Adó | Járulék | Illeték

KATA 2017. (KisAdózó vállalkozások Tételes Adója 2017.)

[print_link]  [email_link]

A KATA adózási mód (KisAdózó vállalkozások Tételes Adója) 2017-ben is leginkább azoknak a vállalkozásoknak éri meg, akiknek minél jobban megközelíti a várható bevételük a 8 millió forintot (12 millió forintot), és minél kisebb a működési költségük.

Ami rögtön szemet szúrhat, hogy mi az a 8millió forint, amikor a KATA felső bevételi határa 2017-ben 12millió forint? Csak szépen, sorjában! Ennek a magyarázatára is sort fogunk keríteni!

Akik “odavannak” a jogi nyelvezetért, azoknak ajánljuk a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2017. január 01-től hatályos törvényi szöveg olvasgatását, míg mások számára igyekszünk érthetően feleleveníteni ugyanezen törvényi hely magyar olvasatának alkalmazásával a lényegesebb tudnivalókat.

A KATA adózási mód lényege és egyszerűsége: a kata adózó havonta fizet 25-50-75ezer forintot, egyszerű nyilvántartás(oka)t vezet, bizonyos esetekben választhatja az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározását, 

Ki az aki a kata adózási módot választhatja?

  • az egyéni vállalkozó
  • az egyéni cég
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Ki az, aki nem választhatja a KATA adózási módot?

Azok, akik jogszerűen választhatják, de az alábbiakban felsoroltak közé tartoznak, nem választhatják a KATA adózási módot:

  • Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
  • Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

Mennyi a kisadózó vállalkozások adója?

Minden kisadózó személy után meg kell fizetni ezt az adót, minden megkezdett naptári hónapra.

  • főállású kisadózó havi 50ezer Ft (emelt ellátás választása esetén 75ezer Ft)
  • főállásúnak nem minősülő kisadózó (pl. 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíj mellett) havi 25 ezer Ft
  • naptári évben 12millió forintnál több bevétel esetén a 12 millió Ft feletti rész 40%-át kell adóként megfizetni (a nem teljes naptári évben kisadózónak minősülők esetében a bevételi határ: kisadózó vállalkozás jogállásainak hónapja x 1millió Ft/hó)

Mikor nem kell megfizetni a kisadózó után az  adót?

Azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó – kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez -, amennyiben

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette

A kisadózó vállalkozások tételes adója nem csak az adminisztrációs terheket csökkentheti, hanem egyúttal ez az adó több közterhet is kivált:

  • Vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Személyi jövedelemadó, járulékok, a magánszemélyt terhelő 14 %-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Szociális hozzájárulási adó és a céget terhelő 10 %-os vagy 27 %-os egészségügyi hozzájárulás,  valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése

FIGYELEM! Ha a kisadózó áfa alany, áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig, a helyi iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad, továbbá nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

A kisadózó vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, és az általuk kiállított számlákra rá kell írni, hogy “Kisadózó”.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a “Kisadózó” szöveget, mulasztási bírsággal sújtható.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, társadalombiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra szerezhet jogosultságot. A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, így ezen jogviszony alapján nem szerezhet a főállású kisadózónál említett jogokat.

Végezetül mégegyszer, kiemelten, a 8millió és a 12millió forintról:

Tehát, a KATA adózási módot választó kisadózó éves bevételi határa 12millió forint. Ha átlépi ezt a 12millió forintos határt, a KATA adózói státuszát nem veszíti el, de a 12millió 1 forinttól kezdődő bevételének 40 %-át – a tételes adó mellett – adóként meg kell fizetni.

2017-ben az alanyi adómentesség (köznyelvben: áfamentesség) értékhatára 8millió forint. Az értékhatár átlépésétől kezdve az áfa összegét fel kell számolni, áfabevallást kell készíteni, és kettő évig az áfakörből nem lehet kilépni.

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Tisztelt Cím!

    Feleségem ápolási díj folyósítása mellett szeretne KATA-s vállalkozást indítani. Kérdésem, hogy az ápolási jogviszony ebben az esetben teljes értékű jogviszonynak számít, és elég a havi 25 000 Ft-os átalányt fizetni?

    1. Kedves Such Pál!

      Az ápolási díj mellett heti 4 órás foglalkoztatás lehetséges (kivéve az otthoni munkavégzés, mert az teljes munkaidőben lehetséges).
      Az ápolási díj szolgálati időt keletkeztet (a 10%-os nyugdíjjárulékot vonják belőle), de a hölgyek 40 éves jogosító idejébe nem számít bele.

      főállású kisadózó (ő az 50 vagy – választása szerint – 75ezres kategória): a kisadózó, kivéve azt a kisadózót (ő a 25ezres kategória), aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

      a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,

      b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (magyarul: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte),

      c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

      d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

      e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

      f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

      g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,

      h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

      Sajnálatos módon, az ápolási díj (sem) szerepel a kivételek között, így nem elegendő a havi 25ezer Ft-os tételes adó megfizetése; az 50, vagy 75ezret kell fizetnie.

      1. Köszönöm szépen az alapos, érthető választ!

  2. Tisztelt Cím!

    Azt szeretném kérdezni, hogy egyéni vállalkozás indításakor ha KATA adózást választok (50000 Ft-osat) akkor erre a bejelentésre kaphatok-e a CSOK-hoz igazolást, tehát jogosult lehetek-e a CSOK-ra?

    1. Kedves Varga István!

      A CSOK igénylésének több feltétele van, amelyekből a mi szempontunk szerint kéettő fontos dolog van, amelyre mindkét esetben pozitív a válasz; az egyik a biztosítotti jogviszony, a másik a köztartozás-mentesség.

      Az egyéni vállalkozó a Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosítottnak minősül. A kisadózók tételes adóját választó főállású kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény alapján biztosított.

      A köztartozásmentes igazolást az Ügyfélkapun keresztül bármikor meg lehet kérni, és – jellemzően – 2-3 napon belül meg is érkezik (feltéve, ha tényleg nincs köztartozás).

  3. Tisztelt Cím!

    Eddig főállású egyéni vállalkozó voltam, de április 18-tól heti 40 órás munkám lesz, így a vállalkozásomat mellékállásban folytatnám. Kérdésem az lenne, hogyan és kinek kell ezt bejelentenem?

    1. Kedves Sári Éva!

      Mindenekelőtt a könyvelőjével konzultáljon. 😉

      ÁNYK: T101E és T1041 nyomtatványok.

  4. Üdv!

    Van egy főállásom (jelenleg 30 órás), és szeretnék mellé egyéni vállalkozást – a munkaórák száma alapján 50ezres kategóriába esnék a KATA-ban.

    A főállásból származó bevételekre külön adó- és járulékfizetések érvényesek rá és a KATA-s számlát a vállalkozásból származó bevételekre kell csak adnom vagy minden bevételemre KATA szerinti számlát kell adnom? Ha igen, és évi 1 milliónál több a bevételem a főállásból, akkor mi a teendő?

    Köszönettel,
    Simon

    1. Kedves Simon!

      Valóban, mivel a foglalkoztatása nem éri el a heti 36 órát, ezért főfoglalkozási egyéni vállalkozó lesz havi 50ezer, vagy 75ezer ft-os közteherrel (utóbbi választható).

      Ha jól hámozzuk ki a kérdéséből a lényeget, akkor a munkaviszonyból származó jövedelme a személyi jövedelemadó szerint adózik, míg a KATA egyéni vállalkozói jövedelme a teljes vállalkozói jövedelme a közterhek megfizetését követően.
      Számlát pedig csak temékértékesítéséről/szolgáltatásnyújtásáról adhat ki (nyilvánvalóan a kisadózó jelleget feltüntetve).

      Ha eléri az 1millió forint bevételt a KATA vállalkozásból, akkor ráhajt a 2., 3.,…12. millió forintos árbevételre, hiszen a KATA adózási mód mellett 12millió forint lehet a vállalkozói bevétele).

      Javasoljuk, hogy amegadott hivatkozásra kattintva olvassa el írásainkat a honlapunkon, a KÖNYVELŐZÓNA írásai mindenről, amiket a KATA adózási módról tudni érdemes.

      1. Köszönöm a hivatkozást! Igen SzJA szerint adózom az alkalmazotti munkaviszonyból származó jövedelemből. Ezek szerint akkor külön kezelendő a KATA és a főállás bevétele.

        1. Kedves Simon!

          Munkaviszonyból nem is nagyon adózhatna másképpen, mint szja szerint. 🙂

          Nem, nem keverjük a munkaviszonyt, és a vállalkozói jogviszonyt!

          Mivel látjuk, hogy alapvető gondok vannak a fogalmak körül, ezért javasoljuk írásaink végigolvasását.

          kellemes Húsvéti Ünnepet, olvasgatást!

  5. Tisztelt Könyvelőzóna!

    KATA-s vállalkozóként a szüneteltetést a Webes Ügysegéden keresztül egyszerűen be tudom jelenteni. Ennyi elég, vagy más felé (Önkormányzat, Kamara, stb.) is jelenteni kell a szüneteltetés tényét?

    Köszönöm!

    1. Kedves Lay András!

      Igen, az egyéni vállalkozó – adózási módtól függetlenül – a webes ügysegéden keresztül tudja kezdeményezni.
      A NAV felé, az önkormányzat felé, a Kamara felé valóban jelezni kell a szüneteltetést. Mindegyikhez online lehetőség van.

      1. Tisztelt Könyvelőzóna!

        Melyik űrlapon kell a NAV felé a szüneteltetést bejelenteni?

        Köszönöm!

        1. Kedves Lay András!

          A szüneteltetés kizárólag az Ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton nyújtható be, a webes ügysegéd alkalmazással. A rendszer automatikusan értesíti az adóhatóságot és a KSH-t.
          Amennyiben rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, akkor azt le kell adni, és csak a leadáskor kezdheti a szüneteltetést.

  6. Üdvözlöm.

    Olyan ügyben szeretném a segítségét,illetve tanácsát kérni hogy ez év májusától válnék KATÁS vállalkozóvá.Nagy valószínűséggel megkapom a munkaügyi hivataltól is a vállalkozóvá válási támogatást is 6 hónapig.Az eredeti elképzelés az volt hogy egyedül fogom csinálni a vállalkozást,de már most olyan előjegyzés lenne a nyújtandó szolgáltatásokra hogy nagyon nehezen fogom bírni egyedül.Viszont nem tudom hogy egy alkalmazottat tudnék-e alkalmazni járulékostól munkabérestől.A tevékenység inkább szezonális lenne ezért arra gondoltam hogy ha van rá mód akkor pl.gimnáziumi vagy szakközép iskolás hallgatót foglalkoztatnék a nyári hónapokban.Annak már utánaolvastam hogy az iskolán keresztül mint gyakorlati hely együttműködési szerződéssel ez lehetséges is, ha jelzem az iparkamara felé is.Arra lennék kíváncsi hogy hogy milyen teendőim illetve járulék fizetési kötelezettségem lenne ez ügyben.Ezúton szeretnék kérni ebben segítséget kérni mert ebben a kérdésben sehol nem tudtak érdemi választ adni.:-( Segítségét előre is köszönöm.
    Üdv:Attila

    1. Kedves Attila!

      Első tanácsunk az lenne, hogy “fogjon” gyorsan egy könyvelőt, akivel alaposan átbeszélhetnék a tennivalókat. Itt már több, havi gyakoriságú bevallás is a teendők közé fog esni, nyilvántartásokat kell vezetni – szóval, lesz tennivaló, amihez ön nem ért (a kérdéséből ítélve), de mégis meg kell tenni.

      Két különböző dolog a hallgatók szakmai gyakorlaton történő foglalkoztatása, és a hallgatók nyári foglalkoztatása (akár alkalmi munkában – EFO -, akár munkaviszonyban).

      Amit ön mond (a Kamara szerepének említése alapján), az a hallgatók nyári gyakorlata; az adott intézménnyel kell felvenni a kapcsolatot a nyári gyakorlatra hallgató fogadása ügyében, szerződést kötnek rá, amelyet a területileg illetékes Kamara fog jóváhagyni, ellenjegyezni. Természetesen, lehet a Kamaránál is érdeklődni, hiszen nekik is megvan a szükséges információ a gyakorlati helyek vonatkozásában.
      Ezt követően jön a foglalkoztatás, majd a bevallások benyújtása, illetőleg támogatások igénylése a könyvelővel.

  7. Üdvözlöm!

    2017.0202-én lettem Katás. akkor főállású munkaviszonyban (40 órás) voltam. Ez április 30-án megszűnik. Kérdésem az lenne, hogy álláskeresési járadékra 90 napig jogosult leszek-e a 8 éves folyamatos főállású munkaviszony után, vagy csak abban az esetben, ha az egyéni vállalkozást szüneteltetem erre az időre? Köszönöm válaszát!

    1. Kedves Kávé!

      Az alábbi személyek jogosultak a járadékra:
      – álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik (tehát legalább 360 napig dolgozott), és
      – kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és
      vállalkozói tevékenységet sem folytat, és
      – munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
      – számára a foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

      A fentiekből következően, ha nem szünteti meg az egyéni vállalkozását, akkor nem lesz jogosult az álláskeresési járadékra.
      (“Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel. … Abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenysége rövidebb-hosszabb időre szünetel, a vállalkozás az egyéni vállalkozói nyilvántartásban továbbra is szerepel. Így a vállalkozói jogviszony szüneteltetésének idejét is kereső tevékenységnek kell tekinteni..”- ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat álláspontja)

  8. Kedves Tanácsadó!

    A lányom egyetemista, és szeretne közben dolgozni. Kérem adjon tanácsot, mert ahol dolgozna szellemi munkát ott vállalkozóként tehetné meg.
    Ezzel nem is lenne baj, de a könyvelő szerint nem lehet mellékfoglalkozásban, mert szerinte a nappali tagozatos hallgató-ság mint ilyen nem főfoglalkozás. Én meg minden szabályban azt olvasom, hogy mellékfoglalkozásként kezelik, és tudok is egyetemistát aki mellékfoglalkozásban dolgozik, nappal pedig egyetemre jár. A másik kérdésem lenne, hogy jó e neki ha a KATA módszert válassza, mivel itt vizsgaidőszakban nem dolgozna, és nem adna ki számlát. Köszönöm a válaszát.
    Tisztelettel: Nagy Etelka

    1. Kedves Nagy Etelka!

      Több mindent kellene ahhoz ismerni, hogy igazán hasznos, testhez álló tanácsot tudjunk adni.

      Ami egészen bizonyos: A közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban tanulmányokat folytató tanulónak egyéni járulékot addig nem kell fizetnie vállalkozóként, amíg nincs vállalkozói kivétje. (A nappali tagozatos hallgatók biztosítási jogviszonyban állnak, így náluk a másodfoglalkoztatás lehetséges. Munkaviszony esetén nincs ilyen kedvezményük.)

      A másik, ami megfontolandó, a KATA adózási mód választásának kérdése; nem feltétlenül, és egyértelműen jelent előnyt, nagyon sok mindentől függ. Tapasztalatunk szerint, normál körülmények között nem szoktuk javasolni (de, hangsúlyozzuk, nem ismerünk minden körülményt önöknél a megalapozott döntéshez).

  9. Üdvözletem,

    Egy kérdéssel fordulok önökhöz: Egy nyugdíjas KATás nyugdij folyósítását mennyiben befolyásolja a KATás vállalkozásból származó jövedelem?
    Tehát bizonyos KATás bevétel felett megvonhatják a nyugdíj folyósítást?
    Válaszát előre is köszönöm.

    Ill. ha egy KATás bejelent valakit alkalmazottnak, a munkát csak a KATÁs telephelyén végezheti ,vagy saját otthonában is? Ill. milyen költségeket vonz a Katás ill. az alkalmazott részéről? Mert nem találtam egyértelmű összeget, most havi 25000Ft vagy alkalmankét feljegyzett napi összeg?

    Válaszát mégegyszer köszönöm Tisztelettel: Veér István

    1. Kedves Veér István!

      Egyet mondok, kettő lesz belőle … 🙂

      Öregségi nyugdíjas, vagy korhatár előtti ellátás?
      Korhatár előtti ellátás esetén: mindaddig, amíg az ellátásban ? ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságát is ? részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér ? minimálbér ? összegének tizennyolcszorosát, 2017-ben 127 500 forint x 18 = 2 295 000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

      A nem főfoglalkozású katás 25e Ft/hó összeget fizet (tételes). Az alkalmazott egy másik téma; a munkát a szerződésben rögzített (állandó v. változó) helyszínen végezheti az alkalmazott, és – ez akár – az ő otthona is lehet.

      Ugyancsak más téma a munkavállaló után fizetendő kötelezettségek;
      — egyszerűsített foglalkoztatás esetén napi tétel (általában 500 vagy 1000,- Ft)
      — állandó foglalkoztatás esetén a bruttó bér akárhány százaléka, ilyen-olyan jogcímeken… 😉
      — megbízási szerződéssel hasonló, mint az állandó foglalkoztatás során

      Számunkra úgy tűnik, hogy kissé keverednek a fogalmak, miközben a lehető legjobb megoldást keresgéli. Javasoljuk, hogy a kockázatok és mellékhatások tekintetében keresse fel könyvelőjét/adótanácsadóját! 🙂

      1. Tisztelt Könyvelőzóna,

        Köszönöm a válaszát.
        A KATás nyugdíjas egy öregségi nyugdíjas. Egy nyugdijas asztalos.
        Akor rá mi is vonatkozik?
        Köszönettel: Veér István

        1. Egy öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas asztalos nyugdíjával kapcsolatban nincs keresetkorlátozás.

  10. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Egy különös helyzetben szeretném a tanácsukat kérni.

    A munkaköröm hamarosan megszűnik a cégnél, ahol dolgozom (8 órás, bejelentett, szellemi), viszont találtam egy másik céget, ahol hasonló munkát tudnék folytatni, mint eddig tettem , de ott csak kivitelezőként, vállalkozóként számítanának rám (nincs külön munkaállomásnak hely, otthonról) és a KATA formája ennek az elfogadott – eddig ez nem újdonság szerintem a magyar viszonyok között.

    A helyzetet bonyolítja, hogy van egy egyszemélyes adómentes Kft-m, amit alkalmazotti jogviszony mellett, minden költség nélkül üzemeltetni tudtam alkalmi jelleggel egy-egy beeső munka miatt. Megszüntetni nem szeretném, mert már több, mint 5 éves még ha nem is volt sok bevétele ez idő alatt.

    Továbbá van egy lakáshitelem, amelynek a kamata megugrik 1,5%-al, ha az X összeg nem munkabérként jelenik meg a számlámon minden hónapban – befizetni nem elegendő – ezt el szeretném kerülni.

    Tehát a szép kérdésem összefoglalva: Jelenleg hazaviszek X helyről nettó 200.000 Ft-ot munkaviszonyban, így tudom üzemeltetni “ingyen” az egyszemélyes Kft-t és alacsony marad a hitelkamat.

    Viszont ez megszűnik és Katásként Y helyről tudnék kapni havi kb 300.000 Ft-ot átlagban, de ott van a Kft és munkabérként kellene legalább 100.000 Ft-ot megkapnom minden hónapban.

    Mennyi havi járulékkal járna ez a felállás és hogy tudnám úgy kihozni, hogy ne keressek kevesebbet, mint jelenleg?

    Válaszukat előre is köszönöm!

    1. Kedves H. Tamás!

      Kérem, ne tekintse kioktatásnak, de önnek van egy kft-je, amelyik kettős könyvvitel vezetésére kötelezett, ezért – feltételezzük – van egy fizetett könyvelője, akinek – többek között – az is a dolga, hogy átbeszélje önnel ezt a kérdés-sorozatot.

      Mivel többeket is érinthet a dolog, azért tömören válaszolunk:

      Amint a heti 36 órát elérő biztosítotti jogviszonya megszűnik, úgy a továbbiakban az egyszemélyes kft-ben főállású társas vállalkozónak fog minősülni. (önmagával jogszerűen nem tud munkaszerződésben állni)
      A nyugdíjjárulékot legalább a (minimálbér) garantált bérminimum, az egészségbiztosítási járulékot legalább ennek 150%-a, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább ennek 112,5%-a után kell fizetni.

      Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. (TBj. tv. 9. §. (1) bekezdés)

      Amennyiben egyéni vállalkozóként a KATA adózási módot választja, úgy ebben a minőségében már nem főfoglalkozású (hiszen a kft-ben már biztosított), hanem “mellékfoglalkozású” katás, így a havi 25ezer Ft katát meg kell fizetnie.

      Ügyfeleinknél tapasztaljuk, hogy a bank nem azt vizsgálja, hogy kitől kapott az illető személy különböző összeget, hanem a közlemény rovatban a “bér” kifejezést keresi. Sok vállalkozó azonban nincs tisztában a vállalkozói kivét fogalmával, és abban az esetben is bér kifejezést használja az utaláson.

      Egyik megoldás az lehet a gondjára, hogy az üzletrészéből elad/átad/elajándékoz x %-ot olyan személynek, aki heti 36 órát elérő biztosított jogviszonnyal rendelkezik (vagy nyugdíjas), havi 1ezer Ft díjazásért ellátja az ügyvezetést (vagy akár nulla forintért is), ön pedig ekkor a havi 50/75ezres kata megfizetésével főfoglalkozású egyéni vállalkozó lesz.

  11. Kedves Könyvelőzóna!

    Sehol nem találok arra utalást, hogy mi a teendő, ha KATA-s vállalkozóként táppénzen voltam és abból szja-t vontak le a kiutalás előtt?

    1. Kedves Lóczi Márta!

      Főszabály szerint a KATÁSNAK nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtani. A tételes adó hatálya alatt csak akkor keletkezik jövedelemadó kötelezettsége, ha
      — táppénzben részesül,
      — gyermekgondozási díjat kap,
      — valahol munkaviszonyban van,
      — más szja-köteles jövedelme is keletkezett.

      Tehát, ezek az adatok majd a levonást követő időszak szja (53-as) bevallásában kell, hogy szerepeljenek.

  12. Kedves Könyvelőzóna!

    Katás egyéni vállakozó vagyok és áfamentes tevékenységet végzek.
    Említette, hogy a 8 millió forintot átlépve elveszik az alanyi adómentesség és áfabevallást kell készíteni, de ha én áfamentes tevékenységet végzek akkor is? Csak a 8 millió forint feletti részre kell majd áfabevallást készíteni?
    Valamint a következő évben akkor már 8 millió forintig sem leszek alanyi adómentes és áfamentes?

    Köszönöm válaszukat,
    Petra

    1. Kedves G. Petra!

      Ha jól vesszük ki szavaiból, akkor ön tárgyi adómentes tevékenységre gondolhatott, akkor, amikor azt írja, hogy áfamentes tevékenységet végez (pl. humán-egészségügy, szociális ellátás, stb.).
      Egyszerűen szólva: a tárgyi adómentes tevékenység a katás bevételekbe beleszámít, de az áfa határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

    2. Kedves Könyvelőzóna!

      Köszönöm a válaszát! Ha jól értem az Ön által elmondottakból akkor amennyiben KATÁS-ként kizárólag tárgyi dómentes tevékenységből származik bevételem, amely meghaladja a 8 millió forintot, úgy ÁFA fizetési kötelezettségem nem keletkezik?

      Üdv,
      G.Petra

      1. Kedves G.Petra!

        Nem, az dó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel
        , vagy az ddó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel esetekben.

        Az áfa tv. 188. § (3) bekezdés értelmében a “Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:


        e) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,

        f) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,…”

  13. Tisztelt Könyvelőzóna!

    2017.03.01-től vagyok KATA-s, 15 nap áll rendelkezésemre, hogy bejelentkezek az iparűzési adó alá, ezért ellátogattam a https://ssl.budapest.hu/web_hair oldalra, ahol bejelentkeztem az Ügyfélkapun keresztül, majd kiválasztottam a “Bejelentés” menüből a “Bejelentkezés/Változás bejelentés(2017-01)” pontot. Bejött az űrlap, de itt több dolgot sem értek.

    – Évente csak egy-két hónapban van bevételem, ezért a vállalkozásomat a többi hónapban szüneteltetem. Ez esetben az “állandó jellegű iparűzési tevékenység”, vagy az “ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység” lehetőséget válasszam?

    – Hol kell megadnom az űrlapon, hogy azt a fajta adózást szeretném választani, ahol az adóalapom a nettó árbevétel 80%-a?

    Köszönöm!

    1. Kedves Lay András!

      Természetesen, ön állandó jellegű iparűzési tevékenységet kell, hogy bejelentsen.

      Katásként sehol; vagy választja a kata kedvezményt, vagy nem választja a IV. résznél.

  14. Kedves Könyvelőzóna!
    Az önkormányzatot nem tudom elérni, ezért gondolom, megkérdezem Önöket. 2017. áprilisától tervezzük választani a KATA-t, eddig alanyi áfamentes, átalányadózók voltunk – taxi :-). A várható éves bevétel 3M Ft körül lesz, és az iparűzési adót a főváros és egy másik város között megosztva kell beadni (székhely vidék, telephely Bp.). Hogyan fog alakulni az iparűzési adó, melyik lehetőséget ajánlja, és a hogyan kell megosztani?

    Köszönettel
    Szilvia

    1. Kedves Szilvia!

      Az áprilistól induló katás vállalkozás az indulás évében 8millió forintnyi bevételt enged meg (12m időarányosan), amelyből 6.027e Ft-ig “terjeszkedhetnek” alanyi adómentesként (8m időarányosan), így a várt 3m Ft bevételbe beleférnek.

      A HIPA 50ezer Ft-ját (illetőleg annak időarányos részét ebben az évben) annyi településre kell fizetniük, ahány településen bejelentett telephelyük (székhelyük), ha az átalányadót választják.

      Mindenesetre, javasoljuk, hogy egyeztessenek alaposan a könyvelőjükkel/adótanácsadójukkal, hiszen ők ismernek minden részletet, és a körülményeket mérlegelve lehet hozni olyan döntést, amellyel nem járnak rosszabbul.

  15. Üdvözlöm! 2012 03 01-től szünteltetett vállalkozásom volt 2017 02 01-től kisadózó katás lettem, de sajnos egyenlőre csak 2 hónapra sikerűlt munkát vállalnom, újra szüneteltetném a vállalkozást 2017 04 01-től határozatlan ideig, ez lehetséges ilyenkor, akár 5 évig is, illetve ha több hónapot szüneteltetem akkor minden hónappan el kell küldeni a nav-nak T101E jelű nyomtatványt. erre a két hónapra ha továbbiakban egész évben szüneteltetve lessz a vállalkozás mennyi a maximum összeg amit kiszámlázhatok hogy még ne kerüljek be az áfa körbe? Köszönöm.

    1. Kedves Zsolt!

      Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentését kizárólag elektronikus úton lehet kezdeményezni (Egyéni vállalkozó WEBes Ügysegéd).

      A jogszabály nem mondja ki, hogy mennyi idő után, vagy hányszor szünetelteti az ev. tevékenységet, csak minimumként az időtartamát egy hónapban, maximumként kettő évben határozza meg. (Figyelem! A két év szüneteltetés a 2016. évi CXXI. törvény 62. § (7) e) pont alapján változott.

      A T101E nyomtatványt nem kell benyújtania, mert az a webes ügysegéden keresztül a NAV-hoz kerül.

      Kata adózási módot választó adózóként a 2 hónapra (február és március hónap 59 napjára) 8.000.000 Ft x (59 nap / 365 nap) összegnél kisebb kata bevétel esetén nem lépi át az alanyi adómentesség határát (1.293e Ft).

      És arra is felhívjuk a szíves figyelmét, hogy a HIPA-t ne feledje!

  16. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Ha jól értelmezem, KATA-s vállalkozóként elegendő bevételi nyilvántartást vezetnem és kiadásit nem szükséges.
    Így például egy kisbolt vagy büfé üzemeltetése esetén nem kötelező a kiadásaim számláit nyilván tartanom és megőriznem sem?
    Köszönöm előre is választ!

    1. Kedves B. Nóra!

      Valóban, a KATA adózáshoz elegendő a bevételi nyilvántartás (kisbolt, büfé esetén pénztárgép is kell).

      A kiadással már kicsit óvatosabban; pl. ha a helyi iparűzési adóbevalláshoz nem a tételes elszámolást választotta, akkor ahhoz bizony kell a bizonylat, az árubeszerzéshez az áru eredetének igazolásához is kell, meg a szavatossági időhöz, esetleg még a garanciához is, vagyis jobb, ha nem hajigálja el.

  17. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Segítségüket szeretném kérni. Jelenleg diplomás GYED-en vagyok, a kisfiam betöltötte a fél éves korát és szeretnék szertartások vezetésével foglalkozni. Reményeim szerint 40-70 ezer Ft bevételem várható ebből havi szinten, de nem minden hónapban… Könnyen előfordulhat, hogy lesz olyan hónapom amikor semmilyen bevételem nem lesz. Tudnának nekem abban segíteni, hogy mi lenne számomra az ideális forma hogy ezt a tevékenységet végezhessem? (adószámos magánszemély, KATA vagy más..?)
    Nagyon szépen köszönöm válaszukat!!
    Szép napot kívánok

    1. Kedves H.Zsu!

      Nagyon nehéz egy ilyen kérdésben állást foglalni a megadott információk alapján. Mivel az ördög mindig a részletekben rejtőzik, javasolunk egy “könyvelői átbeszélést”; véleményünk és tapasztalatunk szerint a legtöbb könyveléssel foglalkozó kollégánk szívesen áll rendelkezésére, még akkor is, ha konkrétan nem biztos, hogy Ügyfél lesz.

      Ami innen is bizonyosnak tűnik, a rendszertelen 40-70ezer Ft bevételre nem feltétlenül célszerű olyan formát választani, ahol viszont rendszeresen kell fizetni, ha van bevétel, ha nincs bevétel.

      A végezni kívánt tevékenység olyan (legalábbis elképzelésünk szerint), ami az úgynevezett szabad szellemi tevékenységek közé sorolható, és mint ilyen, inkább az adószámos magánszemély felé billenti a mérleg nyelvét. Azt pl. nem érzékeljük, hogy a szertartások vezetésénél ki a megbízó, milyen jogcímen fizet, mert azért az sem teljesen mindegy, vagy kinek kellene bizonylatot adnia. Mindenképpen beszélgessen egy könyvelővel, adótanácsadóval, hogy a teljes információ birtokában megalapozottabb lehessen a döntés.

  18. Tisztelt Cím,

    Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy utólag (2015.októberétől) lehet e változás bejelentőn főállású KATA jogviszonyra változtatni az eredetileg nem főállásúként bejelentetett tag jogviszonyát?
    Sajnos utólag most derült ki, hogy a a fenti dátummal a tagnak egy másik vállalkozásban már nem áll fent 36 órás munkaviszonya, csak 20 órás, így a KATA-s cégben is módosítani kellett volna a jogviszonyt.

    Köszönettel

    1. Kedves Kis Virág!

      Ami még felveti azt a gondot is, hogy az adatmódosító benyújtását követően (mert azt meg lehet tenni) a 25ezer helyett 50ezer Ft lesz a havi kötelezettség, de mi a helyzet a december 31-én 100e Ft tartozás elérése miatti kata megszűnéssel, ha nem az 50e Ft-ot fizették.
      (Nekünk olyan volt, hogy fizette az 50ezret, de a NAV csak 25ezret írt elő, mert nem lett a főállás jelölve. A módosítást beadtuk, az előírás és a folyószámla helyreállt.)

      1. Tisztelt Cím,

        Köszönöm a megerősítő választ. Nyilvánvaló sajnos, hogy kikerülünk a KATA körből ezzel az utólagos változásbejelentéssel, de úgy gondoljuk hogy nem jó eltitkolni a hibát, nem szeretnénk ha egy utólagos ellenőrzés alkalmával találná meg a NAV, mert az biztos bírságot is von maga után. Így sem kizárt sajnos.

        1. Kedves Kis Virág!

          Azért nem annyira biztos az a kikerülés; meg kellene próbálni.

          Ami biztos, jobb a békesség, és a főfoglalkozást így is, meg úgy is be kell jelenteni. A kata bevételi határt ez sehogyan sem érinti, és elképzelhető, hogy ennyivel “megúszható”, és marad a KATA is, mert igaz, hogy felkerül a folyószámlára, de nem visszamenőleges esedékességgel, csak visszamenőleges joghatással.

          1. Ismételten köszönöm a választ. A változásbejelentőt beküldtük, kifizettünk a hátralékot, késedelmi pótlékot, most várunk és reménykedünk..:)mindenesetre megírom majd a tapasztalatokat.

  19. Tisztelt Cím!

    Érdeklődni szeretnék, hogy vállalkozás beindítását tervezem, KATA, és alanyi adómentes paraméterekkel, heti 40 órás főállás mellett. Rám vonatkozik a kötelező KATA havi befizetés ?

    Válaszát előre is köszönöm!

    1. Kedves Klaudia!

      Nem, most nem vonatkozik önre a kata havi befizetés. majd, ha a megadott paraméterekkel vállalkozóvá válik, akkor igen, akkor havi 25ezer Ft lesz a “tarifa”. 🙂

    2. Tisztelt Könyvelőzóna!

      Jelenleg egyszemélyes kft tagja, egyben ügyvezetője vagyok, a vállalkozásból jövedelmem nem származik, egyéb munkaviszonyom a tegnapi (02.28.) nappal megszűnt.
      Ki szeretném váltani az egyéni vállalkozást (KATA).
      Kérdés: Megfizethetem-e a járulékokat (50 eFt / hó) az egyéni vállalkozásomban? (A mai napon négy NAV egymással ellentétes információkkal szolgált, én meg… mint fentebb írtam, közös megegyezéssel munkanélküli lettem:):):)

      Előre is köszönöm a válaszukat!

      Üdvözlettel:
      Szekeres László

      1. Kedves Szekeres László!

        Válaszolni sem egyszerű dolog, de jól kérdezni sem olyan könnyű, mint azt sokan gondolják. A kérdésre lehet válaszolni korrektül, de az nem biztos, hogy a kérdező igazi kérdésére adott válasszal egyenlő. A jót és jól válaszoló igyekszik azt is kitalálni, hogy a kérdező valójában mire is várja a választ.

        Önnek 2017.02.28-ig volt egy – feltehetően – heti 36 órát elérő munkaviszonya, aminek alapján az egyszemélyes kft-ben ügyvezetőként nem volt járulékfizetési kötelezettsége, vagy még pontosabban, a járulékfizetési kötelezettsége a tényleges jövedelemkivét mértékéhez kapcsolódott; ha nem volt kivét, akkor nem kellett járulékot sem fizetnie.

        Mivel a tegnapi naptól megszűnt a munkaviszonya, ezért a mai naptól kezdődően, ön az ügyvezetői tevékenységet ? társadalombiztosítási szempontból ? munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban vagy választott tisztségviselői jogviszonyban látja/láthatja el, amiből a munkaviszony lehetősége kiesik (nem lehet önmaga munkáltatója, egyszemélyes kft lévén a taggyűlés nem tud munkáltatói jogokat gyakorló személyt kijelölni). Társas vállalkozói jogviszony, illetve a tag által választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység esetén a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után.

        Ez a mai naptól fennálló állapot, eközben töri a fejét az egyéni vállalkozás indításán, azon belül a KATA adózási mód választásán.

        Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor a társas vállalkozásban csak a ténylegesen kifizetett jövedelem után fog járulékot fizetni. Ez nem érvényes, ha társas vállalkozás tagja kisadózónként végzi egyéni vállalkozási tevékenységét. Ez esetben az kisadózó magánszemély a TBJ értelmében társas vállalkozóként is biztosított kell, hogy legyen és így nem minősül kisadózóként főállásúnak, így biztosítottnak sem, magyarán: a 25e Ft-os kata-t kell fizetnie.

        Reméljük, hogy ez nem az ötödik variáció volt, de a jelenlegi helyzetére ez a levezetés a helytálló.

        Javasoljuk, beszéljen a kft könyvelőjével (vagy a leendő, új könyvelővel, hogy milyen technikai lehetőségei lehetnek!

  20. Üdvözlöm!
    Katás egyéni vállalkozó vagyok, egy alkalmazottat foglalkoztatok. A 2016-os évben gyeden voltam, így nem fizettem a havi 50 000 Ft-ot, nem dolgoztam, csak az alkalmazott. Ilyen esetben hogyan kell adóznom? A teljes bevétel 40%-át kell fizetni? Vagy levonható belőle valami?
    Köszönöm szépen válaszát!
    Szép napot!

    1. Kedves Nagy Mónika!

      Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozásnak a bevétele azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1millió (2016-ban: 500ezer) forint szorzatát.

      A KATA tv. 8. § (9) bekezdés a.) pontban foglaltak alapján valóban nem kell megfizetni a kisadózó után a kata adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesült.

      A KATA és GYED kedvezmények igénybe vételekor az a nagy csapda, hogy a KATA csak akkor használható ki maximálisan, ha valaki minden áldott hónapban befizeti a havi KATA-s átalányt, vagyis az 50 vagy 75 ezer forintot; a KATA-s vállalkozónak az említett 50ezer (75ezer) Ft átalányadón felül havi 1millió forintig (2016-ban 500 ezer forintig, és összesen legfeljebb évi tizenkettő millió forintig, 2016-ban hatmillióig) nem kell fizetnie semmilyen terhet mindazon hónapokban, amelyekben KATA-s vállalkozóként működött (a HIPA összegét, és a kamarai hozzájárulás díját nem tekintve).

      Tehát, a fentiek alapján a “keretösszege” nulla forintra redukálódott, és a nulla forint feletti rész után kell a 40% adót megfizetni. Sajnos, ennél az adónemnél nincs levonásra lehetőség. 🙁

      Sajnos, a konkrét körülmények ismerete nélkül nem lehetséges felelősségteljes megoldást találni; beszélje át a részleteket a könyvelőjével, adótanácsadójával.

  21. Üdv!

    Szabadúszó szakfordítóként évi kb. 10 M (+ÁFA) bevétellel rendelkező egyéni vállalkozónál alkalmazható-e a KATA? Kb. 8 M (+ÁFA) bevétel egy cégtől származik, a többi 3-4 helyről. Összesen kb. 2 hónap “lyukas”. Egyik esetben sincs állandó munkaviszonyról szó, de tudomásom szerint ezt bizonyítani is kell adott esetben. A vonatkozó pontokból kiemelnék egyet: “A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.” Ez csak akkor fogadható el, ha szóról szóra teljesül? Esetemben nincsen a birtokomban ingatlan. Szüleimnél és albérletekben dolgozom, akkor, amikor és ahogyan kedvem tartja.

    A másik kérdésem az ÁFA mentességre vonatkozik. ÁFÁ-t csak a 8 M feletti részre kell számolni vagy ha meghaladja a bevétel ezt az összeget, akkor az első 8 M-ra is kell?

    Köszönöm előre is a tájékoztatást!

    1. Kedves László!

      A kata alkalmazható, ez az első válasz. A kata bevételi határa 2017. január 01-től 12 millió ft (nettó).

      Valóban, a jogalkotó “háklis” arra nézve, hogy a kata választása ne munkaviszonyt leplezzen, hiszen a kata terhek, összehasonlítva a bérterhekkel, lényegesen kedvezőbbek.
      Még a kata bevezetésekor írtunk a kata és munkaviszony kapcsolatáról, amelyben szerepel az ön által kiemelt tétel, és még másik. Az elhatárolás lényege, hogy a törvény felsorol 7, azaz hét pontot, amelyből a vállalkozónál egynél több, azaz minimálisan kettő feltétel esetén nem lehet munkaviszony leplezéséről szó.
      Egyik eset éppen az ön által kiemelt pont, ami azt jelenti ebben az olvasatban, ha a megbízást adó irodájában kucorogva fordít, akkor az – ebből a szempontból nem fogadható el. Ha a parkban a padon, a Balaton parton, az albérletben, a szülei lakásában, akkor az nem a munkát adó megbízó irodája, tehát 1:0 ide. 🙂
      Még egyt kell hozzá keresni, és önnél több is lehetséges, pl. ezt kizárólag ön végezhette, és nem a megbízó hottentottául nem tudó kisfőnöke (saját szellemi terméke), a fordítást a saját notebookján, tabletjén, barlangfalán végzi, nem a megbízó eszközén, akkor fordít, amikor kedve van, éjjel a melegvízes kádból, nappal a kocsmapult mellett, önt csak a leadási határidő szorítja, de, hogy ezen belül mikor végzi el, azt ön határozza meg. Máris vagy 4 pontot kilőttünk, ami több mint az előírt kettő, tehát a katának ebből a szempontból nincs akadálya.

      Az áfa azonban már fogós, ravasz kérdés is lehetne; a szabály azt írja elő, hogy akkor választhat alanyi adómentességet, ha a bevétele várhatóan nem éri el az alanyi adómentesség határát, azaz a nyolcmillió forintot. Ha már az év elején tudja, tudhatta, tudnia kellett (pl. a tárgyalások során ez kiderül, vagy a keretszerződésből látható, stb.), hogy az adott egy cégtől kb. 8millió lesz a bevétele, akkor nem választhatja jogszerűen az alanyi adómentességet, hanem rögtön be kell(ene) jelentkeznie az áfa körbe, és az első számlától kezdve áfásan kell(ene) számláznia. (Megjegyezzük: a befogadó cégnek csak a cash-flow szempontjából nem mindegy, egyébként igen, mert levonásba helyezheti az áfát).
      H azonban ez az állandó, 8m körüli megbízás csak “később” esik be, nem is számított rá, akkor év elején joggal választhatta az alanyi adómentességet, és majd csak attól a számlától kezdődően kell az áfa körbe bejelentkeznie és áfásan számláznia, amelyik számlával a 8m ft-ot átlépte. (Az áfa alanyi adómentességről nagyon egyszerűen című írásunkat ajánljuk szíves figyelmébe.)

  22. Üdvözletem,

    Érdeklődni szeretnék hogy én egy cégnél dolgozom főmunkaidőben, munka után minden kötelelzettség nélkül segíthetek egy nyugdijas KATA-snak az elválalt munkája elvégzésében?
    Vagy ezt neki be kell jelentenie , és nekem is?

    Ill. volt olyan eset hogy rossz volt az autója és én szállítottam be a kész terméket, és az én nevem szerepel a szállítólevélen.
    Okozhat ez problémát ellenőrzéskor neki ill. nekem?
    Válazsát előre is köszönöm. Tisztelettel.

    1. Kedves Itukám!

      Micimackó után szabadon: egészen addig nincs baj, amíg a baj be nem következik… 😉

      A katás egyéni vállalkozó csak önmaga után fizeti a katát, a többi ugyanúgy működik, mint más vállalkozás esetében az alkalmazás során; munkaviszony, vagy megbízási jogviszony, de valamilyen legális jogviszony kell(ene).

      Tehát, jogszerűen, szívességi alapon nem nyújthat segítséget, mert abból – elsősorban – a vállalkozónak származhat súlyos kára (büntetés, bírság, adózói minősítés, egyéb hátrányok).
      A foglalkoztatás megkezdése előtt a vállalkozó kötelessége a bejelentés. Aztán (még egy irodában, vagy boltban is), dokumentált baleset-, tűzvédelmi oktatáson kell átesnie, meg sok egyéb minden adminisztratív és nem adminisztratív akadályon).

      Ott pedig, ahol még a dokumentumokon is ott szerepel a nyom, hogy valaki más is szerepel (mint pl. esetünkben a szállítólevélen, de akár egy garanciajegyen, egy kiállított számlán, stb.), még veszélyesebb a bejelentés nélküli foglalkoztatás, mert azt akár 3 év múlva is megkérdezhetik az illetékesek: “Tessen mondani, ő kicsoda volt, mert sehol nem látjuk a bejelentését.”.

      Legjobb, ha az ilyen alkalmi besegítéseket egyszerűsített foglalkoztatás keretében, legálisan oldják meg. Egyezer forint a napi költsége + a bér.

  23. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Érdeklődnék,hogy mi van abban az esetben ha a katás vállalkozó bevétele 2016-ban 5 millió Ft volt,de mellette magán személyként lakó ingatlanbérbeadásából volt még 2 millió Ft bevétele.Kell Áfát fizetnie? Ha igen akkor mennyit? S még egy kérdés.2017-ben ugyan ezek a bevételek várhatóak annyi különbséggel,hogy jön hozzá termőföld bérbeadásából is bevétel évi 2 millió Ft./a bérleti idő több mint 5 év/.

    1. Kedves Gazda Ádám!

      Örül, csendesen dorbézol, esetleg küld a könyvelőnek egy üveg jófajta, száraz, friss rozét, még jobb, ha kettőt együtt fogyasztanak el. 🙂

      Nem kell áfát fizetni, mert ebben az esetben “tudathasadásos” állapot működik; ön egy személyben egyéni vállalkozó, és magánszemély is egyidőben, jogszerűen.
      A bérbeadásai magánszemélyként történnek, és akként is adóznak, míg a vállalkozási bevétel a 75/50/25ezer Ft megfizetésével “letudja” az adókat, már csak a HIPA az, amit rendeznie kell.

      1. Tisztelt Könyvelőzóna!
        Önök teljesen biztosak abban, hogy nem adódik össze a KATA bevétel és a magánszemély bérbeadásból származó bevétele az alanyi adómentesség értékhatárának számításakor?
        Én úgy tudtam, hogy az ÁFA törvény szempontjából az alanyi adómentességet a személy kapja, így nem lehet “tudathasadásos” állapotba kerülni, hisz ÁFA tekintetében összeadódik a magánszemélyként való bérbeadás és az egyéni vállalkozásból származó bevétel és ez akkor is így van, ha nem a KATA hatálya alá tartozik az egyéni vállalkozó.
        Vagy rosszul tudtam eddig?
        Előre is köszönöm válaszukat!

        1. Kedves Györgyi!

          Jogos a 2 pont! És – sajna, de való – ott van.

          Elnézést, annyira katára koncentráltunk, meg az átmeneti szabályra… 🙁

          Mindjárt javítjuk. Köszönjük a figyelmet, és azt, hogy nem tartotta magába. Máskor is várjuk bármihez a hozzászólását!

          Tényleg köszönjük szépen!

          1. Előfordul mindenkivel, hogy átsiklik egy-egy apró részleten. Így válaszukat olvasva én magam is elbizonytalanodtam, hogy jól tudom-e vagy sem. 🙂
            Örülök, hogy segíthettem!
            További sikeres munkát kívánok!

            1. Köszönjük szépen a biztatást, Györgyi!

              A nap végére már azt sem tudjuk, amiről pedig tudjuk, hogy tudjuk.

              És, köszönjük szépen megtisztelő, segítő szavait (írását) is!

      2. Tisztelt könyvelőzóna! szerintem van áfa, csak nem a bérbeadásra, hanem a KATA-s vállalkozás lesz az. a törvény szerint ha a két bevétel meghaladja az alanyi mentesség határát akkor bizony a vállalkozása áfa körös lesz.

        1. Kedves Egy könyvelő!

          Igen, megettük, ahogyan az előbb Györgyi nevű olvasónknak válaszoltuk. Figyelmetlenek voltunk.

          Mindjárt javítjuk.

          Köszönjük szépen az értékes hozzászólást, és máskor is elvárjuk ám, nem csak akkor, ha hülyeséget mondunk.. 😉

    2. Kedves Gazda Ádám!

      Mindenekelőtt öntől, és Olvasóinktól is elnézést kérünk – ahogyan azt szokták volt mondani: “benéztük”, és helytelen választ adtunk.
      Annyira benne vagyunk a kata bevallásokban, hogy a kata határra, meg az átmeneti szabályok jártak a fejünkben. Bocsánat!

      Szóval, az igazság az, hogy 2016-ban, amikor átlépte az alanyi adómentesség határát (6m Ft), be kellett volna jelentkezni az áfa hatálya alá (azt még érdemes lenne megnézni, hogy valamennyi kata bevétele tényleg kata bevételbe számít-e), és onnan a 2016-os évet áfásként kellett volna “végig tolni”, illetőleg ezt most utólag pótolni kell.

      Amikor most, visszamenőlegesen bejelenti az áfa körbe kerülését, akkor 2017-re is áfakörös lesz. Kicsit gyenge remény, de lehet, hogy bejön: meg kell próbálni az Art 22. §-a szerinti Kijavítási kérelemmel élni az alanyi adómentesség tekintetében, hátha…

      Mindenesetre, villámgyorsan keressen egy könyvelőt a környezetében, hogy átlássák az anyagot, és megpróbáljanak tenni valamit.

      Mépgegyszer elnézést kérünk, és közvetlenül, a regisztrációkor megadott email címére is megküldi a válaszunkat a webmesterünk.

  24. Tavaly decemberben lettem KATA-s, TAM- főállású, melyik adatlapot kell kitöltenem az adóbevalláshoz ? Köszönöm válaszát.

    1. Kedves Dezső!

      Így ez egy picikét zsenge… 🙂 December előtt is egyéni vállalkozó volt?

      16SZJA, 16KATA egészen bizonyosnak tűnik, a helyi iparűzési adó tekintetében pedig függ attól, hogy mit választott; vagy semmit, vagy a helyi önkormányzat(ok) bevallásait (esetleg 16HIPA).

      1. Köszönöm a gyors választ. Előtte nem voltam vállalkozó 2016-os évben. Helyi iparűzési adó tekintetében nem választottam semmit. 🙂

  25. Üdvözlöm! Sajnos nem vagyok biztos abban , hogy jól értelmezem a KATA 2017-es szabályozását ill. nem feltétlen tudom a saját esetemre értelmezni ebben szeretném a segítségét kérni amit előre is köszönök. Villamosmérnök vagyok IT területen dolgozok és most szeretnék KATA-s vállalkozóként tovább üzemelni. A mukáltatóm ezt Bt-hez köti. A havi összeg amit szeretnék megállapodni az br. 1000000 ft. Amit tudok, hogy éves szinten 600000 ft-ot kell KATA adóként megfizetnem ill. tisztában vagyok azzal is, hogy a 8 millió ft-ot el fogom érni a 9. számla kiállításnál. Ami nem világos az, hogy egész évre vetítve mi után és mennyi Áfát-t kell fizetnem (12-8 = 4 hónap [4000000*0,27=1080000ft ?]) Tehát ha jól értelmezem akkor ha éves szinten van 12millió ft bevételem akkor 1080000ft áfa és 600000ft KATA befizetés után a fent maradó összeg tisztán az enyém? Válaszát előre is köszönöm!

      1. Kedves Markus!

        Ne tessen mán riogatni ilyennel sem Kiss Istvánt, sem más olvasónkat! 🙂

        Már hogyan a kék égben ne lehetne azonos megrendelőnek számlázni 1m Ft-nál többet? Mi a fene tiltja? Még van is rovat rá a KATA bevallásban, hogy akár egy, akár több cégnek történik 1M Ft-ot elérő számlázás, akkor azt meg kell adni évente, cégenként, összesítve.
        És vicaversa: a cégeknek is jelenteniük kell egy másik nyomtatványon, hogy igénybe vettek katásoktól 1m Ft-nál nagyobb összegű szolgáltatást/vásároltak terméket. Akármelyikük nem jelenti, és ez az adatütköztetésnél, vagy egyéb módon kiderül, akkor lesz a szigorú dádá. 😉

        A kata törvényben tételesen fel van sorolva, hogy mik azok a feltételek, amelyek mellett a hatóságnak a munkaviszony leplezését kell gyanítaniuk, és a vállalkozásnak kell azt bizonyítani, hogy a felsorolt 7 tételből legalább 2 nem állja meg a helyét, és máris rendben vannak. A leggyakoribb: otthon, saját eszközzel, saját maga végzi a feladatot. És máris jogos a kata választása.
        Szóval: 8m Ft-ot is (alanyi adómentességi határ), meg 12m Ft-ot is (ez már áfás) kiszámlázhat a katás, sőt azon is túl (csak ott 40 % az állam bácsié) kiszámlázhat a katás, akár egy megrendelőnek is!

    1. Kedves Kiss István!

      Ha jól értelmezzük, akkor a munkaviszonyát megszüntetné, és a volt cégével szerződne egy kata adózási módot választó bt. személyesen közreműködő tagjaként.
      Első hallásra, ennyi adatból nem tűnik szerencsés dolognak; így nagyon olyan “szaga” van, mintha a munkaviszony helyett a kedvezőbb adózású kata adózást választanák az együttműködésükre.
      Na, erre azért harapnak!

      Természetesen, nem elképzelhetetlen, különösen nem egy IT területen, hogy jellemzően otthonról dolgozik, a saját eszközeivel dolgozik, önállóan végez el ilyen-olyan-amolyan feladatokat – és akkor meg lehet dönteni az előzőekben felállított vélelmet.

      Ha havonta az 50ezres tételt választja (bár, mi a nyugdíj miatt, ekkora bevételnél vagy a 75ezres tétel választását javasolnánk, vagy, ha kellően fiatal, akkor az 50e kata mellé valami nyugdíjtakarékosságba dobnánk 25e Ft-ot), akkor valóban 12 x 50e Ft = 600e Ft lesz az összes kata fizetendőjük.
      Azt a számlát, ami a 8millió Ft-ot bármennyivel is meghaladja, már áfásan kell majd kiállítaniuk (valóban, várhatóan ez a 9. számla körül lehet ilyn kondiciókkal).
      Ugyanakkor, ha a bruttó megállapodás 1m Ft körül van, akkor a 9-10-11-12 számlák már úgy alakulnak, hogy 1m Ft / 1.27 = nettó alap, vagyis 787ezer nettó + 213ezer áfa = bruttó 1m Ft. Ebből következik, hogy a bevétele éves szinten (8 x 1M Ft ) + (4 x 787e Ft) lesz.

      És ez még a 2017-es év, 2018-ban maradnia kell az áfa körben, változatlan feltételek mellett a bevétele 12 x 787e Ft lesz, vagyis 1,8m Ft-tal kevesebb, mint az előző évben (feltételezve, hogy marad a KATA 50e Ft).

      És még ott van az a tétel is, hogy amint felszámít áfát, onnantól joga van levonni is a költségszámláiból, aztán megfontolandó, hogy ilyen kondíciók mellett melyik helyi iparűzési adót választja, aztán az sem mellékes, hogy a bt-ben van egy társa (minimum), aki nem biztos, hogy személyesen közreműködik, de osztalékot kell neki fizetni, ha személyesen közreműködik, akkor katásként? Ha nem katásként, akkor neki lesznek juttatásai, járulékai.

      Nem kevésbé izgalmas kérdés, ha már most tudja, hogy a bevételével átlépi az alanyi adómentesség határát, akkor nem is választhatja jogszerűen induláskor az alanyi adómentességet, tehát már az első számlától áfával kell számolnia!

      Szóval, ez nem egy sinusgörbe mentén haladó áram, némi tüskével, meg vezérléssel, néhány kapcsolóval és fogyasztóval, hanem ez e 0.14-es nanotechnológiás milliomnyi tranzisztosos áramkör, , ha valaki nem teljesen ért hozzá. 🙂
      Magyarul: először irány egy könyvelő/adótanácsadó, átrágni vele a kérdéseket, és annak függvényében dönteni!

  26. Tisztelt Könyvelőzóna ,!
    201 03 tól KATA s szeretnék lenni. eü szolgáltatást végzek egyéni vállalkozóként,másodállásban,egy céggel állok alvállalkozói (közreműködői) szerződésben, kell-e aggódnom amiatt hogy csak egy cégnek állítom ki mindig a számlát és a számlán fel kell e tüntetnem hogy kiadózó vagyok.
    azt is szeretném megkérdezi hogy a befizetett összegből nyugdíjjárulékot fognak- e tudom hogy szolgálati időben nem számít,de a nyugdíjba ez sehogy nem számít?
    köszönöm válaszát ! Éva66

    1. Kedves Éva66!

      1. Túl kevés az ön által megadott információ ahhoz, hogy teljesen megnyugtató választ lehessen adni.
      Alapvetően akkor kell aggódni, ha valóban munkaviszonyt leplez a kata választása.

      2. Nem főfoglalkozású vállalkozó (havi 25ezret fizet) nem biztosított, így abban kata összegében nincs benne a nyugdíjjárulék kiváltása (főfoglalkozásúnál igen, benne van).

  27. Tisztelt Könyvelőzóna!

    1. Főállású KATA-s egyéni válalkozó vagyok, alanyi ÁFA-mentes.
    Van 1 alkalmazottam, így havonta küldöm a 08-as bevallást, valamint évente a KATA bevallást.

    Kell-e 0-s 01-es bevallást illetve 0-s 65-ös bevallást (vagy ezek helyett NY-t) küldenem?

    2. Az alkalmazottra tekintettel kell-e egyéb nyilvántartást vezetni: házipénztár, kiadási bizonylat?
    Arra gondolok, hogy hogyan veszi föl az alkalmazott a fizetését? Vagy pl. év elején nincs elég bevétel, ekkor hogyan fizetem őt? Formálisan válalkozói betétből?

    Köszönettel:
    Mária

    1. Kedves Vas Mária!

      Összegezve azt mondjuk: kell az a fránya könyvelő! Az is ugyanúgy szakma, mint az öné, ő ahhoz ért, ön pedig máshoz.Lehet, hogy apránként összeszedegetve az ingyenes információkat szerencséje lesz, és nem fut csőbe, bírságba…

      Kevés adatot adott meg ahhoz, hogy eldönthető legyen a 01-es bevallási kötelezettsége, de erősen feltételezhető, hogy nemleges a válaszunk.

      A Nyilatkozatot (NY) azon adózók nyújthatják be, akiket az érintett adónem egyébként terheli, de adott bevallási időszakban adókötelezettségük nem keletkezett, ezért a ?nulla? adattartalmú adóbevallás kitöltése helyett az adóhatóság által rendszeresített ?NY? jelzésű elektronikus űrlapon az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehetnek.

      Alaphelyzetben egy katás egyéni vállalkozónak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, de azért van még jó pár nyilvántartás, aminek a vezetése alól – ilyen, vagy olyan okokból nem tud szabadulni, mint pl. árueredet igazolása miatt, termékszavatosság miatt, munkavállaló szabadság-, vagy munkaidő-nyilvántartás miatt, és még tudnánk sorolni jó pár dolgot.

  28. Üdvözletem!
    Azt hallottam ma a tv-ben ,hogy aki a KATA-t választja annak a 40 év munkaviszony csak 28-nak számít. Ezt miként kell értelmezni. Gondolom a korábbi( KATA előtti) időszak nem számít.

    1. Kedves Kiss Pál!

      Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében ? ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat ? elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során.
      A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni.

      A főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt biztosítottnak minősül, a törvényekben meghatározott valamennyi ellátásra (TB ellátások és álláskeresési ellátások) jogosultságot szerez.

      – 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetén 2017. január 1-től havi 90.000 Ft, 2018. január 1-jétől havi 93.500 Ft,
      – 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetén 2017. január 1-jétől havi 150.000 Ft, 2018. január 1-jétől havi 157.000 Ft
      az ellátások számításának alapja.

      Ha a főállású kisadózó

      – 50 ezer Ft tételes adóz fizet, akkor a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya ilyen esetben azonos a nyugdíjjárulék alapját képező keresete (2017-ben havi 90.000 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2017-ben 127.500 forint) arányával,
      – 75 ezer Ft tételes adót fizet, így a nyugdíjjárulék alapját képező keresete 2017-ben havi 150.000 Ft, az arányos szolgálati időre vonatkozó rendelkezést értelemszerűen nem kell alkalmazni.

      1. Köszönöm a választ. Ezek szerint arányaiban stimmel amit hallottam.

  29. Üdvözlöm!

    Egy kis segítséget szeretnék kérni.

    – A harmadik esetben az adó évi összege 50.000 ft és két részletben kell megfizetni.

    Mikor választható ez a változat?

    Előre is köszönöm a segítséget!
    Szabóné Szilvi

    1. Kedves Szabóné, Szilvi!

      Ugyebár nem tőlünk idézett? 😉

      Három féle lehetőség közül lehet választani:

      1. a “normál iparűzési adó” szabályai szerint kell számolni az iparűzési adó mértékét, ami leggyakrabban 2 %
      2. az adó alapja a nettó árbevétel 80%-a, és ennek kell fizetni a megfelelő adókulccsal számított adóját.
      3. az adó alapja 2.500.000 Ft (ez a tételes helyi iparűzési adó alapja), és ezután kell fizetni az adókulcs szerinti %-ot. (A 2 %-kal jön ki az ön által emlegetett 50ezer Ft.

    2. Kedves Szabóné, Szilvi!

      Ugyebár nem tőlünk idézett? 😉

      Három féle lehetőség közül lehet választani:

      1. a “normál iparűzési adó” szabályai szerint kell számolni az iparűzési adó mértékét, ami leggyakrabban 2 %
      2. az adó alapja a nettó árbevétel 80%-a, és ennek kell fizetni a megfelelő adókulccsal számított adóját.
      3. az adó alapja 2.500.000 Ft (ez a tételes helyi iparűzési adó alapja), és ezután kell fizetni az adókulcs szerinti %-ot. (A 2 %-kal jön ki az ön által emlegetett 50ezer Ft.

  30. Kedves könyvelőzóna!

    Végigolvastam a kérdéseket és válaszokat, és roppant jól szórakoztam rajtuk amellett, hogy pár téma számomra is világosabbá vált. Csak így tovább 🙂 Szinte sajnálom, hogy úgy döntöttem, nem keresek könyvelőt a KATA- cégemhez, de hát a kalandvágy nem engedi 🙂
    Jó munkát!

    1. Kedves Szandra!

      megtisztelve érezzük magunkat, hogy hasznosnak tartja információinkat, valamint szórakoztatónak is, ami számunkra azt jelenti, hogy tényleg sikerült magyarról magyarra fordítani a nehezen érthetőt. 😉

      Mi is sajnáljuk, hogy nem bennünket választ KATA-könyvelőnek, de pl. egy litykó házi szilvórium oldja kedvetlenségünket. Kettő meg, depláne… 🙂 🙂

  31. Tisztelt Cím!
    Több kérdésem lenne a KATA-val kapcsolatban:
    1. Bt-m van én nyilvánvalóan a fix adót fogom fizetni, alkalmazott után ugyanúgy a járulékot fizetem?
    2. A vállalkozásnak lízingelt ingatlana van, amely bérbe van adva. Ebben az esetben sem lehet a KATA-t választani vagy csak akkor, ha a cég tulajdonában van?
    3. Iparűzési adóban lesz-e változás, ha KATA-s lesz a Bt.?

    Köszönöm előre is.

    1. Kedves Kis Gedeon!

      1. Igen, más választási lehetősége nincs is, alkalmazott után a szokásos járulékok, a személyesen közreműködő tag(ok) után kata.
      (Itt jegyezzük meg, hogy csak akkor választhatja a Bt. a kata adózási módot, ha kizárólag természetes személy tagjai vannak.)

      2. Amennyiben ebben az évben saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett, akkor nem választhatja a kata adózási módot a társaság. (Ebben a tekintetben a lízingelés ténye nem jelent semmit, azaz: ez miatt nem választhatja a KATA-t.)

      3. Igen, lehet változás, hiszen a katás vállalkozó 3 féle lehetőségből választhat (amiből az egyik a jelenlegi mód).

      A részleteket a könyvelőjével célszerű egyeztetni, ő még több mindent tud(hat) az önök dolgairól, mint mi. 😉

  32. Üdvözlöm!

    Katás vállalkozóként üzemeltetek egy kis szezonboltot,ami négy hónapot zárva van egy évből.
    Az lenne a kérdésem,hogy leltárt a szüneteltetés miatt kell csinálnunk,vagy mindenképpen kell?
    Még egy kérdésem lenne.Van olyan hónap,hogy a bevétel a nyolcszáz ezer forintot is meghaladja, de van amikor még a hármat sem.A havi 666.666.-forintot nem haladhatja meg a bevétel,vagy átlagot kell számolni?

    1. Kedves István!

      A szünetelés miatt önmagában, a KATA szempontból nem kell(ene) leltárt készíteni, de a helyi iparűzési adó szempontjából igenis elképzelhető – ezt a könyvelőjével kell egyeztetnie.
      Ha négy hónapra bezárnánk, egészen biztosan csinálnánk egy készletleltárt.

      A KATA bevételi határról nagyon egyszerűen címmel talán két-három hete írtunk, amit nagyon ajánlunk átolvasni; nem kicsik a bajok, ha KATA-s vállalkozóként most kérdez rá a bevételi határokra.
      Először is, ha egy évben 4 hónapot szünetel, és nem fizeti a katát, akkor 8 hónapot kell számolnia időarányosan, mint a felső bevételi lehetőség, ez pedig (12m Ft/12 hó : 12 hó) x 8 hó = 8millió forint lesz. Másodszor: a nyolc hónap alatt a 8millió Ft bevételi határ, amíg nincs a 40 %-os fizetési kötelezettség, és az teljesen mindegy (ebből a szempontból), hogy ez a 8millió forint, milyen hullámokban érkezik.

      Végül, de nem utolsó sorban, kellene a könyvelőjével konzultálni: nem is olyan biztos, hogy önnek a kata a legelőnyösebb adózási forma. Kicsit érdemes lenne számolgatni (természetesen az árrés a lényeg, és, ha az kellően magas, akkor elképzelhető bármi is… 😉 ).

  33. Üdvözlöm!
    Katás egyéni vállalkozásom van alanyi adómentes.A kérdésem az volna ,hogy 2017,01,02-tol tartós táppénzen vagyok kb március elejéig eddig tartanak a kezelések és hogy a januári hónapban meg kell e fizetni a kata 50,000 ft os adóját mivel január 1-jén ami ugyan ünnep nap de kata alá estem mivel csak 2,-tól vagyok táppénzen egy nap miatt is meg kell e fizetni?
    Várom szíves válaszát!
    Üdvözlettel Demeter Dávid

    1. Kedves Demeter Dávid!

      A tételes adó nem “arányosodik”, azaz a katát akkor is meg kell fizetni, ha csak pár napot él a katás vállalkozás adott hónapban.

      A szünetelés esetét kivéve él az úgynevezett “30 napos szabály”, hogy csak akkor lehet mentesülni a tételes adó megfizetése alól, ha több mint 30 napig táppénzen van.
      Nézzük az ön esetét: 2017. január 02-től (mondjuk) 2017. március 10-ig van táppénzen (ugyebár, az egyéni vállalkozónak nem jár betegszabadság, ők az első naptól táppénzen vannak).
      Januárra mindenképpen kell katát fizetnie, hiszen volt egy nap a munkavégzésre (az egyéni vállalkozó látástól mikulásig dolgozhat, jelenléti ívet nem kell vezetnie, egy nap 24 órából áll, és még ott van neki az éjszaka is…).
      Februárra nem kell fizetnie, a márciust pedig külön kell vizsgálni; ha a kieső időszak első és utolsó hónapjában a munkaképtelen napok száma eléri a 30 napot, akkor nem kell fizetni, ha pedig nem éri el, akkor kell fizetni.
      Példánk szerint január 02-től január 31-ig = 30 nap, vagyis tök mindegy, hogy március melyik napján lesz keresőképes, március hónapra nem kell fizetnie.

      De, figyelem! Ha a tételes kata nem kerül megfizetésre (mindegy, hogy milyen okból), akkor az évi 12 milliós bevételi határ arányosan lecsökken.

  34. Kedves Könyvelőzóna!
    Legyenek szívesek tanácsot adni, főállású KATA-s egyéni vállalkozó a NAV-hoz benyújtott jövedelemigazolás IGAZOL UK13-as lapjának 3. pontjában melyik sort x-szelje be?
    Köszönettel Nagy Gábor.

  35. Tisztelt Cím !
    Nagy István vagyok ,1954.10.12. én születtem 2011 májusában korengedményes, korkedvezményes nyugdíjba mentem 8,6% al csökkentett összegű nyugdíjjal. Kérdésem ha elérem 2018 ban a rám irányadó nyugdíjkorhatárt akkor kiegészítik a nyugdíjamat az akkor levont csökkentéssel? Ha igen akkor kell valamit tennem,vagy ez automatikusan működik?
    Elnézést hogy itt írok ,regisztráltam Önöknél évekkel ezelőtt de valamiért nem tudok belépni.
    Válaszukat várva maradok ,


    Üdvözlettel : Nagy István

    1. Kedves Nagy István!

      Jó régen találkoztunk; 2010-ben és 2011-ben találtunk kérdéseket öntől… 😉

      A mostani kérdésére:

      A korhatár előtti ellátás mellett szerzett keresetből történő nyugdíjjárulék fizetéssel további szolgálati idő szerzése történik.
      Ez a többlet szolgálati idő az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor előnyös lehet az ellátási összeg újraszámításakor.

      Korhatár betöltés: Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy betölti öregségi nyugdíjkorhatárát ellátása öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.

      Ha viszont a korhatár előtti ellátásban részesülő személy a korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjigényt terjeszt elő, előzetes számítást kell végezni nyugellátása várható összegéről, és ha az érintett ennek ismeretében kéri korhatár előtti ellátása megszüntetését a kedvezőbb összegű nyugdíj megállapítása érdekében, a nyugdíjkorhatártól ez az összeg fog számára folyósításra kerülni.

      Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az ellátás időtartama alatt legalább háromszázhatvanöt nap szolgálati időt szerzett, kérheti öregségi nyugdíja ismételt megállapítását. Ez a kérelem a nyugdíjkorhatár betöltésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő.

      Ha a nyugellátás ismételten kiszámított összege kedvezőbb, ezt az összeget a nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjáig visszamenőleg folyósítani kell.

    2. Kedves Nagy István!

      Jó régen találkoztunk; 2010-ben és 2011-ben találtunk kérdéseket öntől… 😉

      A mostani kérdésére:

      A korhatár előtti ellátás mellett szerzett keresetből történő nyugdíjjárulék fizetéssel további szolgálati idő szerzése történik.
      Ez a többlet szolgálati idő az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor előnyös lehet az ellátási összeg újraszámításakor.

      Korhatár betöltés: Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy betölti öregségi nyugdíjkorhatárát ellátása öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.

      Ha viszont a korhatár előtti ellátásban részesülő személy a korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjigényt terjeszt elő, előzetes számítást kell végezni nyugellátása várható összegéről, és ha az érintett ennek ismeretében kéri korhatár előtti ellátása megszüntetését a kedvezőbb összegű nyugdíj megállapítása érdekében, a nyugdíjkorhatártól ez az összeg fog számára folyósításra kerülni.

      Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az ellátás időtartama alatt legalább háromszázhatvanöt nap szolgálati időt szerzett, kérheti öregségi nyugdíja ismételt megállapítását. Ez a kérelem a nyugdíjkorhatár betöltésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő.

      Ha a nyugellátás ismételten kiszámított összege kedvezőbb, ezt az összeget a nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjáig visszamenőleg folyósítani kell.

  36. Üdvözletem!! Másodállásban, vállalkozóként havi kb 100 órában gépjármű gyakorlati oktatást szeretnék végezni. Milyen adózást javasolna?

    1. Kedves oktató!

      Köszönjük szépen megtisztelő bizalmát!

      Ez pontosan az a kérdés, ami már a személyes tanácsadás körbe tartozik, már nem az ingyenes szolgáltatásaink körébe való. Szívesen elmondjuk önnek, hogy mit, hogyan, mikor, miért, stb. – díjazásért. Ha bennünket választ könyvelésének vezetéséhez, akkor ingyen. Hogy miért?

      Aki ebből a kérdésfeltevésből önnek kapásból, visszakérdezés(ek) nélkül válaszol, attól meneküljön, mert vagy felkészületlen, vagy felelőtlen, vagy pénzhajhász, vagy mindezek keveréke.

      Feltehetően (ha már a KATA témakörben tette fel a kérdését, jó válasz lehet esetleg a KATA adózási mód is. (Történetesen van főfoglalkozású oktatónk is, neki a KATA a megfelelő).
      Nekünk ilyen kérdéseink (is) lennének: mi a főállása (heti 36 órát eléri?), kinek végzi az oktatást/számlázást, milyen járművel (személy? teher?, stb.), kinek a tulajdona az oktató jármű(vek) (saját? bérelt? lízingelt? stb.), mennyi éves bevétellel számolna reálisan (vagy hány órával?). És ezeken kívül lenne még egy jó pár kérdés, amelyek megválaszolása után lehet latolgatni.

      1. Köszönöm a választ. Mennyiért vállalnák a könyvelés?

        1. Kedves oktató!

          Bocsánat a késői válaszért, valamiért elsiklottunk az újabb kérdése felett! 🙁

          Könyvelést 2017-ben 7ezer Ft/hó összegtől vállalunk.

  37. Üdvözlet! A kérdésem hogy Áfa mentes egyéni vállalkozó vagyok egy biztonsági cégnek. Heti 40-órában. egy bevételi számlánk van a munkáltató felé,nem számlázok másnak. Most átalányadó rendszerben adózok. Az éves bevétel bruttó 2.5 millió.Érdemes lenne -e választani a KATA adózást? Mennyi lenne a javasolt befizetés?

    1. Kedves Erika!

      Nagyjából 4 éve a KATA és a munkaviszony kapcsolata címmel tett bejegyzésünkben éppen egy vagyonőri példát hoztunk fel; az átalányadózás nem egy igazán jó adózási mód, általános esetben azt mondanánk, hogy irány a KATA.
      A konkrét körülmények ismeretének hiányában azonban úgy tűnik, hogy erre nincs lehetőségük. Beszéljék át alaposan a könyvelőjükkel.
      Ha a cikket elolvassa (ne feledje, hogy egy-két kitétel megváltozott azóta, de a probléma lényege nem),

      1. Köszönöm a válaszát. Közben érdeklődtem én is a könyvelőmnél ő se javasolta. Sajnos számlákat nem igazán tudunk gyűjteni azt javasolta maradjon az átalány adó.Nincs jobb ötlete neki sem.

  38. Azt szeretném kérdezni , hogy maradt-e ugyanúgy 75000-50000-25000 a befizetendő adó , vagy ez is változott? A tévében azt hallottam aki 75000-et fizetett eddig annak ezentúl csak 50000-et kell, aki 50000-et fizetett annak pedig 25000 ft-ot kell ezentúl befizetnie. Ez igaz?

    1. Kedves Batta Zsoltné!

      Nem volt ideje, türelme elolvasni az írásunkat? 🙂 🙂

      Minden kisadózó személy után meg kell fizetni ezt az adót, minden megkezdett naptári hónapra.
      főállású kisadózó havi 50ezer Ft (emelt ellátás választása esetén 75ezer Ft)
      főállásúnak nem minősülő kisadózó (pl. 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíj mellett) havi 25 ezer Ft
      naptári évben 12millió forintnál több bevétel esetén a 12 millió Ft feletti rész 40%-át kell adóként megfizetni (a nem teljes naptári évben kisadózónak minősülők esetében a bevételi határ: kisadózó vállalkozás jogállásainak hónapja x 1millió Ft/hó)

      A rádió, a televízió, és úgy – általában – a teljes sajtó nem könyvelő, ne velük könyveltessen; az újságírók (tisztelet a kivételnek és/vagy a szaksajtó tagjainak) nem értenek, nem is kell, hogy értsenek a könyveléshez, adózáshoz, ők nem is könyvelők, ők is képesek sok badarságot összehordani. Húst a húsboltból, cipőt a cipőboltból, könyvelőt a könyvelőirodából! 🙂

  39. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Arra lennék kiváncsi , hogy a KATÁ-s bevételi határba az őstermelői bevételek hogyan számítanak bele.

    1. Kedves Vislóczki Tibor!

      Aki az egyéni vállalkozói tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, annak a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában meg kell osztania (pl. könyvelőnek fizetett díj, rezsi költségek).
      Az a kisadózó egyéni vállalkozó, akinek az egyidejűleg végzett őstermelői tevékenysége mezőgazdasági kistermelői tevékenységnek minősül (az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele 8 millió forintot nem haladja meg), az őstermelői tevékenysége tekintetében választhatja az átalányadózást is.
      Amennyiben az adózó a Katv. hatálya alól önként jelentkezik ki, akkor az Szja tv. szerinti átalányadózást is választhatja az egyéni vállalkozói tevékenysége tekintetében.

      NAV információs füzetek

      Ebből is látszik, hogy a KATA és az őstermelő együttes választása esetén elég rendesen oda kell figyelni.

      A KATA szempontjából bevételnek minősül a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg.
      Ugyanakkor nem minősül bevételnek (többek között)pl. az áthárított általános forgalmi adó, vagy pl. a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.
      Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan támogatás minősül, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.

  40. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Azt szeretném kérdezni, hogy aki eddig KATA-s volt (2016. évben) és az is szeretne maradni, ugye annak nem kell (nem kellett) most decemberben újra választania. Automatikusan folytatható a KATA?
    Előre is köszönöm válaszát.

    1. Kedves Molnár Márta!

      Igen, jól tudja; nincs tennivalója, megy tovább KATA adózási móddal.
      (Az IPA-ra azért lehet, hogy érdemes ránézni, ha az “árrés” nem éri el a 2,5m Ft-ot, akkor érdemes elgondolkodni, hogy maradjon-e a tételes IPA, az évi 50ezer Ft-tal, vagy jobban megéri az elszámolás szerinti adózás.)

      1. Nagyon szépen köszönöm megnyugtató válaszát. BUÉK:)

  41. Tisztelt könyvelőzóna.Még mindíg nem világos valami.legyen szíves segíteni.Én Kata-s ,áfamentes vállalkozó vagyok.Tehát az afa körben nem vagyok bennt.Most akkor csak 8 milliói-g lehet áfamentes árbevételem vagy 12 millióig? van erre már valami hivatalosan közzétett határozat amit el lehet érni az interneten?

    1. Kedves ferenc!

      Az alanyi adómentesség határa 2017. január 01-től évi 8millió forint. Mindenkinek.

      Tévedés, hogy ön nincs benne az áfakörben; ön benne van az áfa körben, csak alanyi adómentesként, aki 0 (nulla) százalék adót számít(hat) fel a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után, és a kapott számláiból nem vonhat le adót (nem igényelhet vissza adót).

      KATA adózási módot választó vállalkozóként évente 12millió forint NETTÓ árbevétel az a határ, amíg a kedvezményes adózási móddal élhet (a KATA ugyebár több egyéb adót vált ki).
      8millió forint árbevétel elérését követően a NETTÓ árbevételéhez hozzá kell adni az adott termékhez/szolgáltatáshoz megfelelő adókulccsal számított áfa összegét, amelyet a vevő önnek megfizet, és önnek azzal az állam felé el kell számolnia (áfa bevallás + áfa elszámolás befizetése, vagy visszaigénylése).
      A 12millió forintos határba a felszámított és megkapott áfa összege nem számít bele.

      Reméljük, hogy ez így már teljesen világos!

      Igen, van erről jogszabály, amelyet akár az interneten keresztül is megtalál: áfa törvény, kata törvény, szja törvény, tao törvény, art törvény, helyi adók törvény kifejezésekre keresve megtalálja az összes jogszabályt.

      1. Tisztelt iroda.köszönöm szépen a választ.ezek szerint akkor ha elérem a 12 milliót,akkor a 4 millió forintnak az áfáját(durván 1.1 millió ft-ot)mindenképpen be kell fizetnem ! vagy ha csak 9 milliót érek el,akkor fizetnem kell 270 ezer áfát,gondolom,így működik.
        Még egy kérdésem lenne,ha nem gond.
        Ha külföldön vásárolok nettó áron(nettó számlát adnak róla) egy munkagépet(kistraktor),akkor ezután nekem itthon kell nekem fizetnem valami járulékot(adó,áfa,stb…).A forgalombahelyezés költségeit(regadó,műszaki,stb…) tudom,csak azt nem hogy a nav irányába milyen kötelezettségeim vannak ezzel kapcsolatban.
        Pl: netto 1000 euro után,mennyi adó vagy áfá-t kell fizetnem? vagy nem kell semmit sem?

    2. ferenc 2016-12-28 – 13:15
      Tisztelt iroda.köszönöm szépen a választ.ezek szerint akkor ha elérem a 12 milliót,akkor a 4 millió forintnak az áfáját(durván 1.1 millió ft-ot)mindenképpen be kell fizetnem ! vagy ha csak 9 milliót érek el,akkor fizetnem kell 270 ezer áfát,gondolom,így működik.
      Még egy kérdésem lenne,ha nem gond.
      Ha külföldön vásárolok nettó áron(nettó számlát adnak róla) egy munkagépet(kistraktor),akkor ezután nekem itthon kell nekem fizetnem valami járulékot(adó,áfa,stb?).A forgalombahelyezés költségeit(regadó,műszaki,stb?) tudom,csak azt nem hogy a nav irányába milyen kötelezettségeim vannak ezzel kapcsolatban.
      Pl: netto 1000 euro után,mennyi adó vagy áfá-t kell fizetnem? vagy nem kell semmit sem?

      1. Kedves ferenc!

        Mindegyik feltett kérdése azt erősíti – amit nem győzünk elégszer hangsúlyozni -, hogy nem teljesen fedi a valóságot annak hangoztatása, hogy a KATA olyan egyszerű, hogy nem is kell könyvelő…
        Igen, valóban, a lehető legegyszerűbb esetekben nem feltétlenül szükséges könyvelő, csak éppen nem árt napra készen lenni az adózási, számviteli, könyvelési, munkaügyi, tb és egyéb szabályozásokkal, hacsak nem akarunk – mondjuk egy 3 év múlva bekövetkező ellenőrzéskor állni, mint a Bálám szamara, és fizetni, mint a köles… 😉 🙂

        Áfát nem akkor kell fizetni (és elszámolni), amikor eléri a 12milliót, vagy a 9 milliót, hanem először abban a számlában, amelyikkel a nettó 8millió forintot meghaladja. És amikor eléri, azt követően áfa bevallást is (külföldi beszerzés/értékesítés esetén összesítő bevallást is) kell tennie.

        A 8millió meghaladását követően már áfás lesz, így akkor már – ha egyéb feltételeknek megfelel – a beszerzéseinek levonható áfáját is figyelembe veszi, és a felszámított/levonható különbségével számol el.

        Az áfatörvény a különleges adózói körbe sorolja többek között azokat az adóalanyokat is, akik ? mert nem lesz több az éves bevételük 8millió forintnál ? alanyi adómentesként jelentették be magukat. Vannak olyan gazdasági események az alanyi adómentes adózói kör életében is, amelyek áfa bevallási, fizetési kötelezettséggel járnak.

        Főszabály szerint a közösségen belülről történő termékbeszerzés után áfát kell bevallani és fizetni, kivéve, ha a beszerzett termékek összesített áfa nélküli értéke az előző évben és a tárgyévben sem haladja meg a 10 000 eurós értékhatárt (kivéve új közlekedési eszközök értéke és belföldön jövedéki adókötelezettség alá eső termékek).

        Tehát, ha előző évben nem haladta meg uniós termékbeszerzésünk a 10 000 eurót, akkor a tárgyévben csak akkor kell áfa bevallást és befizetést teljesíteni, ha átlépnénk ezt az értékhatárt. Ha már az előző évben, termékbeszerzésünk meghaladta ezt a határt, akkor a tárgyév teljes egészében áfa bevallásra és fizetésre leszünk kötelezettek.

        Ha 10 000 euró alatti termékbeszerzésünk során megadjuk a termék értékesítőjének közösségi adószámunkat, és az rákerül a kiállított számlára, akkor
        ez olyan, mintha ezekre az egyébként adómentes beszerzésekre is áfa bevallási, fizetési kötelezettséget választottunk volna
        a beérkező számlával azonnal áfa bevallási és befizetési kötelezettségünk keletkezik
        az ezt követő összes ilyen ügyletet már áfa bevallási, befizetési kötelezettség fogja terhelni
        az összes olyan ? egyébként éves szinten 10 000 euró alatti ? termékbeszerzést is áfa bevallási, befizetési kötelezettség fogja terhelni,
        amely a tárgyévben, de azt is, amely a következő évben történik (hiszen a szabály úgy szól, hogy csak akkor adómentes, ha az előző évben és a tárgyévben sem vagyunk erre kötelezettek)

        Szóval, nem is olyan egyszerű, ugye? 🙁 Mégiscsak kell az a fránya könyvelő? Szerintünk igen, és már egy “el nem nézett eset”-nél is behozza az árát.

        Mi szívesen állunk rendelkezésre, bátran vegye fel velünk a kapcsolatot! Online könyvelést (távkönyvelést) is vállalunk. 🙂

        1. Tisztelt könyvelő.köszönöm a pontos és részletes válaszokat.boldog és sikeres új évet kívánok önöknek.tisztelettel és köszönettel

  42. Tisztelt Könyvelőzóna!
    November végén átléptem a 6 milliós határt, kb 110 ezer forinttal. Egy könyvelő ismerősöm azt mondta, hogy a felette lévő összegről külön számlát írjak és az áfát is rakjam hozzá. Majd befizetem a 40%-ot és az áfát. Aztán jövőre újra kezdődik, a már emelt összeggel az év és akkor beleférek…. Ma, kaptam az adóhatóságtól egy felszólítást, hogy 8 napon belül legyen céges bankszámlám. Nem értem hogy minek, ha nem akarok kilépni a katából.

  43. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Egyéni vállalkozóként dolgozom évtizedek óta. Szja alól (Áfa körös) a nagy adóteher miatt azért nem léptem még át KATA-ba, mert túlnyomórészt 80% egy helyről származnak a bevételeim. Vállalható az átlépés, ha nem bujtatott munkaviszonyról van szó, csupán a sors alakította üzleti kapcsolatról? Évekre visszamenőleg is így számláztam… Magyarán büntethetnek-e egy ellenőrzés során ezért? A KATA feltételei szerint igen. Mi a valóság?

    A másik rész. KATÁRA áttérhetek tört hónapban is? Magyarán pl; december 20-tól már így számlázhatok (nyilván a 2016-os feltételek szerint) ? Mennyi lehet a maximum bevétel erre az évre(2016) (KATA) ha lehetséges a váltás? (Azaz a 20-31-ig terjedő időszak.)

    A harmadik kérdés: Egyéni vállalkozásomat szolgáltatási tevékenységet végzőként űzöm. A nem KATÁS beszerzéseket (anyagvásárlás, gépek, eszközök (100e netto alatt), hogyan kell elszámolnom? A munka teljesítése várhatóan már A KATA választása után történik. Kell valamiféle leltár vagy ami felhasználásra került anyag, arról nem?

    Áfa alanyként KATA alatt a KIADÁSI bizonylatokat is gyüjteni kell, mert a KIADÁSOK Áfa tartalma levonható a BEVÉTELEK Áfájából? Értem ezalatt az anyagköltségeket, kisteherautó javítási költségeit, gázolaj áfa tartalmát, stb; stb; …

    1. Kedves Egyszerűen Lajos!

      Van néhány fura jogszabályunk, de most nem jut hirtelen még egy az eszünkbe, amelyik kimondja, hogy eleve csalók vagyunk, és ugyanakkor feldob 7 lehetőséget, hogy ha azokból kettő igaz ránk, akkor mégsem vagyunk csalók:

      Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

      Becsületükre legyen mondva, nem igazán kell vért izzadni az igazunk bizonyításához… 🙂

      A leírása alapján erősen úgy érezzük, hogy ez a 80 % nem gond, valószínűleg van a 7 feltétel közül kettő, valószínűleg több is, ami igaz önre. Ezt a könyvelőjével kell egyeztetni, mert ő ismeri az apró részleteket.

      A KATA adózási módra évközben bármikor át lehet térni; a bejelentést követő hónap elsejétől. Magyarul: nincs törthónap.

      A KATA adózási módot választónak minimálisan bevételi nyilvántartást kell választania, de semmi nem tiltja a teljes körű könyvelést (mi ezt szoktuk javasolni, mert jó oka van, hogy az a jobb). Ha pedig áfá-s, akkor kevés lesz a bevételi nyilvántartás vezetése, mint a vasbetonban a mazsola. 🙂
      Ugyanúgy kell könyvelést vezetnie, mint korábban (és nem csak az áfa miatt, hanem a helyi adó miatt is így a jobb).

      Mégegyszer mondjuk, hogy konzultáljon gyorsan és alaposan a könyvelőjével, hogy az ön esetében a KATA megéri-e, vagy nem.
      Ha nem jut vele zöldágra, akkor állunk rendelkezésére a fizetős tanácsadási szolgáltatásunkkal, könyvelésünkkel, számfejtésünkkel. 😉

  44. Tisztelt Cim !Köszönöm szépen a gyors választ!Ha lól értem 50 ezer ft tételes adó fizet?se eset?n a 81300 ft a járul?kalap,ami bőven belefér a törvényi keretbe.A fenti összeget meghaladó bevétel adóköteles?Szja?Echo?Válaszukat előre is köszönöm!Tisztelettel Kovácsné.

    1. Kedves Kovácsne!

      Nem. Az egészet félreérti! 🙁
      Javasoljuk, hogy olvassa el figyelmesen a cikket; 12millió Ft az éves felső kata bevételi határ, 8millió Ft-ig alanyi áfamentességet lehet választani.
      Havi 50ezer (de választhat 75ezret is) megfizetésével a saját dolgait rendezte. A nyugdíjszámításnál azonban nem 8, vagy 12m Ft jövedelmet számolnak, hanem 81.300,- Ft-ot (vagy magasabb KATA választás esetén 136.250,- Ft-ot).

  45. A munkaviszony elhatárolás kapcsán kérdeztem. Egy KATA-s rovatban olvastam, hogy ilyen esetben a kapcsolt vállalkozás egy cégnek számít. Ha adott 3 külön adószámmal rendelkező cég de mindenhol egy az ügyvezető egy cégnek számít-e ebben a vonatkozásban. Köszönöm. Ildikó

  46. T. Cím!
    EVA-s BT.-ben dolgozunk nyugdíjasként (65 év felett) feleségemmel, én vagyok az ügyvezető, feleségem beltag. Eddig éves viszonylatban összesen 9 mill. Ft körüli ÁFÁ-s számlát bocsájtottunk ki. A számlákat 2 cégnek (volt munkáltatóink) nyújtjuk be.
    Áttérhetünk-e KATA-ra úgy, hogy továbbra is csak ÁFÁ-s számlákat bocsájtunk ki, és az ÁFÁ-t befizetjük, az Áfa bevallást elkészítjük? Az alanyi adómentesség határának (8 mill) pontos belövése szinte megoldhatatlan, egy esedékes számlát meg kellene bontanunk, ami kifelé magyarázatra szorulna.
    Tisztelettel várom válaszukat: Gaál Alpár
    (Szerk. megjegyzése: az elérhetőségi adatait, az ön adatvédelme okán, töröltük a hozzászólásból)

    1. Kedves Gaál Alpár!

      A kérdést – alaposabban – a könyvelőjükkel kell(ene) egyeztetni, hiszen ő ismer minden fontosabb körülményt, ami a vállalkozással kapcsolatos, és a döntést befolyásolhatja.
      Az EVA hatálya alóli kilépést december 21-ig kell az adóhatóságnak bejelenteni.
      A KATA nincsen befolyással a vállalkozások áfával kapcsolatos kötelezettségeire. Így minden esetben a katás vállalkozásnak kell meghoznia a döntést, hogy célszerű-e az alanyi mentességet választani, a KATA mellett választhatja továbbra is az áfa általános szabályai szerinti adózást. (A 9m Ft körüli áfás számláról fontos lenne tudni, hogy az bruttó 9m, vagy 9m + áfa.)

      Így, a konkrétumok ismerete nélkül, de az összeghatár látva a KATA lényegesen előnyösebb (igazán a munkaviszony elhatárolása lehet kérdéses), de még a tao is jobb lehetséges bizonyos esetekben (főleg, ha van lehetőség költségelszámolásra).
      Egyeztessenek a könyvelőjükkel!

    2. Köszönöm! A munkaviszony kérdése miatt maradunk az EVA-nál. Költségeink nincsenek.
      Tisztelettel Gaál Alpár

  47. Üdvözlöm.
    A megemelt bevételi határ mellett is marad az 1 millió forintos kiszámlázott szolgáltatás egy vállalat felé, (amiről adatszolgáltatást kell adni) vagy esetleg nőtt-e az is. Kapcsolt vállalkozás esetén egy cégnek minősül-e ha egy a tulajdonos 3 egymástól független cégnek. Ez esetben mi a helyzet? Köszönöm. Ildikó

    1. Kedves Fülöp Ildikó!

      Igen, maradt az 1milliós adatközlési határ tárgyévet követő február 25-ig, illetőleg a megszűnést követő 30 napon belül.

      A kapcsolt vállalkozás fogalmát a kata tv. a tao tv. fogalma szerint határozza meg. Milyen helyzet esetén mi a helyzet? 🙂 Ha konkrétabban kérdezné, hogy mire kíváncsi, akkor talán megfelelőbb választ kaphatna (gyanítjuk, hogy valahol a munkaviszony elhatárolásról szeretne valamit megtudni, de nem egészen értjük, hogy mit).

  48. Főfoglalkozú (informatika területen) katás egyéni vállalkozó vagyok. 2017-ben saját ingatlanomat, magánszemélyként szeretném bérbe adni (SZJA+ ha kell, EHO megfizetése mellett). Maradhatok ettől még katás vagy rám is vonatkozik az ingatlan bérbeadás miatti kizáró ok?

    1. Kedves Fehér László!

      Igen, maradhat KATA-s egyéni vállalkozó, és nagyon jól írta: a bérbeadás tevékenységét magánszemélyként végezheti, és ezt a tényt (magánszemélyként végzett tevékenység) a megfelelő NAV nyomtatványon kell bejelentenie.

      Csak egy figyelmeztetés: amennyiben a rezsit nem a bérlők fizetik közvetlenül, hanem azt önnek adják át, akkor az is az ön magánszemélyes bevétele.

  49. Tisztelt Cim! Segítséget szeretnék kérni Önoktöl . 1955 ben születtem,jelenleg korhatár előtti ellátâsban részesülök,mivel röntgenben dolgozok.Emellett főâllású egyéni vállalkozó vagyok,és továbbra is dolgozok .Az lenne a kérdésem,hogy a korhatá előtti ellátás mellett választhatom e a KATA t,hpgy ne veszitsem el a nyugdijamat.Eddig m?g nem tudott nekem eddig senki erre pontos és megnyugtató választ adni. Vâlaszukat előre is köszönöm!Tisztelettel Kovácsné!

    1. Kedves Kovacsne!

      Mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B § (1) bekezdése szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

      Mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér ? minimálbér ? összegének tizennyolcszorosát, 2016-ban 111.000 forint x 18 = 1.998.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti.
      Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

      A katás tételes adó magában foglalja a nyugdíjjárulékot is (KATA tv. 9. § (1)bekezdés c) pont), az éves keretösszeg szempontjából az alábbiak szerint kell figyelembe venni a főállású kisadózó nyugdíjjárulék-alapot képező keresetét:
      – 50 ezer Ft tételes adó fizetése esetében havi 81 300 Ft,
      – 75 ezer Ft tételes adó fizetése esetében havi 136 250 Ft.

      A pontos törvényi szöveg a KATA tv-ben:

      10. § (1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 136 250 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

      A keresetkorláttal kapcsolatban az előzőek érvényesek, ugyanakkor pl. ha hitelt szeretne felvenni, amihez jövedelemigazolásra van szükség, akkor a (3) bekezdés szerint kap jövedelemigazolást:

      (3) Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.

      1. Ha jól éertelmezem a törvényt akkor Kovácsné nem főállású KATA-s adózói körbe is tartozhat hiszen főállású nyudíjas. Így a fizetési kötelezettsége 25000Ft/hó.
        És nem veszíti el a nyudíjat bármennyit is keres.
        Kérdés: Jól értelmezem a törvényt?

        1. Kedves Szőcs Péter!

          A korhatár előtti ellátás “csupán” nyugdíjszerű ellátás, a munkavégzés, keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (Tny.) rögzített jogi szabályozást kell alkalmazni.

          A Tny. 83/B § (1) bekezdésének rendelkezéseit, mely a nyugellátásnak a keresőtevékenységből származó nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset összegének mértékétől teszi függővé az ellátás folyósításának a szüneteltetését, a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok ? nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja ?, valamint a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők esetében kell alkalmazni.

          Kovacsne azt írta, hogy 1955-ben született, tehát, ő 2019. január 01-december 31. között fogja az öregségi nyugdíj korhatárt elérni (betölteni).
          Azt is írja, hogy korhatár előtti ellátásban részesül (nem a nők 40-es kedvezménye, hanem veszélyes munkakör miatt – bár a kérdés szempontjából ennek nincs jelentősége), ami viszont úgyszintén azt erősíti meg, hogy nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt, és úgy kap nyugdíj-szerű ellátást.

          Így, mint főfoglalkozású vállalkozó, a KATA adózási mód esetén 50/75ezer Ft fizetésére kötelezett (a 75ezret választhatja, de esetében nem éri meg a többletteher választása).

  50. Üdvözletem!

    Ha jól olvasom,akkor 2017-ben is marad az 50ezer forint járulék KATA-s vállalkozások esetében?

    1. Kedves Héjjas István!

      Igen, teljesen jól értette:
      főfoglalkozású: havi 50ezer Ft (választhatja az emelt ellátáshoz a havi 75ezer Ft-ot)
      nem főfoglalkozású: havi 25ezer Ft

"Vissza a tetejére" gomb