Kezdőlap > Adó | Járulék | Illeték > KATA 2017. (KisAdózó vállalkozások Tételes Adója 2017.)
KÖNYVELŐZÓNA - KATA 2017. (Kisadózó vállalkozások tételes adója 2017.)

KATA 2017. (KisAdózó vállalkozások Tételes Adója 2017.)

Nyomtatás Nyomtatás  Küldés email-ben Küldés email-ben

A KATA adózási mód (KisAdózó vállalkozások Tételes Adója) 2017-ben is leginkább azoknak a vállalkozásoknak éri meg, akiknek minél jobban megközelíti a várható bevételük a 8 millió forintot (12 millió forintot), és minél kisebb a működési költségük.

Ami rögtön szemet szúrhat, hogy mi az a 8millió forint, amikor a KATA felső bevételi határa 2017-ben 12millió forint? Csak szépen, sorjában! Ennek a magyarázatára is sort fogunk keríteni!

Akik “odavannak” a jogi nyelvezetért, azoknak ajánljuk a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2017. január 01-től hatályos törvényi szöveg olvasgatását, míg mások számára igyekszünk érthetően feleleveníteni ugyanezen törvényi hely magyar olvasatának alkalmazásával a lényegesebb tudnivalókat.

A KATA adózási mód lényege és egyszerűsége: a kata adózó havonta fizet 25-50-75ezer forintot, egyszerű nyilvántartás(oka)t vezet, bizonyos esetekben választhatja az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározását, 

Ki az aki a kata adózási módot választhatja?

  • az egyéni vállalkozó
  • az egyéni cég
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Ki az, aki nem választhatja a KATA adózási módot?

Azok, akik jogszerűen választhatják, de az alábbiakban felsoroltak közé tartoznak, nem választhatják a KATA adózási módot:

  • Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
  • Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

Mennyi a kisadózó vállalkozások adója?

Minden kisadózó személy után meg kell fizetni ezt az adót, minden megkezdett naptári hónapra.

  • főállású kisadózó havi 50ezer Ft (emelt ellátás választása esetén 75ezer Ft)
  • főállásúnak nem minősülő kisadózó (pl. 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíj mellett) havi 25 ezer Ft
  • naptári évben 12millió forintnál több bevétel esetén a 12 millió Ft feletti rész 40%-át kell adóként megfizetni (a nem teljes naptári évben kisadózónak minősülők esetében a bevételi határ: kisadózó vállalkozás jogállásainak hónapja x 1millió Ft/hó)

Mikor nem kell megfizetni a kisadózó után az  adót?

Azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó – kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez -, amennyiben

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette

A kisadózó vállalkozások tételes adója nem csak az adminisztrációs terheket csökkentheti, hanem egyúttal ez az adó több közterhet is kivált:

  • Vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Személyi jövedelemadó, járulékok, a magánszemélyt terhelő 14 %-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése
  • Szociális hozzájárulási adó és a céget terhelő 10 %-os vagy 27 %-os egészségügyi hozzájárulás,  valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése

FIGYELEM! Ha a kisadózó áfa alany, áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig, a helyi iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad, továbbá nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

A kisadózó vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, és az általuk kiállított számlákra rá kell írni, hogy “Kisadózó”.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, mulasztási bírsággal sújtható.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, társadalombiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra szerezhet jogosultságot. A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, így ezen jogviszony alapján nem szerezhet a főállású kisadózónál említett jogokat.

Végezetül mégegyszer, kiemelten, a 8millió és a 12millió forintról:

Tehát, a KATA adózási módot választó kisadózó éves bevételi határa 12millió forint. Ha átlépi ezt a 12millió forintos határt, a KATA adózói státuszát nem veszíti el, de a 12millió 1 forinttól kezdődő bevételének 40 %-át – a tételes adó mellett – adóként meg kell fizetni.

2017-ben az alanyi adómentesség (köznyelvben: áfamentesség) értékhatára 8millió forint. Az értékhatár átlépésétől kezdve az áfa összegét fel kell számolni, áfabevallást kell készíteni, és kettő évig az áfakörből nem lehet kilépni.

Ez is érdekes lehet

könyvelőzóna - KATA változások 2017-2018, a tavaszi adócsomagból távirati stílusban

KATA változások 2017-2018, a tavaszi adócsomagból távirati stílusban

A KATA adózási módot választók – leginkább a látszólagos egyszerűsége, kedvező tételes adóösszege miatt – …

169 hozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Főállású KATA-s vagyok egy Bt.-ben. Június 9-től elhelyezkedtem egy cégnél. A magasabb összegű 75ezer Ft-ot fizettem idáig. Megoldható-e és hogyan, hogy Június hónapra csak 50ezer Ft-ot fizessek és júliustól pedig csak a 25ezer Ft-ot, mivel akkor már nem főállású leszek?

    Válaszukat előre is köszönöm!

    • Kedves F Máté!

      Mivel június 09-től lett főállása, ezért június hónapra még a 75ezer forintot kell megfizetnie (akár egy napot katás, akkor már fizetni kell a teljes hónapot, igaz, ezzel párhuzamosan egy napért is az egyhavi bevétel-határ érvényes).

      Május 31-ig kellett volna bejelentenie az alacsonyabb összegű (50ezer ft.os) fizetési szándékát.

      Július hónaptól már nincs választási lehetőség, hiszen nem főfoglalkozású adózó lesz, a 25ezer Ft-ot kell fizetnie (de ne feledje, hogy a megfelelő nyomtatványokon jeleznie kell a NAV felé is a váltást, meg az önkormányzat felé is, meg a webes ügysegéden is).

  2. Tisztelt Cimzett.Azt szeretném kérdezni, hogy rehab ellátást kap a fiam, és mellette vállalkozóként 24-48-ba biztonsági őrként szeretne dolgozni. választhatja a Katás adózást, a havi 50.ezer mellett mit kell még fizetnie, jár e a betegsége után /SPA/ adó kedvezmény, és mire kell még figyelnie?.

    • Kedves Dallos Istvánné!

      Elnézést a szokásosnál későbbi válaszért, de zajlik az évvégi beszámolók dömpingje; csak a toilette-en tudjuk meg, hogy éppen fiúk, vagy lányok vagyunk… 🙂

      2016. május 1-jétől megegyeznek a rokkantsági ellátás mellett végezhető munkára vonatkozó szabályokkal; a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a mindenkori minimálbér 150 %-át.
      A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

      Ami a KATA adózási mód választását illeti: a KATA és a munkaviszony elhatárolása a vagyonőrök, vagy éppenséggel az orvosok esetén nem eléggé egyértelmű – inkább nem javasoljuk a vállalkozást, mint igen. Egy régi, A KATA és a munkaviszony című írásunkban kifejtettük, hogy milyen jogszabályi alapon nemjavasoljuk ezt az adózási módot a vagyonőrök esetén. Állandó vendégszerzőnk, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsa bő két hónapja írt a Katások munkaviszonya címmel egy hasonló felfogású cikket, csak ott éppen az orvosok voltak a hasonló cipőben említve.

      Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény). Le lehet vonni például munkaviszonyból, társas vállalkozás személyes közreműködéséből, vezető tisztségviselői tevékenységből, felügyelő bizottsági tagságból, választott könyvvizsgálói tevékenységből, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelem személyi jövedelemadójából, de a KATásból nem,mert a KATA kiváltja (többek között) a személyi jövedelemadót, így nincs miből levonni/igénybe venni.

      A kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) számú Kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
      A Bechterew kór (Spondylitis ankylopoetica) M45 jellel szerepel az említett rendeletben, de a tényleges besorolást az orvosi igazolás szerint kell figyelembe venni (itt jegyezzük meg, mert sokan nem tudják: ha nem vette valaki igénybe ezt a lehetőséget, de jár(t) neki, akkor akár 5 évre visszamenőleg is önrevíziózhatja az szja bevallását, kérve a neki járó kedvezmény összegét).

  3. Kedves Könyvelőzóna!

    Egy KATA-s bt alapítás előtt állok a következő feltételekkel:
    Két alapító: 1 beltag és 1 kütag. Minkét alapító rendelkezik máshol 36/hét órát meghaladó munkaviszonnyal.

    A következő egy évben csak a kültag végezne feladatokat. (Azért kültag lenne a kültag mert Ő egy másik bt-ben már beltag.)

    Lehetséges-e, hogy csak a kültag legyen a KATA alá bejelentve 25 eft/hó -val? Ha egy év múlva a másik fél is elkezd a bt-ben dolgozni akkor majd őt is bejelentenénk kata alá.

    A kültagot kell megjelölni vezető tisztségviselőnek?

    Hogyan kell az alapító okiratban megadni a tulajdoni hányadokat, ha csak a kültag dolgozik a bt-ben, Ő venné fel a kata megfizetése utáni maradék összeget és a másik tagnak a tulajdoni hányada után ne kelljen osztalékot és a hozzá kapcsolódó adókat megfizetnie?

    Köszönöm

    • Kedves Gyula!

      Alapításához legalább két tag szükséges, magyarán: egyszemélyes bt nem létező fogalom, szemben az egyszemélyes kft-vel.
      Legalább egy tagnak, a beltagnak, a felelőssége korlátlan, míg legalább egy másik tag, a kültag, csak vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. Ez azt jelenti, hogy a beltag a saját vagyonával is felel a társaság kötelezettségeiért.
      Ez az “alapítási alaphelyzet”.

      A társasági szerződésben sok mindentől el lehet térni (meg sok mindentől nem), így a különleges helyzeteket már érdemes az alapításkor rögzíteni, mint pl. a kültag vezető tisztségviselői mivoltának határozott kimondása, illetőleg az eredmény felosztásának az általánostól (vagyoni betétek mértékéhez igazodó) eltérően. A társasági szerződésben kell arról rendelkezni, hogy pl. a tulajdoni arány 50-50 százalék, de az eredményfelosztás aránya 1-99%. Nem fordulhat elő azonban az, hogy valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizárjanak.

      A KATA hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozásnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie. Kisadózó lehet a társaság tevékenységében közreműködő magánszemély tag.

      Szerintünk az alapítást végző ügyvédhez a majdani könyvelőt is vigyék magukkal akivel már előzetesen, alaposan átbeszélték a lehetőségeket, előnyöket, hátrányokat, buktatókat.

  4. Tisztelt Könyvelőzóna!

    KATA-ás egyéni vállalkozó számára mikor szükséges kamarai regisztráció?
    Szellemi munka, programozói tevékenység esetén kell?

    Köszönettel,

    András

    • Kedves András!

      Minden vállalkozás számára, így az egyéni vállalkozó számára is (akár kata adózási módot választott, akár mást) kötelező a kamarai regisztráció, és az évi 5ezer forint kamarai hozzájárulás megfizetése.

      A kamarai online regisztrációs oldalon könnyedén lehet regisztrálni. Néhány adat megadását követően létrejön a regisztrációs, pdf formátumú fájl, amelyet le kell tölteni, kinyomtatni, aláírni, és postai úton vagy személyesen eljuttatni a dokumentum fejlécén található (illetékes kamara) címre.
      Ugyancsak a dokumentumban látható az a számlaszám és megnevezés, ahova az 5ezer Ft-ot kell utalni/utalványon feladni, személyesen befizetni.

  5. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Érdeklődni szeretnék, hogy Katásként lehet-e több tevékenységet megjelölni a tevékenység kezdetekor? Pl. fordítás, piackutatás? Majd később ezen tevékenységek alapján számlázni, vagy egy “Katás”, csak egy dologhoz érthet?

    Köszönöm a válaszát!

    • Kedves JanFan!

      Természetesen, több tevékenység is megjelölhető; egy főtevékenységet kell választani, és lehet mellette több más is.

      Érdemes azonban azt tudni, hogy az elektronikus felületen (Webes Ügysegéd) bármikor törölhető a nem kívánt tevékenységi kör, új is felvehető, változtatható a főtevékenység is – ahogyan éppen lehetőségeink, jól felfogott érdekünk azt kívánja.

      A leendő, bennünket még nem ismerő vevőink úgysem innen érdeklődnek – ez inkább az valóságot ellenőrző felület számukra -, bemutatkozáshoz inkább a weboldalt ajánljuk (nem csak azért, mert weboldal-készítést is vállalunk 🙂 ). Ahogyan azt szokták mondani volt; aki nincs az interneten, az nem is létezik.

      A KATÁS, és egyáltalában, minden vállalkozó, nem csak hogy mindenhez ért, hanem mindenhez is! 🙂 A vállalkozónak nem aranytálcán hozzák a sült galambot, hanem a galamb után kell repülnünk, megfogni, megsütni, és felszolgálni a kedves vevőnek.
      A vállalkozó munkaköre kötetlen, munkaideje közelít a végtelenhez, ezért dolgozhat látástól mikulásig. Számára egy nap 24 órából áll, és még ott van neki az éjszaka is. 😉

  6. Hegesűs Zsolt

    Üdvözlöm! 2017 04.01-től szüneteltetem kisadózó katás vállalkozásom, könyvelőm ma szólt hogy nem lett elküldve a 17T101E a Nav-nak, mai nappal pótolta, gondolom ilyenkor jóvá írják az áprilisra 50000ft járulékot,esetleg törölni fogják vagy mindenképp be kell fizetnem,ilyen esetben szabnak ki mulasztási bírságot.
    Válaszát köszönöm.

    • Kedves Hegedűs Zsolt!

      A szüneteltetéshez valóban szükség van a T101E benyújtására (és a HIPA esetében is kell változás-jelentőt benyújtani a helyi önkormányzat adóhatóságához), de nem a világvége, ha elmaradt, de pótolják. Tapasztalatunk szerint nem adnak érte bírságot, legalábbis a mi gyakorlatunkban nem fordult még elő, de megtehetnék, a jogalap adott rá.

      A nagy kérdés az, hogy március 31-én tették-e meg az elektronikus bejelentést a szünetelésről, vagy április 01-én. A szünetelés kezdő napja mindig a szünetelés bejelentését követő nap.
      Amennyiben 31-én tette a bejelentést, akkor a szünetelés kezdő napja április 01, és ez esetben az 50ezer Ft kötelezettséget majd törölni fogják pár napon belül. Amennyiben április 01 a bejelentés ideje, úgy – sajnos akár 1 nap miatt is – a teljes 50e Ft-ot meg kell fizetni.

  7. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Főállású KATÁ-s egyéni vállalkozó vagyok, de e mellett van egy 1 személyes Kft-m is ahol megbízási jogviszony keretében látom el az ügyvezetői teendőket. Kft-m jelenleg nem “termel”, innen fizetést és osztalékot sem veszek ki. Kérdésem, hogy milyen és mennyi járulékot kell magam után fizetni a Kft-ben abban az esetben, ha KATÁS-ként fizetem a havi 50ezret? Ha a Kft-ben a minimálbér után fizetem a járulékaimat, akkor KATÁsként fizethetek kevesebbet is mint havi 50ezer (25ezret?)?

    Köszönettel:
    Ilona

    • Kedves Ilona!

      Ezt a kérdést a kft könyvelőjével kellene átbeszélniük, mert a pontos helyzetet és a hozzájuk tartozó fogalmakat ő ismeri alaposan, hiszen pontosan ezért “tartják”. 🙂

      Az egyszemélyes Kft. ügyvezetője a vezető tisztségviselést (az ügyvezetést) csak megbízás alapján láthatja el, és ekkor a tag a Tbj. alkalmazásában társas vállalkozónak minősül. Egyszemélyes Kft.-nél munkaviszony keretében a vezető tisztségviselés csak akkor látható el, ha a társasági szerződés erről kifejezetten rendelkezik.

      A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 27. § értelmében a biztosított társas vállalkozó (ide tartozik a kft. tagi jogviszonyban álló tagja) a járulékokat a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

      A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (járulékfizetési alsó határ).

      Amennyiben “…a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is..” (idézet a KATA törvényből), akkor a KATA szempontjából nem minősül főállású kisadózónak (azaz, ez a kategória nem 50/75ezres, hanem 25ezres)

      Összolvasatban és magyarul: az egyszemélyes kft-ben főfoglalkozású tagként a teljes (minimál)járulék megfizetésére köteles, míg a KATA egyéni vállalkozásban a 25ezret kell megfizetnie.
      HANGSÚLYOZZUK azonban, hogy nem ismerjük a körülményeket, nem tudjuk, hogy mennyire egzaktul fogalmazott – tehát, ez lehet az adott esetben máshogyan is. Ne hagyja ki a könyvelőjével/adótanácsadójával történő alapos konzultációt, ne támaszkodjon az “azt írta az újság”-véleményekre; mindig a konkrét eset ismeretében lehet olyan választ adni, ami az adott helyzetre vonatkozóan helytálló, felelősségteljes.

      • Tisztelt Könyvelőzóna!

        Az üggyel kapcsolatban könyvelőm és más megkérdezett könyvelő és adótanácsadó állásfoglalása sem egyértelmű. Egy Angyal József értekezést pont szerint (akinek állítólag neve van a szakmában): amennyiben a főállású katás vállalkozó megfizeti az 50 ezer Ft-ot, akkor a Kft-ben csak a tényleges jövedelem után kell fizetnie járulékot.
        Mint említettem az 1 fős Kft-m jelenleg 0 Ft bevételt ér el havonta. Ebből az ügyvezető megbízás után saját munkabért és osztalékot kivenni nem igazán tud.

        Köszönettel: Ilona

        • Kedves Ilona!

          Természetesen, ismerjük Angyal úr álláspontját a többes jogviszonyban álló vállalkozók fizetési kötelezettségéről, ha a hivatkozásra kattint, akkor ön is tanulmányozhatja.

          Azt azonban vegye figyelembe, hogy Angyal János milyen eset(ek)re vonatkoztatta álláspontját, és az mennyiben azonos az ön konkrét esetére.

        • Kedves Ilona!

          Vannak olyan szakmai rutinok a könyvelésben/adózásban (is), amit az ember “séróból nyom”, és amikor meg kell magyarázni, akkor kellően nehéz helyzetben van. Nehéz kívülállónak magyarra fordítani a még szakmabélieknek is nehéz, összetett dolgot.
          Most, kifejezetten az ön kedvéért előállunk egy olyan változattal, ami szakmai véleményünket elmondja szakmaiul is, meg közérthetőbben is:

          Tekintettel arra, hogy a KATA adózás választásakor rendelkezett két Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó vállalkozói jogviszonnyal (egyéni vállalkozó + társas vállalkozó), ezért a Katv. 2. § 8. pontjának g) pontja alapján kisadózóként nem minősül főfoglalkozásúnak, vagyis havonta 25 ezer forint tételes adó fizetésére kötelezett.

          A Kata tv. hivatkozott rendelkezése nem biztosít a magánszemély részére választási lehetőséget, hogy ő döntse el, hogy melyik jogviszonyában kíván „főfoglalkozású” lenni, hanem konkrétan meghatározza, hogy a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó társas vállalkozói jogviszonnyal is rendelkező kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozásában nem minősülhet főfoglalkozásúnak.

          Abban az esetben, ha a kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként biztosított, akkor nem alkalmazhatók a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénynek (a továbbiakban: Tbj.) a „többes jogviszonyban” álló társas vállalkozókra, egyéni vállalkozókra vonatkozó 31. § (5) és (6) bekezdései.

          A Tbj. 31. § (6) bekezdése csak abban az esetben biztosít választási lehetőséget az egyéni vállalkozói jogviszonnyal és tagi jogviszonnyal is rendelkező magánszemélynek, ha főszabályként az egyéni vállalkozói jogviszonyában és a tagi jogviszonyában is a Tbj. által meghatározott járulékfizetési alsó határ után kell legalább a járulékkötelezettségét teljesítenie. Tekintettel arra, hogy az említett esetben a magánszemély az egyéni vállalkozásában nem a Tbj., hanem a Katv. rendelkezései szerint teljesíti a közteher fizetési kötelezettségét, ezért a Tbj. 31. § (6) bekezdése ez esetében nem alkalmazható.

          És azt is megsúgjuk, hogy van “gyógyszer”, többféle is, de erről már a kft könyvelőjével kell egyeztetnie.

          Záróképszerűen még egy tapasztalatunkat megosztjuk; egyetlen hatóságot sem hat meg az, hogy a társaságnak nincs bevétele, a kötelezettségeket a “szűkös” időkben is teljesíteni kell, mert különben lecsap a bárd. Egy gazdasági vállalkozás a gazdasági haszonszerzés céljából alakul (normális esetben), ha pedig nem működik, akkor be kell zárni. Veszteségek növeléséből tartósan megélni meglehetősen nehézkes.

          Reméljük, hogy segítettünk!

  8. Tisztelt Könyvelőzóna!

    2017. március közepétől vagyok KATÁ-s egyéni vállalkozó. Alakulásomkor éves 8 M Forint feletti bevételre számítottam, ezért Áfás lettem. Kérdéseim:
    – Az éves 12 M Ft-os árbevételen nettót vagy nettó+áfás bevételt kell érteni?
    – Figyelembe véve az évközi alakulást mekkora összegben állíthatók ki 2017-ben (nettó+Áfás) számlát, ha nem szeretném túllépni az éves 12 M Ft-os keretet?

    Válaszát előre is köszönöm!

  9. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Jelenleg Gyes mellett egyéni vállalkozóként tevékenykedek január óta. (Van egy főállásom is, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok).
    Havi 200 ezer forint közötti bevétellel számolok így szeretnék átállni KATA-ra. Ha jól tudom, akkor ez a főállás és a gyes mellett havi 25 ezer ft volna.

    A kérdésem az lenne, hogy ha jövőre megszűnik a főállásom és csak az egyéni vállalkozást vinném tovább, de közben igénybe venném a főállású anyaság címén járó GYET-et akkor választhatom-e a KATA adózást és milyen összegű KATA-t kellene fizetnem havonta?
    Közben persze az is kérdés, hogy a GYET idejét – majd egyszer – a nyugdíj számításnál hogyan veszik figyelembe?

    Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!

    • Kedves Rózsa!

      A KATA összege, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, havi 25ezer Ft. Ha GYES-en van és egyéni vállalkozó, akkor az a kérdés merül fel, hogy személyesen végzi-e az egyéni vállalkozást, vagy van-e alkalmazott, aki a tevékenységet folytatja. Utóbbi esetben 25, előbbi esetben 50/75 ezer Ft a kötelezettség.

      A GYET-ben részesülő személy heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet. Amennyiben a munkavégzés az otthonában történik, akkor nincs a heti 30 órás időkorlátozás.
      A KATA adózási mód választása nem jogellenes a GYET esetén, de azt tudni kell, hogy az 50/75ezer Ft a havi fizetendő összeg.

      A gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak.

  10. Tisztelt Könyvelőzóna!

    KATAs vállalkozást ( nem főállású) mennyi időre és milyen gyakran lehet szüneteltetni? Megtehetem, hogy égy évben többször is szüneteltetem?
    Az előző hónap utolsó napján elegendő bejelenteni? Ha több hónapig szünetel, akkor mindig meg kell ismételni a bejelentést?

    Köszönettel,
    István

    • Kedves István!

      KATA adózási módot választó vállalkozások közül csak az egyéni vállalkozónak van lehetősége a jogszerű szüneteltetésre, melynek időtartama legalább egy hónap és legfeljebb két év.
      A többszöri szüneteltetésnek jogszabályi akadálya nincs. A szünetelés kezdő napja mindig a szünetelés bejelentését követő nap.
      Természetesen, nem kell minden hónapban bejelenteni, hogy “még mindég szünetelek ám”; bejelenti “A”napon, hogy holnaptól (az “A+1” naptól) szünetel, aztán legközelebb azt jelenti be, hogy újrakezd (A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap.)

      Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szünetelés bejelentését követően, a szüneteltetés tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni, továbbá a szüneteltetés időtartama csökkenti a KATA “bevételi keretét”, valamint az alanyi adómentesség “keretösszegét”.

      • Kedves Könyvelőzóna!

        Köszönöm szépen kimerítő válaszát.

        Abban tudna még segíteni, hogy hol lehet utánanézni, hogy mely tevékenységhez milyen végzettség szükséges?
        Ez a FEOR 08 adatbázis lenne?
        A TEÁOR számokat már megtaláltam.
        Programozáshoz (TEÁOR 6201, 6202, 6203, 6209) és ehhez kapcsolódó tevékenységi körhöz keresem a feltételeket.

        Köszönettel,
        István

        • Kedves István!

          Az egyéni vállalkozóknak az ÖVTJ (Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke) listájából kell választani, nem a TEÁOR-ból (rokonok, egymásra épülnek, csak az ÖVTJ-ben még 2 számjegy van, ami az alábontást segíti).

          A FEOR a foglalkoztatottak besorolásához van, itt nem játszik… 😉

          A Bejelentéshez / hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységek katalógusa a szolgáltatások piacán listában keresgélhet, hogy a vállalkozás tevékenységéből melyik az engedélyköteles, melyik a bejelentés-köteles, és melyik az, amelyik egyikre sem kötelezett.

          Tehát, a sorrend:
          1. megfogalmazza magyarul, hogy mit szeretne tenni (kulcsszavak)
          2. ÖVTJ jegyzékben rákeres a kulcsszavakra, és a hozzájuk tartozó ÖVTJ számra (alaposan elolvasva a tartalmi meghatározást)
          3. Megnézi, hogy a kiválasztott szám engedélyköteles, bejelentés-köteles, avagy nem.

          Hadd hajoljon magunk felé egy kicsit a szenteskedő kezünk; javasolunk egy jó kis online könyvelő csapatot, mielőtt még az indulásnál gikszer történik. 😉

  11. Simon Róbert

    Üdvözletem!

    Március óta létezik egy egyszemélyes kft-m,viszont van jelenleg egy heti több mint 40 órás munkaviszonyom.
    Időközben kaptam egy igencsak jól kecsegtető álláslehetőséget,ahol azt ajánlották,hogy legyek KATAs.
    A Kft jelen pillanatban nem hozott még sok bevételt,de május elseje óta elég sok munka van amiből biztosan jól fogok keresni.
    Mivel volna bőséggel időm csinálni a “főállásomat” is-így lehetek-e ott KATAs és milyen változások lesznek ebben az esetben nálam?

    Köszönöm a kielégítő válaszokat!

    • Kedves Simon Róbert!

      Heti 36 órát elérő foglalkoztatási viszonya alapján, az egyszemélyes kft-ben nincs fizetnivaló ön után, amíg nem történik jövedelemkivét, hisz’ a főállása után fizetik meg a “kötelezőket”. Ha a kft-ben is munkaviszonyos, akkor a munkabér utáni kötelezettségeket is meg kell fizetni. (Azt egy kicsit nehezen tudjuk elképzelni, hogy egy munkahelyről hogyan lehet több, mint 40 órás munkaviszonya, de több munkaviszonyos foglalkoztatás esetén elképzelhető. A tényleges munkában töltött munkaidő lehet több heti 40 óránál, de a bejelentett foglalkoztatási időt kell figyelembe venni.)

      A kecsegtető álláslehetőség, ahol KATA-t ajánlottak, nem álláslehetőség, hanem munkalehetőség, ahol vállalkozóként adnának önnek munkát. Ha ezt tekinti a majdani “főfoglalkozásának”, akkor az a helyzet áll elő munkaviszony hiányában, hogy a kft-ben meg kell fizetni a teljes összegű kötelezettségeket (a mai nulla helyett), míg a KATA vállalkozásban a jelenlegihez képest nem történik változás.

      Mi azt tanácsoljuk, hogy ezeket beszélje át alaposan a könyvelőjével (a kft miatt feltételezzük, hogy “tart egy könyvelőt” a helyzetet, nehogy később kellemetlen meglepetés érje.
      Amennyiben nálunk könyveltetné a vállalkozásait, akkor már régen, ingyen, megbeszélnénk, hogy az ilyen helyzetek ne érjék váratlanul. Természetesen, soha sincs késő váltani, online könyvelést is vállalunk, nagy kedvezménnyel. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.