Kezdőlap » Adó | Járulék | Illeték » KATA 2017. (KisAdózó vállalkozások Tételes Adója 2017.)
KÖNYVELŐZÓNA - KATA 2017. (Kisadózó vállalkozások tételes adója 2017.)

KATA 2017. (KisAdózó vállalkozások Tételes Adója 2017.)

Nyomtatás Nyomtatás  Küldés email-ben Küldés email-ben

A KATA adózási mód (KisAdózó vállalkozások Tételes Adója) 2017-ben is leginkább azoknak a vállalkozásoknak éri meg, akiknek minél jobban megközelíti a várható bevételük a 8 millió forintot (12 millió forintot), és minél kisebb a működési költségük.

Ami rögtön szemet szúrhat, hogy mi az a 8millió forint, amikor a KATA felső bevételi határa 2017-ben 12millió forint? Csak szépen, sorjában! Ennek a magyarázatára is sort fogunk keríteni!

Akik “odavannak” a jogi nyelvezetért, azoknak ajánljuk a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2017. január 01-től hatályos törvényi szöveg olvasgatását, míg mások számára igyekszünk érthetően feleleveníteni ugyanezen törvényi hely magyar olvasatának alkalmazásával a lényegesebb tudnivalókat.

A KATA adózási mód lényege és egyszerűsége: a kata adózó havonta fizet 25-50-75ezer forintot, egyszerű nyilvántartás(oka)t vezet, bizonyos esetekben választhatja az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározását, 

Ki az aki a kata adózási módot választhatja?

  • az egyéni vállalkozó
  • az egyéni cég
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Ki az, aki nem választhatja a KATA adózási módot?

Azok, akik jogszerűen választhatják, de az alábbiakban felsoroltak közé tartoznak, nem választhatják a KATA adózási módot:

  • Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
  • Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

Mennyi a kisadózó vállalkozások adója?

Minden kisadózó személy után meg kell fizetni ezt az adót, minden megkezdett naptári hónapra.

  • főállású kisadózó havi 50ezer Ft (emelt ellátás választása esetén 75ezer Ft)
  • főállásúnak nem minősülő kisadózó (pl. 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíj mellett) havi 25 ezer Ft
  • naptári évben 12millió forintnál több bevétel esetén a 12 millió Ft feletti rész 40%-át kell adóként megfizetni (a nem teljes naptári évben kisadózónak minősülők esetében a bevételi határ: kisadózó vállalkozás jogállásainak hónapja x 1millió Ft/hó)

Mikor nem kell megfizetni a kisadózó után az  adót?

Azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó ? kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez -, amennyiben

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette

A kisadózó vállalkozások tételes adója nem csak az adminisztrációs terheket csökkentheti, hanem egyúttal ez az adó több közterhet is kivált:

  • Vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Személyi jövedelemadó, járulékok, a magánszemélyt terhelő 14 %-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Szociális hozzájárulási adó és a céget terhelő 10 %-os vagy 27 %-os egészségügyi hozzájárulás,  valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése

FIGYELEM! Ha a kisadózó áfa alany, áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig, a helyi iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad, továbbá nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

A kisadózó vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, és az általuk kiállított számlákra rá kell írni, hogy ?Kisadózó?.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a ?Kisadózó? szöveget, mulasztási bírsággal sújtható.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, társadalombiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra szerezhet jogosultságot. A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, így ezen jogviszony alapján nem szerezhet a főállású kisadózónál említett jogokat.

Végezetül mégegyszer, kiemelten, a 8millió és a 12millió forintról:

Tehát, a KATA adózási módot választó kisadózó éves bevételi határa 12millió forint. Ha átlépi ezt a 12millió forintos határt, a KATA adózói státuszát nem veszíti el, de a 12millió 1 forinttól kezdődő bevételének 40 %-át – a tételes adó mellett – adóként meg kell fizetni.

2017-ben az alanyi adómentesség (köznyelvben: áfamentesség) értékhatára 8millió forint. Az értékhatár átlépésétől kezdve az áfa összegét fel kell számolni, áfabevallást kell készíteni, és kettő évig az áfakörből nem lehet kilépni.

Ajánló

Áfa kalauz éttermeknek 2017. január 01-től

Éttermi étkezés áfakalauz 2017. január 01-től

Az éttermi áfa körüli “huzavonában” az a dühítő számunkra, hogy azt halljuk: a vendéglősök majd …

184 hozzászólás

  1. Üdv!

    Online tanfolyam esetén ha Magyarországon van az oktató és EU tagországban a tanuló (magánszemély), akkor az oktató kiállíthat-e ki alanyi ÁFA mentes (AAM) számlát? Vagy ebben az esetben máshogy kell a számlát kiállítani? (Találkoztam olyan infóval, hogy online tanfolyamnál 2015 januárja óta a fogyasztó tartózkodási helye alapítja meg az adófizetési kötelezettséget).

    Köszönettel,
    Simon

    • Kedves Simon!

      Az áfa tv. azt mondja, hogy:

      45/A. §65 (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:
      .
      .
      c) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

      (2) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:
      .
      .
      e) távoktatás,

      feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik…

      Tehát, amennyiben a szolgáltatást nem adóalanynak nyújtja, a fogyasztó tartózkodási helye alapítja meg az adófizetési kötelezettséget, tehát ebben az esetben ÁFA nélküli számlázás történik.

  2. Tisztelt Cég!

    Feleségem jelenleg gyed-en van a 6 és fél hónapos kisbabánkkal. A tavalyi évben 36 órát meghaladó főállás mellett volt Katá-s egyéni vállalkozó, tehát 25.000 forintot fizettünk havonta.

    Kérdésem lenne, hogy ha gyed-en van, és szeretné visszaindítani a vállalkozását, akkor 25.000 vagy 50.000 tételes adót kell megfizetni havonta?

    Köszönöm válaszát!

    Üdvözlettel: Kócsi Bence

    • Kedves Kócsi Bence Úr!

      A KATA tv. 2. § 8. pontja határozza meg a főállású kisadóz8 (50/75e Ft) fogalmát:

      8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
      a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
      b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
      c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
      d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
      e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
      f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
      g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
      h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;

      Sajnálatos módon, a kedves asszonytárs nem fér bele egyik pontba sem, ezért 50/75ezer Ft lenne a kata havi összege.
      Tevékenységtől, várható bevételtől függően érdemes lehet elgondolkodni – esetleg – az adószámos magánszemélyként történő munkavégzésről is.

  3. Nagy László

    Kedves Könyvelőzóna.hu!

    Van-e tudomásuk szakmai berkekben arról,hogy a mai napig vizsgálták -e már konkrét eset(ek)ben orvosok vagy eü. dolgozók egyéni vállalkozóként végzett ügyeleti jellegű munkavégzését, leplezett munkaviszony vonatkozásában és ha igen milyen elbírálás alá estek? Esetleg van-e már ennyi év után valamilyen központi állásfoglalás?
    Személy szerint főállású közalkalmazottként, egyéni vállalkozóként vállalnék havi 6-7 ügyeletet egy másik kórházban megbízási szerződéssel( ez az egyedüli bevételem), de eddigi információim szerint eddig lutri,hogy szabályos-e így a KATA.
    Köszönöm megtisztelő válaszukat:
    László

    • Kedves Nagy László!

      Ebben az írásunkban éppen a katások orvosok munkaviszony-elhatárolásáról “mereng” Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna szerzőnk: https://www.konyvelozona.hu/katasok-munkaviszonya/

      Úgy véljük, ha másik kórházban vállal ügyeletet (nem a saját helyén), akkor bizonyosan lehet olyan helyzetet teremteni, amikor “bele lehet szuszakolni” a katába, de ezt csak a tények és körülmények teljes ismeretében lehetne eldönteni. Ezt a könyvelőjével/adótanácsadójával kell(ene) átbeszélnie.

  4. Tisztelt Cím!
    Munka melletti katás egyéni vállalkozó vagyok (tehát 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezem), az a kérdésem, hogy mennyi bevételt számlázhatok 2017 évben? Az értékhatár feleződik 12 millióról 6 millióra a mellékállás miatt?
    Köszönettel,
    Tibor

    • Kedves Tibor!

      Mindenekelőtt: jobb lenne a békesség, kellene egy könyvelő – havi 5ezer Ft-tól csak megéri…

      Hogy miért mondjuk mindezt? Mert óriási tévedésben van, és már a kisebb tévedések is súlyos bírságokba kerülhetnek. Egy könyvelő kevesebbe kerül, mint egy jóhiszemű tévedésből származó bírság.

      A kérdésére a válasz: ahány hónapra kell a KATA-t fizetni, annyiszor 1m Ft/hó a bevételi határ, függetlenül attól, hogy 25ezres, 50ezres, vagy 75ezres tételes adót fizet. (Ha teljes évben áll fenn a kötelezettség, akkor 12 x 1m = 12m Ft a “kerete”. Lehet 1 hónapban 12m, vagy 12 hónapban egymillió, vagy 6 hónapban 2millió, stb az “éves keret van” meghatározva.)

      Azt se feledje, hogy az alanyi adómentesség határa 8m Ft, ennek átlépésekor már az átlépő számlára is fel kell számolnia az áfát! Ha nem egész évben vállalkozó, akkor arányosítani kell: hány napot vállalkozik az évben, annyi nap szorozva 8m Ft/365nap az alanyi adómentesség határa.

    • Tisztelettel köszönöm a kimerítő választ!
      A tanácsot is megfogadom és könyvelőt keresek!
      Tibor

  5. Mecséri Adrienn

    Tisztelt Könyvelőzóna!

    Alanyi mentes Katás egyéni vállalkozóként magánszemélynek állíthatok ki nyugtát (amennyiben a megrendelő nem kér számlát) vagy csak számlát állíthatok ki? A nyugtán is kell szerepeltetni az alanyi mentességet?

    Amennyiben alkalmi munkavállalót szeretnék alkalmazni KATÁS egyéni vállalkozóként a 17T1042E nyomtatványon tudom megtenni? Valamint akkor milyen bevallást kell küldenem 1708-ast vagy 1758-ast? Illetve alkalmi munkavállalót akkor is alkalmazhatok, ha csak pár óra munkáról lenne szó és ő mellette aznap dolgozik vagy mindenképpen szabadságon kell lennie a munkahelyén?

    Előre is köszönöm a segítséget!

    • Kedves Mecséri Adrienn!

      Az egyéni vállalkozónak minden körülmények között bizonylatot kell kiállítania a szolgáltatás igénybe vevője/termék vásárlója részére, függetlenül attól, hogy alanyi adómentes, katás, áfás, stb.
      Amennyiben a megrendelő nem kér számlát, akkor nyugtát kell adni részére, ámde arra is kell ügyelni, hogy a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgéppel kell-e teljesíteni, avagy nem.

      Igen, az egyszerűsített foglalkoztatást a T1042E nyomtatványon kell bejelenteni, a foglalkoztatás megkezdése előtt.

      1758-as nyomtatványt a KATA egyéni vállalkozónak nem kell beadni havonta, viszont a foglalkoztatás miatt a 08-as nyomtatványt havonta kell beadni, amelyik hónapban nincs ilyen kötelezettség, akkor is, vagy adott esetben az NY jelű nyilatkozat beküldhető.

      Nincs olyan előírás, hogy az egyszerűsített foglalkoztatottnak – ha van munkahelye – szabadságot kellene kivennie, hiszen – jellemzően – nem szokott egybeesni a két foglalkoztatás időpontja.

      Viszont, kérdéseiből úgy tűnik, hogy ön elhiszi azt, hogy a KATÁS vállalkozónak nem kell könyvelő. Ne higgye el! Egy nem megfelelő kérdésre adott megfelelő válasz is okozhat súlyos károkat, bírságokat.

      Bízza vállalkozását könyvelőre, jobban jár! Mi vállalunk az ország minden részéről online könyvelést, katásoknak is, már havi 6ezer Ft-tól.
      Ne habozzon, vegye fel velünk a kapcsolatot!

  6. Török Máté

    Tisztelt Könyvelőzóna!

    Főállású kisadózó egyéni vállalkozó vagyok (havonta 50 ezer forintot adózom). Érdeklődnék, hogy a családon belüli egy főre jutó jövedelem számítása esetén milyen összeget kell számolnom az én esetemben: a havonta átlagosan kiszámlázott bevételeket, vagy pedig a minimálbért? (Hiszen ez alapján számolják a járulékalapot, ha jól tudom).

    Üdvözlettel
    Máté

    • Kedves Török Máté!

      A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. 10. § (3) bekezdés értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó adózók esetében a jövedelemigazolás kiállítása során jövedelemként a kisadózó vállalkozás utolsó, megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 %-át, több tag esetén fejenként egyenlő részét, de legalább a minimálbért kell figyelembe venni.(Magyarul: a tavalyi KATA nyilatkozatban szereplő éves bevételének 60 %-a a tavalyi jövedelme. Az idei évre – nyilatkozat hiányában – nem ad ki a NAV jövedelemigazolást a kizárólag KATA vállalkozónak.)

      A járulékalap és a jövedelemigazolás két különböző dolog:

      A katás tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is, az éves keretösszeg szempontjából az alábbiak szerint kell figyelembe venni a főállású kisadózó nyugdíjjárulék-alapot képező keresetét:
      – 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetében, 2017-ben havi 90.000 Ft, 2018-ban havi 93.500 Ft,
      – 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetében, 2017-ben havi 150.000 Ft, 2018-ban havi 157.000 Ft.
      Ezek a számok majd a nyugdíj-megállapításnál fognak “játszani”.

  7. Kedves Könyvelőzóna!

    Kutatok egy ideje már a neten, meg mondtak mér nekem minden félét…de egyszerűen nem kapok választ:

    Abban az esetben lehetek-e KATÁ-s egyéni vállalkozó 25 ezer forintos befizetéssel ha csak heti 20órás munkaviszonyom van. A tevékenységem pedig nem szellemi tevékenység, hanem kis figurák/szobrok készítése. Eleve külföldi a célcsoport és többen jelezték, hogy szeretnék egy-két szobromat megvenni de egyszerűen nem tudom, mégis hogyan tudnám ezt elszámolni itthon.

    Nagyon el vagyok keseredve, várom válaszukat és előre is köszönöm!

    • Kedves Luca!

      a 25ezer Ft-os tételes KATA fizetésére csak akkor van lehetősége, ha heti 36 órát elérő foglalkoztatása van (a több helyen lévő jogviszonyokat össze lehet adni). Magyarán szólva: a heti 20 órás munkaviszonya mellett nincs lehetősége a 25ezres KATA fizetésre.

  8. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Főállású KATA-s vagyok egy Bt.-ben. Június 9-től elhelyezkedtem egy cégnél. A magasabb összegű 75ezer Ft-ot fizettem idáig. Megoldható-e és hogyan, hogy Június hónapra csak 50ezer Ft-ot fizessek és júliustól pedig csak a 25ezer Ft-ot, mivel akkor már nem főállású leszek?

    Válaszukat előre is köszönöm!

    • Kedves F Máté!

      Mivel június 09-től lett főállása, ezért június hónapra még a 75ezer forintot kell megfizetnie (akár egy napot katás, akkor már fizetni kell a teljes hónapot, igaz, ezzel párhuzamosan egy napért is az egyhavi bevétel-határ érvényes).

      Május 31-ig kellett volna bejelentenie az alacsonyabb összegű (50ezer ft.os) fizetési szándékát.

      Július hónaptól már nincs választási lehetőség, hiszen nem főfoglalkozású adózó lesz, a 25ezer Ft-ot kell fizetnie (de ne feledje, hogy a megfelelő nyomtatványokon jeleznie kell a NAV felé is a váltást, meg az önkormányzat felé is, meg a webes ügysegéden is).

  9. Tisztelt Cimzett.Azt szeretném kérdezni, hogy rehab ellátást kap a fiam, és mellette vállalkozóként 24-48-ba biztonsági őrként szeretne dolgozni. választhatja a Katás adózást, a havi 50.ezer mellett mit kell még fizetnie, jár e a betegsége után /SPA/ adó kedvezmény, és mire kell még figyelnie?.

    • Kedves Dallos Istvánné!

      Elnézést a szokásosnál későbbi válaszért, de zajlik az évvégi beszámolók dömpingje; csak a toilette-en tudjuk meg, hogy éppen fiúk, vagy lányok vagyunk… 🙂

      2016. május 1-jétől megegyeznek a rokkantsági ellátás mellett végezhető munkára vonatkozó szabályokkal; a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a mindenkori minimálbér 150 %-át.
      A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

      Ami a KATA adózási mód választását illeti: a KATA és a munkaviszony elhatárolása a vagyonőrök, vagy éppenséggel az orvosok esetén nem eléggé egyértelmű – inkább nem javasoljuk a vállalkozást, mint igen. Egy régi, A KATA és a munkaviszony című írásunkban kifejtettük, hogy milyen jogszabályi alapon nemjavasoljuk ezt az adózási módot a vagyonőrök esetén. Állandó vendégszerzőnk, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsa bő két hónapja írt a Katások munkaviszonya címmel egy hasonló felfogású cikket, csak ott éppen az orvosok voltak a hasonló cipőben említve.

      Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény). Le lehet vonni például munkaviszonyból, társas vállalkozás személyes közreműködéséből, vezető tisztségviselői tevékenységből, felügyelő bizottsági tagságból, választott könyvvizsgálói tevékenységből, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelem személyi jövedelemadójából, de a KATásból nem,mert a KATA kiváltja (többek között) a személyi jövedelemadót, így nincs miből levonni/igénybe venni.

      A kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) számú Kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
      A Bechterew kór (Spondylitis ankylopoetica) M45 jellel szerepel az említett rendeletben, de a tényleges besorolást az orvosi igazolás szerint kell figyelembe venni (itt jegyezzük meg, mert sokan nem tudják: ha nem vette valaki igénybe ezt a lehetőséget, de jár(t) neki, akkor akár 5 évre visszamenőleg is önrevíziózhatja az szja bevallását, kérve a neki járó kedvezmény összegét).

  10. Kedves Könyvelőzóna!

    Egy KATA-s bt alapítás előtt állok a következő feltételekkel:
    Két alapító: 1 beltag és 1 kütag. Minkét alapító rendelkezik máshol 36/hét órát meghaladó munkaviszonnyal.

    A következő egy évben csak a kültag végezne feladatokat. (Azért kültag lenne a kültag mert Ő egy másik bt-ben már beltag.)

    Lehetséges-e, hogy csak a kültag legyen a KATA alá bejelentve 25 eft/hó -val? Ha egy év múlva a másik fél is elkezd a bt-ben dolgozni akkor majd őt is bejelentenénk kata alá.

    A kültagot kell megjelölni vezető tisztségviselőnek?

    Hogyan kell az alapító okiratban megadni a tulajdoni hányadokat, ha csak a kültag dolgozik a bt-ben, Ő venné fel a kata megfizetése utáni maradék összeget és a másik tagnak a tulajdoni hányada után ne kelljen osztalékot és a hozzá kapcsolódó adókat megfizetnie?

    Köszönöm

    • Kedves Gyula!

      Alapításához legalább két tag szükséges, magyarán: egyszemélyes bt nem létező fogalom, szemben az egyszemélyes kft-vel.
      Legalább egy tagnak, a beltagnak, a felelőssége korlátlan, míg legalább egy másik tag, a kültag, csak vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. Ez azt jelenti, hogy a beltag a saját vagyonával is felel a társaság kötelezettségeiért.
      Ez az “alapítási alaphelyzet”.

      A társasági szerződésben sok mindentől el lehet térni (meg sok mindentől nem), így a különleges helyzeteket már érdemes az alapításkor rögzíteni, mint pl. a kültag vezető tisztségviselői mivoltának határozott kimondása, illetőleg az eredmény felosztásának az általánostól (vagyoni betétek mértékéhez igazodó) eltérően. A társasági szerződésben kell arról rendelkezni, hogy pl. a tulajdoni arány 50-50 százalék, de az eredményfelosztás aránya 1-99%. Nem fordulhat elő azonban az, hogy valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizárjanak.

      A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie. Kisadózó lehet a társaság tevékenységében közreműködő magánszemély tag.

      Szerintünk az alapítást végző ügyvédhez a majdani könyvelőt is vigyék magukkal akivel már előzetesen, alaposan átbeszélték a lehetőségeket, előnyöket, hátrányokat, buktatókat.

  11. Tisztelt Könyvelőzóna!

    KATA-ás egyéni vállalkozó számára mikor szükséges kamarai regisztráció?
    Szellemi munka, programozói tevékenység esetén kell?

    Köszönettel,

    András

    • Kedves András!

      Minden vállalkozás számára, így az egyéni vállalkozó számára is (akár kata adózási módot választott, akár mást) kötelező a kamarai regisztráció, és az évi 5ezer forint kamarai hozzájárulás megfizetése.

      A kamarai online regisztrációs oldalon könnyedén lehet regisztrálni. Néhány adat megadását követően létrejön a regisztrációs, pdf formátumú fájl, amelyet le kell tölteni, kinyomtatni, aláírni, és postai úton vagy személyesen eljuttatni a dokumentum fejlécén található (illetékes kamara) címre.
      Ugyancsak a dokumentumban látható az a számlaszám és megnevezés, ahova az 5ezer Ft-ot kell utalni/utalványon feladni, személyesen befizetni.

  12. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Érdeklődni szeretnék, hogy Katásként lehet-e több tevékenységet megjelölni a tevékenység kezdetekor? Pl. fordítás, piackutatás? Majd később ezen tevékenységek alapján számlázni, vagy egy “Katás”, csak egy dologhoz érthet?

    Köszönöm a válaszát!

    • Kedves JanFan!

      Természetesen, több tevékenység is megjelölhető; egy főtevékenységet kell választani, és lehet mellette több más is.

      Érdemes azonban azt tudni, hogy az elektronikus felületen (Webes Ügysegéd) bármikor törölhető a nem kívánt tevékenységi kör, új is felvehető, változtatható a főtevékenység is – ahogyan éppen lehetőségeink, jól felfogott érdekünk azt kívánja.

      A leendő, bennünket még nem ismerő vevőink úgysem innen érdeklődnek – ez inkább az valóságot ellenőrző felület számukra -, bemutatkozáshoz inkább a weboldalt ajánljuk (nem csak azért, mert weboldal-készítést is vállalunk 🙂 ). Ahogyan azt szokták mondani volt; aki nincs az interneten, az nem is létezik.

      A KATÁS, és egyáltalában, minden vállalkozó, nem csak hogy mindenhez ért, hanem mindenhez is! 🙂 A vállalkozónak nem aranytálcán hozzák a sült galambot, hanem a galamb után kell repülnünk, megfogni, megsütni, és felszolgálni a kedves vevőnek.
      A vállalkozó munkaköre kötetlen, munkaideje közelít a végtelenhez, ezért dolgozhat látástól mikulásig. Számára egy nap 24 órából áll, és még ott van neki az éjszaka is. 😉

  13. Hegesűs Zsolt

    Üdvözlöm! 2017 04.01-től szüneteltetem kisadózó katás vállalkozásom, könyvelőm ma szólt hogy nem lett elküldve a 17T101E a Nav-nak, mai nappal pótolta, gondolom ilyenkor jóvá írják az áprilisra 50000ft járulékot,esetleg törölni fogják vagy mindenképp be kell fizetnem,ilyen esetben szabnak ki mulasztási bírságot.
    Válaszát köszönöm.

    • Kedves Hegedűs Zsolt!

      A szüneteltetéshez valóban szükség van a T101E benyújtására (és a HIPA esetében is kell változás-jelentőt benyújtani a helyi önkormányzat adóhatóságához), de nem a világvége, ha elmaradt, de pótolják. Tapasztalatunk szerint nem adnak érte bírságot, legalábbis a mi gyakorlatunkban nem fordult még elő, de megtehetnék, a jogalap adott rá.

      A nagy kérdés az, hogy március 31-én tették-e meg az elektronikus bejelentést a szünetelésről, vagy április 01-én. A szünetelés kezdő napja mindig a szünetelés bejelentését követő nap.
      Amennyiben 31-én tette a bejelentést, akkor a szünetelés kezdő napja április 01, és ez esetben az 50ezer Ft kötelezettséget majd törölni fogják pár napon belül. Amennyiben április 01 a bejelentés ideje, úgy – sajnos akár 1 nap miatt is – a teljes 50e Ft-ot meg kell fizetni.

  14. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Főállású KATÁ-s egyéni vállalkozó vagyok, de e mellett van egy 1 személyes Kft-m is ahol megbízási jogviszony keretében látom el az ügyvezetői teendőket. Kft-m jelenleg nem “termel”, innen fizetést és osztalékot sem veszek ki. Kérdésem, hogy milyen és mennyi járulékot kell magam után fizetni a Kft-ben abban az esetben, ha KATÁS-ként fizetem a havi 50ezret? Ha a Kft-ben a minimálbér után fizetem a járulékaimat, akkor KATÁsként fizethetek kevesebbet is mint havi 50ezer (25ezret?)?

    Köszönettel:
    Ilona

    • Kedves Ilona!

      Ezt a kérdést a kft könyvelőjével kellene átbeszélniük, mert a pontos helyzetet és a hozzájuk tartozó fogalmakat ő ismeri alaposan, hiszen pontosan ezért “tartják”. 🙂

      Az egyszemélyes Kft. ügyvezetője a vezető tisztségviselést (az ügyvezetést) csak megbízás alapján láthatja el, és ekkor a tag a Tbj. alkalmazásában társas vállalkozónak minősül. Egyszemélyes Kft.-nél munkaviszony keretében a vezető tisztségviselés csak akkor látható el, ha a társasági szerződés erről kifejezetten rendelkezik.

      A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 27. § értelmében a biztosított társas vállalkozó (ide tartozik a kft. tagi jogviszonyban álló tagja) a járulékokat a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

      A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (járulékfizetési alsó határ).

      Amennyiben “…a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is..” (idézet a KATA törvényből), akkor a KATA szempontjából nem minősül főállású kisadózónak (azaz, ez a kategória nem 50/75ezres, hanem 25ezres)

      Összolvasatban és magyarul: az egyszemélyes kft-ben főfoglalkozású tagként a teljes (minimál)járulék megfizetésére köteles, míg a KATA egyéni vállalkozásban a 25ezret kell megfizetnie.
      HANGSÚLYOZZUK azonban, hogy nem ismerjük a körülményeket, nem tudjuk, hogy mennyire egzaktul fogalmazott – tehát, ez lehet az adott esetben máshogyan is. Ne hagyja ki a könyvelőjével/adótanácsadójával történő alapos konzultációt, ne támaszkodjon az “azt írta az újság”-véleményekre; mindig a konkrét eset ismeretében lehet olyan választ adni, ami az adott helyzetre vonatkozóan helytálló, felelősségteljes.

      • Tisztelt Könyvelőzóna!

        Az üggyel kapcsolatban könyvelőm és más megkérdezett könyvelő és adótanácsadó állásfoglalása sem egyértelmű. Egy Angyal József értekezést pont szerint (akinek állítólag neve van a szakmában): amennyiben a főállású katás vállalkozó megfizeti az 50 ezer Ft-ot, akkor a Kft-ben csak a tényleges jövedelem után kell fizetnie járulékot.
        Mint említettem az 1 fős Kft-m jelenleg 0 Ft bevételt ér el havonta. Ebből az ügyvezető megbízás után saját munkabért és osztalékot kivenni nem igazán tud.

        Köszönettel: Ilona

        • Kedves Ilona!

          Természetesen, ismerjük Angyal úr álláspontját a többes jogviszonyban álló vállalkozók fizetési kötelezettségéről, ha a hivatkozásra kattint, akkor ön is tanulmányozhatja.

          Azt azonban vegye figyelembe, hogy Angyal János milyen eset(ek)re vonatkoztatta álláspontját, és az mennyiben azonos az ön konkrét esetére.

        • Kedves Ilona!

          Vannak olyan szakmai rutinok a könyvelésben/adózásban (is), amit az ember “séróból nyom”, és amikor meg kell magyarázni, akkor kellően nehéz helyzetben van. Nehéz kívülállónak magyarra fordítani a még szakmabélieknek is nehéz, összetett dolgot.
          Most, kifejezetten az ön kedvéért előállunk egy olyan változattal, ami szakmai véleményünket elmondja szakmaiul is, meg közérthetőbben is:

          Tekintettel arra, hogy a KATA adózás választásakor rendelkezett két Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó vállalkozói jogviszonnyal (egyéni vállalkozó + társas vállalkozó), ezért a Katv. 2. § 8. pontjának g) pontja alapján kisadózóként nem minősül főfoglalkozásúnak, vagyis havonta 25 ezer forint tételes adó fizetésére kötelezett.

          A Kata tv. hivatkozott rendelkezése nem biztosít a magánszemély részére választási lehetőséget, hogy ő döntse el, hogy melyik jogviszonyában kíván ?főfoglalkozású? lenni, hanem konkrétan meghatározza, hogy a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó társas vállalkozói jogviszonnyal is rendelkező kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozásában nem minősülhet főfoglalkozásúnak.

          Abban az esetben, ha a kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként biztosított, akkor nem alkalmazhatók a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénynek (a továbbiakban: Tbj.) a ?többes jogviszonyban? álló társas vállalkozókra, egyéni vállalkozókra vonatkozó 31. § (5) és (6) bekezdései.

          A Tbj. 31. § (6) bekezdése csak abban az esetben biztosít választási lehetőséget az egyéni vállalkozói jogviszonnyal és tagi jogviszonnyal is rendelkező magánszemélynek, ha főszabályként az egyéni vállalkozói jogviszonyában és a tagi jogviszonyában is a Tbj. által meghatározott járulékfizetési alsó határ után kell legalább a járulékkötelezettségét teljesítenie. Tekintettel arra, hogy az említett esetben a magánszemély az egyéni vállalkozásában nem a Tbj., hanem a Katv. rendelkezései szerint teljesíti a közteher fizetési kötelezettségét, ezért a Tbj. 31. § (6) bekezdése ez esetében nem alkalmazható.

          És azt is megsúgjuk, hogy van “gyógyszer”, többféle is, de erről már a kft könyvelőjével kell egyeztetnie.

          Záróképszerűen még egy tapasztalatunkat megosztjuk; egyetlen hatóságot sem hat meg az, hogy a társaságnak nincs bevétele, a kötelezettségeket a “szűkös” időkben is teljesíteni kell, mert különben lecsap a bárd. Egy gazdasági vállalkozás a gazdasági haszonszerzés céljából alakul (normális esetben), ha pedig nem működik, akkor be kell zárni. Veszteségek növeléséből tartósan megélni meglehetősen nehézkes.

          Reméljük, hogy segítettünk!

  15. Tisztelt Könyvelőzóna!

    2017. március közepétől vagyok KATÁ-s egyéni vállalkozó. Alakulásomkor éves 8 M Forint feletti bevételre számítottam, ezért Áfás lettem. Kérdéseim:
    – Az éves 12 M Ft-os árbevételen nettót vagy nettó+áfás bevételt kell érteni?
    – Figyelembe véve az évközi alakulást mekkora összegben állíthatók ki 2017-ben (nettó+Áfás) számlát, ha nem szeretném túllépni az éves 12 M Ft-os keretet?

    Válaszát előre is köszönöm!

  16. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Jelenleg Gyes mellett egyéni vállalkozóként tevékenykedek január óta. (Van egy főállásom is, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok).
    Havi 200 ezer forint közötti bevétellel számolok így szeretnék átállni KATA-ra. Ha jól tudom, akkor ez a főállás és a gyes mellett havi 25 ezer ft volna.

    A kérdésem az lenne, hogy ha jövőre megszűnik a főállásom és csak az egyéni vállalkozást vinném tovább, de közben igénybe venném a főállású anyaság címén járó GYET-et akkor választhatom-e a KATA adózást és milyen összegű KATA-t kellene fizetnem havonta?
    Közben persze az is kérdés, hogy a GYET idejét – majd egyszer – a nyugdíj számításnál hogyan veszik figyelembe?

    Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

    • Kedves Rózsa!

      A KATA összege, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, havi 25ezer Ft. Ha GYES-en van és egyéni vállalkozó, akkor az a kérdés merül fel, hogy személyesen végzi-e az egyéni vállalkozást, vagy van-e alkalmazott, aki a tevékenységet folytatja. Utóbbi esetben 25, előbbi esetben 50/75 ezer Ft a kötelezettség.

      A GYET-ben részesülő személy heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet. Amennyiben a munkavégzés az otthonában történik, akkor nincs a heti 30 órás időkorlátozás.
      A KATA adózási mód választása nem jogellenes a GYET esetén, de azt tudni kell, hogy az 50/75ezer Ft a havi fizetendő összeg.

      A gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak.

  17. Tisztelt Könyvelőzóna!

    KATAs vállalkozást ( nem főállású) mennyi időre és milyen gyakran lehet szüneteltetni? Megtehetem, hogy égy évben többször is szüneteltetem?
    Az előző hónap utolsó napján elegendő bejelenteni? Ha több hónapig szünetel, akkor mindig meg kell ismételni a bejelentést?

    Köszönettel,
    István

    • Kedves István!

      KATA adózási módot választó vállalkozások közül csak az egyéni vállalkozónak van lehetősége a jogszerű szüneteltetésre, melynek időtartama legalább egy hónap és legfeljebb két év.
      A többszöri szüneteltetésnek jogszabályi akadálya nincs. A szünetelés kezdő napja mindig a szünetelés bejelentését követő nap.
      Természetesen, nem kell minden hónapban bejelenteni, hogy “még mindég szünetelek ám”; bejelenti “A”napon, hogy holnaptól (az “A+1” naptól) szünetel, aztán legközelebb azt jelenti be, hogy újrakezd (A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap.)

      Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szünetelés bejelentését követően, a szüneteltetés tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni, továbbá a szüneteltetés időtartama csökkenti a KATA “bevételi keretét”, valamint az alanyi adómentesség “keretösszegét”.

      • Kedves Könyvelőzóna!

        Köszönöm szépen kimerítő válaszát.

        Abban tudna még segíteni, hogy hol lehet utánanézni, hogy mely tevékenységhez milyen végzettség szükséges?
        Ez a FEOR 08 adatbázis lenne?
        A TEÁOR számokat már megtaláltam.
        Programozáshoz (TEÁOR 6201, 6202, 6203, 6209) és ehhez kapcsolódó tevékenységi körhöz keresem a feltételeket.

        Köszönettel,
        István

        • Kedves István!

          Az egyéni vállalkozóknak az ÖVTJ (Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke) listájából kell választani, nem a TEÁOR-ból (rokonok, egymásra épülnek, csak az ÖVTJ-ben még 2 számjegy van, ami az alábontást segíti).

          A FEOR a foglalkoztatottak besorolásához van, itt nem játszik… 😉

          A Bejelentéshez / hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységek katalógusa a szolgáltatások piacán listában keresgélhet, hogy a vállalkozás tevékenységéből melyik az engedélyköteles, melyik a bejelentés-köteles, és melyik az, amelyik egyikre sem kötelezett.

          Tehát, a sorrend:
          1. megfogalmazza magyarul, hogy mit szeretne tenni (kulcsszavak)
          2. ÖVTJ jegyzékben rákeres a kulcsszavakra, és a hozzájuk tartozó ÖVTJ számra (alaposan elolvasva a tartalmi meghatározást)
          3. Megnézi, hogy a kiválasztott szám engedélyköteles, bejelentés-köteles, avagy nem.

          Hadd hajoljon magunk felé egy kicsit a szenteskedő kezünk; javasolunk egy jó kis online könyvelő csapatot, mielőtt még az indulásnál gikszer történik. 😉

  18. Simon Róbert

    Üdvözletem!

    Március óta létezik egy egyszemélyes kft-m,viszont van jelenleg egy heti több mint 40 órás munkaviszonyom.
    Időközben kaptam egy igencsak jól kecsegtető álláslehetőséget,ahol azt ajánlották,hogy legyek KATAs.
    A Kft jelen pillanatban nem hozott még sok bevételt,de május elseje óta elég sok munka van amiből biztosan jól fogok keresni.
    Mivel volna bőséggel időm csinálni a “főállásomat” is-így lehetek-e ott KATAs és milyen változások lesznek ebben az esetben nálam?

    Köszönöm a kielégítő válaszokat!

    • Kedves Simon Róbert!

      Heti 36 órát elérő foglalkoztatási viszonya alapján, az egyszemélyes kft-ben nincs fizetnivaló ön után, amíg nem történik jövedelemkivét, hisz’ a főállása után fizetik meg a “kötelezőket”. Ha a kft-ben is munkaviszonyos, akkor a munkabér utáni kötelezettségeket is meg kell fizetni. (Azt egy kicsit nehezen tudjuk elképzelni, hogy egy munkahelyről hogyan lehet több, mint 40 órás munkaviszonya, de több munkaviszonyos foglalkoztatás esetén elképzelhető. A tényleges munkában töltött munkaidő lehet több heti 40 óránál, de a bejelentett foglalkoztatási időt kell figyelembe venni.)

      A kecsegtető álláslehetőség, ahol KATA-t ajánlottak, nem álláslehetőség, hanem munkalehetőség, ahol vállalkozóként adnának önnek munkát. Ha ezt tekinti a majdani “főfoglalkozásának”, akkor az a helyzet áll elő munkaviszony hiányában, hogy a kft-ben meg kell fizetni a teljes összegű kötelezettségeket (a mai nulla helyett), míg a KATA vállalkozásban a jelenlegihez képest nem történik változás.

      Mi azt tanácsoljuk, hogy ezeket beszélje át alaposan a könyvelőjével (a kft miatt feltételezzük, hogy “tart egy könyvelőt” a helyzetet, nehogy később kellemetlen meglepetés érje.
      Amennyiben nálunk könyveltetné a vállalkozásait, akkor már régen, ingyen, megbeszélnénk, hogy az ilyen helyzetek ne érjék váratlanul. Természetesen, soha sincs késő váltani, online könyvelést is vállalunk, nagy kedvezménnyel. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.