fizetnem.Mert eddig ebben az évben nem vontak most pedig egyszerre levonták az egész évit.megtehetik-e ezt vagyvan valami elévülési ideje?

    Üdv.:Bio

    1. Kedves Bio!

      2010. január 1-jétől mind a foglalkoztató, mind a biztosított által 2009. december 31-ig fizetendő járulékok kiegészültek a munkaerő-piaci járulékokkal, amely a munkaadói, munkavállalói, illetve a vállalkozói járulékokat tartalmazza. Ezzel együtt megszűnt a munkavállalói, a munkaadói és a vállalkozói járulék.

      Nem fizet munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalék):
      – a szövetkezet tagja, ide nem értve az iskolai szövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot,
      – a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
      – az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
      – a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozó, megbízási jogviszonyban, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként biztosított) munkát végző személy,
      – az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrendi tag,
      – a mezőgazdasági őstermelő,
      – a választott tisztségviselő.

      Mentesül továbbá a biztosítottat terhelő 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulék megfizetésének kötelezettsége alól:

      – az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik,
      – az a foglalkoztatott, biztosított, továbbá egyéni vagy társas vállalkozó, aki sajátjogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

      A munkaerőpiaci járulékot alapvetően a munkaviszony léte teremti meg (természetesen a jogszabályi előírásokon túl…).

  10. Tisztelt Könyvelőiroda!
    A mellékállás létesítésével kapcsolatos felmerülő problémákra szeretnék választ kapni:
    Nyolchónapos munkanélküli ellátás után sikerült egy fő állást létesítenem, 12/24 órás munkarendben, havi bruttó 140eFt fizetéssel, az így rendben is van.
    A második álláslehetőség még függőben van, de az előzetes beszélgetések alkalmával napi 4-órásba szeretne bejelenteni, de más milyen megoldás szóba jöhet-e? Számomra mi lehetne kedvezőbb?
    Azt szeretném kérdezni még, hogy a fő munkáltatómnak be kell-e jelentenem, hogy másodállást szeretnék létesíteni? Milyen kötelezettségek merülnek fel pl. gondolok itt az adóbevallás, járulékfizetések. Lehet, hogy kevesebb pénz maradna a zsebemben? Hogyan kell kezelnem helyesen egy ilyen szituációt?
    Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.
    Üdvözlettel:
    Dániel

    1. Kedves Dániel!

      A másodállás általában egy olyan második (többedik) munkaviszony, amely során a másodállás(ok) munkaideje nem esik egybe a főállás munkaidejével (amennyiben igen, akkor mellékállásról beszélünk).

      A másodállást kötelező a főállás szerinti munkaadónak bejelenteni, tudomásulvétel céljából (bizonyos esetekben a munkaadó megtilthat bizonyos munkavégzéseket – pl. nem járul hozzá a konkurenciánál történő, hasonló jellegű munkavégzéshez), a foglalkoztatás kezdete előtt, ésszerű időben. Ha nem reagál rá a munkaadó, akkor vélelmezni kell az engedélyét, hozzájárulását.
      Mellékállás esetén kötelező engedélyt kérni, és az engedély megadásáig nem kezdhető el a további jogviszonyban történő munkavégzés.

      Az éves adóbevallását (lévén több helyről származó jövedelem) saját magának kell elkészítenie (elkészíttetnie). A járulékfizetéseket mindegyik munkaadó saját magának rendezi. Önnek igazán annyi a dolga, hogy mindkét hellyel közli nyilatkozatban, hogy milyen jövedelemhatárt vegyenek figyelembe (magyarul: mennyi bruttót keres a másik helyen). Elképzelhető, hogy több munkaviszony ellenére kevesebb marad a kezében, ha pl egyik jövedelme miatt átesik az értékhatáron, akkor a másik jövedelem is a magasabb sáv szerint adózik….

      Az ilyen szituációt mindig úgy kell kezelni, hogy előbb gondolkodni (ahogyan most a kérdésével Ön is megtett), aztán számolni, megfontolni és, ha kell, akkor akár nemet is mondani.

  11. Kedves Könyvelő!

    Nagyon szépen köszönöm a válaszát.
    Ezek szerint ha jól értelmezem elképzelhető egy olyan szituáció hogy:
    Ha az ösztöndíjas foglalkoztatott munkabére bruttó 160 000 Ft/hó aminek a minimálbér feletti része 86500 Ft. Az erre vonatkozó SZJA 17% ami, 14705 Ft és ha van adójóváírás akkor tulajdonképpen ez az összeg(14705 Ft)visszajár, tehát tulajdonképpen nem kell SZJA-t fizetni?

    Előre is köszönöm!

    Üdv.:Bio

  12. Kérdésem!
    Osztrák állampolgárnak Magyarországon szeretnénk tiszteletdíjat fizetni. Hogyan kell adóztatni? Kell-e egyáltalán adót vonni, ha hoz illetőségi igazolást?

    1. Kedves Béni Józsefné!

      A külföldi állampolgár Magyarországon szerzett jövedelmének adóztatása (sem) egyszerű kérdés. A tiszteletdíj a magyar nyelvben elég tág fogalom, tudni kellene, hogy konkrétan milyen tiszteletdíjról van szó (pl. fellépő művész, vagy magyarországi székhelyű társaság igazgatósági tag, stb.).
      Pl. Igazgatósági tagok, felügyelőbizottsági tagok,stb.a cég illetősége szerinti országban adóznak,függetlenül a végzés helyétől, tartózkodás időszakától, stb.Többféle feladat esetén jövedelem típusok szerint bontani kell.
      Önálló tevékenység (szabadfoglalkozás) esetén az illetőség szerinti államban adózik, kivéve
      ? Telephely
      ? Állandó berendezés (iroda, szállodai szoba, stb.) esetén. A lakás, utazás az önálló tevékenység bevétele, az illetőség szerinti államban adóköteles
      A magyar vállalkozás igazolást ad a kifizetett összegről (vállalkozás érdekében felmerült költség)

  13. Tisztelt Könyvelők

    Kérem segítségüket. Nyugdíjas mérnökember vagyok, havi nyugdíjam

    144.000 Ft. Ebben az évben -eseti megbízási szerződések alapján- két munkát

    végeztem el összesen 490.000 Ft. bruttó értékben ugyanannak a cégnek.

    A könyvelőket 10% költséghányad figyelembevételére kértem.

    Kérem Önöket, tájékoztassanak , hogyan kell meghatározni a kifizetésre

    kerülő összeget.( Milyen járulékok kerülnek levonásra ill. az adóalap-

    kiegészítés hogyan érinti a fenti esetet) Az adott cég könyvelői elég

    tanácstalanok voltak és élek a gyanúperrel, hogy hibáztak.

    Válaszukat előre is köszönöm.

    Üdvözlettel Feki

    1. Kedves Fekete István!

      Érdemes lenne tudni, hogy milyen nyugdíjas (öregségi?, előrehozott öregségi?, rokkantsági?..stb.) és mióta? A bruttó 490ezer miképpen oszlott meg a 2 megbízás alapján? (Januárban 10ezer és májusban 480ezer?). Nem számlát adott, hanem megbízási jogviszonyról szólt a megállapodás, ahogyan írta, ugye?

      1. Tisztelt Könyvelők

        Kérdéseikre a válaszaim:

        1. Előrehozott öregségi nyugdíjba 2004-ben (60 éves koromban) mentem

        2. Az összegek megoszlása: március-260.000 Ft. május-230.000 Ft.

        3. A megállapodás megbízási jogviszonyról szólt, számlát nem adtam.

        Üdvözlettel Feki

        1. Tisztelt Könyvelők

          Ez év július 12.-én elküldtem a kérdésem kiegészítéséhez

          Önök által kért adatokat.(Azóta nem volt net hozzáférésem.)

          Kérem tájékoztassanak, hogy én vagyok ügyetlen, hogy nem

          találom a válaszukat, vagy elvesztem az adatbázisban.

          Természetesen kérem, hogy az eredeti kérdésemre is

          válaszoljanak.

          Üdvözlettel feki

          1. Kedves Fekete István!

            Konkrét számításokat nem szoktunk végezni a látogatóink részére, hiszen megfelelő leterheltséget jelent számunkra Ügyfeleink ezirányú kéréseinek eleget tenni. Meg is szédülnénk, és sohasem végeznénk, ha az érdeklődőknek számolnánk, számolnánk és számolnánk….
            Miből élnénk meg, mikor dolgoznánk?

            Gyorsan elvégeztünk mégis egy próba számfejtést, amelynek összesítője így nézne ki:

            Megbízás összevont 490000

            Összevonandó SZJA alap: 441000
            Összes levont SZJA előleg: 179223

            Nyugdíjjárulék alap: 441000
            Nyugdíjjárulék: 41895
            Magánnyugdíjpénztári tagdíj: 0

            Egészségbiztosítási járulék alap: 441000
            Egészségbiztosítási járulék: 17640

            1. Tisztelt könyvelők

              Köszönöm válaszukat és egyben a kollektiva

              minden tagjának Kellemes Ünnepeket és

              Boldog Új Évet kivánok.

              Üdv Feki

  14. Tisztelt Könyvelők!

    2009 őszétől ösztöndíjas foglalkoztatott jogviszonyba dolgozok brutto 170 000 Ft/hó. Ennek következtében csak a minimálbér (73500 Ft) feletti (96500 Ft) rész után adózok (SZJA).Kérdésem az lenne, hogy ha 2010 elején igényeltem az adójóváírást akkor azt meg kell-e kapnom és ha igen akkor mennyi?

  15. Tisztelt könyvelők!

    2009 őszétől ösztöndíjas foglalkoztatottként dolgozok bruttó 170 000 Ft/hó. Ebből következik, hogy a minimálbér(73500 Ft) feletti(96500 Ft) rész után adózok(SZJA). Kérdésem az lenne, ha adójóváírást igényeltem akkor az jár-e és ha igen akkor mennyi?

    Előre is köszönöm!

    Üdv.:Bio

    1. Kedves Bio!

      A gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező, foglalkoztatási jogviszonyban még nem állt pályakezdő a szükséges gyakorlat megszerzése céljából legalább 9 hónap maximum egy évig speciális jogviszonyban állhat, amely gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzést is tartalmaz a felsőfokú végzettségű pályakezdőknek.

      Az ösztöndíjas foglalkoztatásának szabályait a 2004. évi CXXIII. törvény szabályozza részletesen, amely néhány tekintetben visszautal a Munka Törvénykönyvére és a Kjt-re illetve Ktv-re.

      Az adójóváírást az SZJA tv. 33. §-a határozza meg, melynek értelmében a számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér és arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 %-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15.100,- Ft, amennyiben az összes jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt.

      A számított adót csökkenti az adóterhet nem viselő járandóságok együttes összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint kiszámított összeg.

      A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3.§ 72. pont sorolja fel az adóterhet nem viselő járandóságokat, amelyek közé az ösztöndíj sorolható. Az fb.) pont azonban meghatározza, hogy a kifizetett juttatás értékéből a havi minimálbért meg nem haladó rész az adómentes juttatás. (A 21. pont határozza meg a bér fogalmát.)

      Mindezen információk összevetése alapján, véleményünk szerint, a minimálbér feletti rész bérjövedelem, és mint ilyen, az általános szabályok szerinti adójóváírás vonatkozik rá.

      1. Kedves Könyvelő!

        Nagyon szépen köszönöm a válaszát.
        Ezek szerint ha jól értelmezem elképzelhető egy olyan szituáció hogy:
        Ha az ösztöndíjas foglalkoztatott munkabére bruttó 160 000 Ft/hó aminek a minimálbér feletti része 86500 Ft. Az erre vonatkozó SZJA 17% ami, 14705 Ft és ha van adójóváírás akkor tulajdonképpen ez az összeg(14705 Ft)visszajár, tehát tulajdonképpen nem kell SZJA-t fizetni?

        Előre is köszönöm!

        Üdv.:Bio

  16. Tisztelt Könyvelők!

    Start-kártya ügyben kérném a segítségüket. 2009. 03.12-e óta rendelkezem Start-kártyával, mely 2010. 11.11-ig érvényes. A bérem bruttó 89500 Ft. Hogyan, milyen, mennyi járulékot vonnak?

    Köszönöm a válaszukat előre is!
    Veronika

    1. Kedves Veronika!

      2009. december 31-ig kiváltott START-kártya esetében:
      – 2009. december 31-ét megelőző időszakra vonatkozóan mentesség a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetése alól;
      – A társadalombiztosítási járulék helyett (2010-ben 27%) a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10%-a, a második évben 20%-a a fizetendő járulékteher.
      A járulékkedvezmény alapja összeghatárhoz kötött:
      Alap- és középfokú végzettségűek vagy végzettséggel nem rendelkezők esetében:
      – legfeljebb a minimálbér másfélszeresének megfelelő járulékalap után vehető figyelembe.
      Felsőfokú végzettségűek esetében:
      – legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után vehető figyelembe.

      START PLUSZ kártya

      Járulékmérték:
      A társadalombiztosítási járulék helyett (2010-ben 27%) a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10%-a, a második évben a munkabér 20%-a a fizetendő járulékteher.
      Járulékkedvezmény-alap összeghatára:
      A minimálbér kétszerese.

      START EXTRA kártya

      Járulékmérték:
      A társadalombiztosítási járulék helyett (2010-ben 27%) a foglalkoztatás első évében teljes mentességet élvez, a második évben a munkabér 10%-a a fizetendő járulékteher.
      Rendelkezésre Állási Támogatás-os munkavállalók esetében a foglalkoztatás első évét követően további 2 évig mentesül a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. Ez a kedvezmény más foglalkoztatási célú kedvezménnyel nem vonható össze.
      Járulékkedvezmény-alap összeghatára:
      A minimálbér kétszerese.

  17. Kedves Könyvelőiroda!

    Immár 4 éve, az usa-ban zöldkártyával élő családtagom, aki rendelkezik itthoni állandó lakcímmel az Apeh-től dorgáló levelet kapott, (4 év után) amiért nem fizet egészségügyi hozzájárulást és kilátásba helyezték, hogy visszamenőleg 2008 januártól kb. 170 ezer forintot + büntetést kell fizetnie.

    A telefonos ügyfélszolgálatos hölgy elmondta, hogy az illetőnek figyelnie kellet volna az itthoni jogszabály változásokat és 3 hónap után hazautazva személyesen kellett volna nyilatkoznia további szándékairól. Azt a tanácsot kaptuk, hogy az állandó lakcímét meg kell szüntetni!

    Mi erről az Önök véleménye?

    Köszönettel:

    József

    1. Kedves József!

      A Tbj. törvény 39. § (2) bekezdése értelmében családtagja köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, mivel a 39 § (3) bekezdése további feltételnek azt határozza meg, hogy bejelentett lakóhellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén.

      A járulékfizetési kötelezettséget a kötelezett helyett más személy, vagy szerv is teljesítheti, az állami adóhatóság jóváhagyásával.

      Tudomásunk szerint a zöld kártyával történő munkavállalás nem jelent USA-állampolgárságot, hanem törvényes munkavállalási engedélyt jelent, így – ebben az értelemben -, mint magyar állampolgárnak, tényleg figyelnie kellene magyarországi kötelezettségeire.

  18. Kedves Könyvelőiroda!

    Bérleti díjhoz lenne szükségem egy EHo nyilatkozatra, a könyvelőnk kéri, hogy a bérbeadó nyilatkozzon róla, h eléri-e az eho-ja a 450.000Ft-ot vagy sem.
    Hol tudok ilyet letölteni? már mindenhol keresem, a könyvelő sürget és nem találok sehol.

    ELőre is köszönöm a segítségüket!

    Szép napot!

    1. Kedves Zsuzsanna!

      Azért nem találhatott ilyen nyilatkozatot, mert annyira egyszerű. Csodálkozunk rajta, hogy a Könyvelő ezért Önt “szaladgáltatja”. Másolja le az alábbi szöveget:

      NYILATKOZAT A 14%-OS EHO FELSŐ HATÁRÁRÓL

      Név:
      Adóazonosító:
      Születési neve:
      Anyja neve:
      Születési ideje:
      Születési helye:
      Lakcíme:

      Kijelentem, hogy a várható jövedelmem utáni egészségbiztosítási járulék (a biztosított által megfizetett természetbeni és pénzbeni egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, 14%-os eho) 2010. évben várhatóan a 450.000 Ft-ot eléri illetve meghaladja / nem éri el, illetve nem haladja meg.

      Hely, dátum

      ……………………….
      aláírás

      1. Köszönöm a segítségüket!
        Szép napot! 🙂

  19. Öregségi nyugdíjas ismerősöm szeretne munkát vállalni minimálbér összegű bérért.Saját jogú nyugdíja 59000 Ft/hó.Éves szinten kb 6 havi munkavégzésről lenne szó.Kérdésem az lenne,hogy milyen összegű levonás terhelné a kifizetendő minimálbért?Valamint az éves adóbevallás hogy fog alakulni 2010 évi kifizetés után ?Nyugdíjas már 2006 óta.Köszönettel:

    1. Kedves gábor józsefné!

      Átlagos, normális esetben ismerőse (59ezer Ft/hó nyugdíj, 73.500,- Ft/hó bruttó bér) 62.810,- Ft-ot kap kézhez havonta.

      Ha más jövedelme nem lesz, akkor a 2010-es évről szóló bevallásánál nem lesz sem fizetendő, sem visszaigényelhető tétel. Mivel a nyugdíja mellett ez a jövedelme lesz, adóbevallást kell majd benyújtania.

  20. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Gyors válaszukat köszönöm! Végül is én is így értelmeztem, meg ha beírtam akkor is 0 adót dobott ki csak azt nem tudtam be kell e írni? 🙂

    Üdvözlettel Anico

  21. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Kérdésem az lenne hogy az autó eladást kell e szerepeltetni az elkülönülten adózó jövedelmek közt akkor is ha nem keletkezett jövedelem? Magánszemélyről van szó, és a szerzéskori és az eladáskori ár között jelentős veszteség van!

    Tisztelettel várom a válaszukat

    1. Kedves anico!

      Nagyon ramaty a helyzet, de azt még nem találták ki, hogy a negatív jövedelem után kelljen adózni (azt már elérték, hogy a nulla után, vagy meg nem kapott jövedelem után adózzunk…) 😉 🙂

      Tehát, nem kell szerepeltetni ez esetben.

  22. Tisztelt Könyvelő Iroda
    Egy jó barátom évek ota munka nélküli..alkalmi munkákból él,igy természetesen nincs társadalom biztositása..
    Kérdés:ha szeretné legalább az egészségbiztositását fizetni saját zsebböl,van-e rá lehetőség?mekkora lenne a minimális összeg?mi lenne az első lépés az ügyintézés terén?hol?és nem-e fog porul járni ha képbe hozza magát a rettegett hivataloknál(APEH,OEP)?
    VÁLASZUKAT NAGY TISZTELETTEL ELŐRE IS KÖSZÖNJÜK

    1. Kedves blasa!

      Bizonyára elkerülte figyelmét, hogy nem is olyan régen erről jelentettünk meg egy írást a honlapunkon: itt olvashatja

      Egyik kedves Ügyfelünk nagykereskedelemmel foglalkozik. Valamire éppen erősen alkudott, és visszakérdezett az árra: “- Bruttó, vagy nettó?” kérdezte. “-Bennünket nem érdekel az áfa. Ennyi az ára.” – érkezett a válasz. ” – Hogyhogy nem érdekli az áfa? Ekkora tételnél, amit forgalmaznak, biztosan áfások, nem?” – csodálkozott el Ügyfelünk.
      “- Nézze, minket nem érdekel az áfa. Mi nem tartunk kapcsolatot az APEH-hel.” – modta az eladó. (Az ügylet nem jött létre.)

      Vannak olyan csoportok, rétegek, akik “nem tartanak kapcsolatot” egyetlen hivatallal sem, de nem gondoljuk, hogy az ő útjuk a normális út…

      1. Tisztelt Könyvelő Iroda
        Örülök hogy önök is ezen az állásponton vannak.de azt is tudom hogy aki nem “nagymenő “annak keserü a száj ize szeretett hazánkban.
        Az én cimborám egy olyan “kis menő életmüvész féle” aki barkacsolásból meg kertészkedésből havi 40-60 ból karcolgat,de mivel mostanában kezd rozogásodni az egézsége úgy érzi vmit tenni kell.Igy meg kért hogy mivel nekem van netem próbáljak utána nézni milyen lehetőségek vannak..(mint a mesebeli tücsök,mi?)
        Most zárom soraimat,megyek keresni egy értelmező szótárt mert nekem az svédül van ahova át irányitottak.igy ha ezt fel olvasnám a hottentotta barátomnak igen bután pislogna:)
        Köszönöm hogy válaszoltak..
        U.I.:Miért van az hogy a legbecsületesebb ember gyomra is görcsbe rándul az apeh hallatán?pedig én csak két keziek között forgolodom..talán mert értünk vannak?
        Tisztelettel a segitségért blasa

        1. Kedves blasa!

          Ne keserítsen már el bennünket; a fő célunk az, hogy magyarról magyarra fordítva az előírásokat, igyekezzünk elmagyarázni mindenkinek a lényegét… 🙁

          A teendő egyszerű (ha a gépezetbe akar kerülni): irány a lakóhelye szerint illetékes TB, ahol közölje a varázsmondatot – “Szolgálati időre és jövedelemre szeretnék megállapodást kötni.”
          A saját adatait csak tudja, nem? (Úgyis vinni kell az összes személyi iratot.) Azt pedig – az említett cikk alapján ő tudja megmondani, hogy havi 25ezret, vagy 212ezret akar fizetni, vagy a kettő között mire futja erejéből.

  23. Tisztelt Szakértők!

    A húgom 2009 szeptemberétől szakácstanuló havi 12000Ft adómentes bérrel,közben 2009-ben 43 napot dolgozott az am kiskönyvvel.Ezek mellett a kisfiát neveli évente 342000Ft gyermekgondozási segélyt kap kap.Szerettem volna az adóbevallását megcsinálni,de mivel egyik jövedelméből sem vontak adót,az apeh kitöltőprogramja hibát jelez és a különadóhoz lép.ilyenkor mi a teendő vagy ne is irjunk adóbevallást?Az össz jövedelme 515000Ft.

    Válaszukat előre is köszönöm.Ambre

    1. Kedves Ambre!

      Az ugyan nem derül ki, hogy a húga milyen módon szakácstanuló, de általános esetben az a 144.000,- Ft a 18-as sorba megy, a 342ezer Ft pedig a 13-as sorba.

      Nem kell az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmét bevallania, mert az abból származó bérjövedelme a 858 000 forintot nem éri el, és e mellett csak adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet szerzett.

      A bevallásprogram pedig csak egy sárga (figyelmeztetés) jelet ad a bevalláskor. Nyomjon oda egy nullát – bár, attól sem nyugszik meg.
      A figyelmeztetéssel együtt fel lehet adni a bevallást.

  24. Bocsánat elirtam 80000-forintról van szó

  25. Tisztelt Könyvelőiroda
    Szeretnék segitséget kérni számomra érthetetlen dologba
    A 2009 évben 1 kft-nél dolgoztam A főnököm arra kért hogy fogadjam el ,hogy 2szer 4 órába dolgozzam, az egyik fele kft a másik kőzhasznu egyesület Azt mondta a pénzem ugyanannyi lesz nem változik Konkrétan összességébe 106000 bruttó illetve 80000-ezer nettó a fizetésem. Nos én elfogattam hisz ugyanott ugyan azt a munkát végzem csak más a munkáltatóm /ami mind a két esetbe ugyanaz a személy/Nos fizetéskor meglepetés ért mert csak 76000 forint volt a boritékba A könyvelő azt mondta hogy ezt nem lehet úgy elosztani hogy most meglegyen a havi 800000, a külömbözetet majd adóvisszatéritésbe kapom meg De nekem most van szükségem a pénzre nem jövöre Nos a kérdésem az valóba nem lehet ugy elosztani hogy most legyen meg a pénz a boritékba?
    Válaszukat előre is megköszönöm Tisztelettel
    Szabó Mihályné

    1. Kedves Szabó Mihályné!

      A 106ezer Ft nettója valóban soha nem lesz egyenlő az 53ezer nettója + 53ezer nettójával, mert adójóváírásra valóban csak 1 helyről jogosult, és a különbözetet csak az év végét követő adóbevallást követően kapja vissza.
      Csak úgy lehetne változatlan nettó összege, ha az első munkahelyén megemelnék a javadalmazását. (vagy mindkét helyen kaphat természetbeni juttatást – egyformán).

  26. Kedves Könyvelőiroda!

    Kérdésem az lenne, hogy a munkáltató kötelezheti-e a munkavállalót, hogy havi szinten kérje az adójóváírást? Tudtommal ez választható “opció”, mindenki eldöntheti maga.
    Ha a munkavállaló nem kéri, akkor havi szinten ez a munkáltatónak többe kerül (ennyivel több adót kell fizetnie?), mintha a munkavállaló kérné?
    Azt tudom, hogy ha a munkavállaló nem veszi igénybe, akkor jövő évben egy összegben visszaigényelheti. Ez a munkáltató szemszögéből úgy néz ki, hogy ő jövőre pedig visszakapja a munkavállaló után befizetett plusz adót?

    Válaszukat előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Zsuzsanna

    1. Kedves Zsuzsanna!

      A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót az adójóváírás igénylésére, mert
      a.) Ez valóban a munkavállaló döntése
      b.) A munkaadó nem tudhatja, hogy a munkavállalónak – esetleg – olyan jövedelme is van, ami pl. nemis teszi jogosulttá az adójóváírás igénylésére, vagy csak csökkentett mértékben
      c.) A munkaadó akkor számolhat az adójóváírással, ha a munkavállaló erre nézve számára nyilatkozott. nemleges nyilatkozat, vagy a nyilatkozat hiányában jogszerűen nem számfejthet adójóváírást.

      A munkavállalónak elvileg teljesen mindegy: a munkaadótól több szja-előleget fog levonni, ami levonást neki be kell fizetnie (és bevallania).

      Ezt a “megtakarítást) a munkavállaló a következő évi szja-bevalláskor igényli vissza, azaz az igénybe nem vett adójóváírást akkor fogja a bevallásába beállítani, aminek az eredménye az lesz, hogy ő több szja-előleget fizetett be, és a különbözetet visszaigényelheti.

      És még egy hülyének tűnő megjegyzés a végére: egyetlen adókedvezmény igénybevétele sem kötelező! Ha az adózó úri jókedve úgy tartja, akkor “benn hagyja” az állam zsebébe. 🙂

  27. Tisztelt Szakértők!
    A következő a kérdésem: egyik családtagom nem kérte 2010 évre a havonkénti adó jóváírás összegét (de miért??) így a fizetése havonta 15100 ft-tal kevesebb. Most ezt egész éven keresztül így fogja kapni?
    Illetve ha minden hónapban ezt vonják tőle akkor 2011-ben ezt elméletileg majd visszakapja az szja éves elszámolásnál? (12×15100)
    Remélem érthető voltam, ha nem akkor bocsánat…

    Köszönöm segítségüket!
    Üdv: kismargoc

    1. Kedves kismargoc!

      Az adójóváírás kérése – nem kérése lehetőség, nem kötelező igénybe venni. Nálunk is van olyan munkatárs, aki azt mondja, hogy ő így “takarékoskodik”, és az évvégét követő bevalláskor egy összegben visszakérve jobban esik neki, mint elaprózva. 🙂

      Az adójóváírás feltétele az is, hogy a családtag írásban rendelkezzen felőle; kérhati a munkaadót, hogy X. hónaptól kezdve vegye figyelembe az szja előleg megállapításánál.

    2. Tisztelt Könyvelők!

      Köszönöm előző kérdésemre adott válaszukat!
      Kiegészítésként, ill. pontosításként szeretném még akkor tudni: ha év elején úgy nyilatkozott, hogy nem kéri az adójóváírást havonként, ezt a nyilatkozatát módosíthatja évközben, hogy mégis csak kéri?
      Üdv. kismargoc

      1. Kedves kismargoc!

        Igen, módosíthatja a kérelmét. Az adójóváírást az új (módosított) kérelem időpontjától lehet figyelembe venni (számfejteni), visszamenőleg – elvileg – nem.

  28. A problémám a korábbi évekhez kapcsolódik.
    Egyik cégemnél a volt könyvelő 2006-óta a járulékokat a minimálbér 2x-ese után fizettette meg a vállalkozóval,holott a ténylegesen számfejtett bér /amit megkapott a dolgozó/ ettől jóval kevesebb,csak bruttó 80-90 eft/hó között volt.Azt tudom,pár éve volt ilyen szabály,lehetőség,hogy lehetett dupla járulékot fizetni.De évek óta/épitőipari a cég/ csődközelben van a KFT és az ügyvezető hiába jelezte,hogy nem szeretne most már 2x-es járulékot fizetni,csak a tényleges után,a könyvelő azt mondta,kötelező.Én utána érdeklődtem,és azt mondták,önellenőrizzünk.A 2009-es év nincs lezárva NYENYI meg éves adók tekintetében,ezzel nem lehet gond,ugy gondolom,de a 2007 és 2008-as évre el lett küldve a NYENYI.eZ NEM OKOZ problémát szerintetek az önellenőrzésnél?/Táppénz,nyugdij,stb/ Egyáltalán önellenőrizzünk?Azért havi 400-500 eft-ról van szó,nem kis összeg!!A volt könyvelő nem akarja megcsinálni,én meg mégugyse,de az ügyvezető meg érthető módon ragaszkodik ehhez….Kérlek,segitsetek,eddig is segitettetek korrekt tanácsaitokkal,mi legyen?

    1. Kedves visiting!

      Véleményünk szerint nem kívánságműsor, hogy önellenőrzést KELL készítenünk, ha nem a valóság került könyvelésre, és azt mi magunk észleljük.

      Az önellenőrzésről önrevíziós jegyzőkönyvet kell felfektetnünk, ahol rögzíteni kell, hogy mi az oka az önrevízió elkészítésének, azaz mi történt, miért nem úgy került könyvelésre, és hogyan javítjuk ki.

      A kérdésedben felvetett dolgok nem jelenthetnek problémát; végig kell gondolni, hogy mit is érint. Ha jól belegondolunk, akkor nem csak a 08-asokat, a NYENYI-t érinti, hanem adott esetben kilépő adatlapokat, igazolásokat, SZJA bevallásokat és a beszámolókat is.

      Nem nagy öröm évekre visszamenőleg megcsinálni, különösen nem az előző könyvelő után, amikor alapban is van bőven munkánk… 🙁

      Ugyanakkor a bérek módosításánál – különösen az éven túli esetekben felvetődik a valódiság kérdése: a béreknél azért ne feledjük, hogy a bérjegyzékeket alá kell írni, tehát, nehezen állítható (vagy méginkább bizonyítható), hogy miért lett más bér aláírva éveken át, mint amennyit a valóságban kézhez kaptak…

      “Szerencsére”, itt most kizárólag járulékról van szó, tehát annyit kell csak bizonyítani, hogy a valóságban is kevesebb bért kaptak kézhez az érintettek.

      És neki kell látni a havi bevallások egyenkénti módosításának, a hatásainak átvezetéséhez, új beszámoló készítéséhez.

      Mi azt valljuk a magunk részéről, hogy hasonló esetekben erősen mérlegeljük a számviteli törvény ráfordítás-haszon elméletét; ennyi pénzért már érdemes lehajolnunk.. 😉

      Nem irigylünk, de azért jó hétvégi munkát! 🙂

"Vissza a tetejére" gomb