Kezdőlap » Adózás rendje » KATA bevétel bejelentése 1 millió forint felett
KATA bevétel bejelentése 1 millió forint felett - KÖNYVELŐZÓNA

KATA bevétel bejelentése 1 millió forint felett

Nyomtatás Nyomtatás Küldés email-ben Küldés email-ben

Nem tudjuk, ki hogyan van, amikor fogorvoshoz megy ecsetelésre, mi akkor már szédelgünk, mint a gólyaizé a levegőben, a vérnyomásunk az egekben, a lélegzetünk akadozó, és amikor a székbe ülünk, a pulzusunk megötszöröződik, orrot kell fújnunk, zsibbad a nyakunk, nehezen nyitjuk ki a szánkat.

Ha kikandikál a postaládából egy levél sarka, amiből csak annyit látunk, hogy NAV, akkor a többség hasonló tüneteket produkál, mintha fogorvoshoz kellene mennie.
Több mint 25 éve könyvelünk, de bizton állíthatjuk, hogy nem kell beretyetyézni… 🙂

A katás vállalkozónak a kata bevallás benyújtásával egyidejűleg be kell jelentenie az adóhatóság számára (2017-ben ennek február 27. volt a határideje), ha egy megrendelőjétől megszerzett bevétele a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot, kivéve, ha a bevétel magánszemélytől (nem adózótól) származik. (Ha valaki elmulasztotta volna, akkor hamar-hamar tessék szíveskedni pótolni, visszamenőleg is.)

A legtöbben azt gondolják, hogy a kötelező bejelentéshez (már, ha van ilyen ügyfele) egy automatikus NAV ellenőrzés is társulni fog, és ettől sokkal jobban tartanak, mint attól, hogy a bejelentés elmaradása esetén 200ezer Ft mulasztási bírság is “megnyerhető”.

Jó, ha tudjuk: a kisadózó vállalkozások üzleti partnereinek (a megrendelőiknek) is adatot kell szolgáltatniuk azokról a kisadózó vállalkozás(ok)ról, amelyeknek a naptári évben 1 millió forintot meghaladó, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő kifizetést (juttatást) teljesítettek. (Nekik az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év március 31-éig kell benyújtaniuk az adóhatósághoz.)

Tehát, egyszerű a képlet: a két jelentő fél adatait összefuttatják, és hamar kiderül, ha az egyik nem tett eleget a kötelezettségének. Még rosszabb, ha mindkét fél hallgat, mint nyuszi a fűben, és a bejelentés hiánya később, akár évek múlva derül ki… 🙁

Na, de miért van erre szükség, és mit csinál a NAV?

Ha valakinek nettó 1 millió forint munkabért, vagy megbízást ad egy szervezet, akkor a szervezetnek 1.857ezer Ft a bérköltsége (megbízási díj esetén 1.702ezer Ft), így könnyen belátható, hogy ha 1millió Ft összeget kifizet a katás kisvállalkozónak, akkor a megbízó spórolt 700-900e zer Ft-ot (ha bruttó 1millió forintot munkaviszonyban fizetné ki, akkor emberkénk 665ezer forintot kapna készhez), és ezt nem nézi jó szemmel a hatóság, ha a felek a megoldást adóelkerülésért választják.

Tehát, a NAV az adatokat összegyűjti, rendezgeti, kétség esetén más adatokat is beszerez – magyarán szólva kockázatelemzést végez, és ha ezek után is úgy véli, hogy a felek munkaviszonyt akarnak leplezni, akkor indít egy vizsgálatot a feleknél. (Ez sem vészes: a katásnak elég annyit bizonyítania, hogy a jogszabályban felsorolt 7 feltételközül nála bármelyik 2 megvalósul, és viszontlátásra!)

Még egy fontos dolog a bejelentés kapcsán: nem az egymillió forint feletti számlákat (és megrendelői alapadatokat) kell csak bejelenteni, hanem azt, hogy az egy adóév alatt összességében van-e olyan megrendelő, akinek egymillió forintnál többet számláztak, akárhány számlából is.

Ajánló

könyvelőzóna - KATA változások 2017-2018, a tavaszi adócsomagból távirati stílusban

KATA változások 2017-2018, a tavaszi adócsomagból távirati stílusban

A KATA adózási módot választók – leginkább a látszólagos egyszerűsége, kedvező tételes adóösszege miatt – …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.