Kezdőlap » Adózás rendje » KATA bevétel bejelentése 1 millió forint felett
KATA bevétel bejelentése 1 millió forint felett - KÖNYVELŐZÓNA

KATA bevétel bejelentése 1 millió forint felett

Nyomtatás Nyomtatás Küldés email-ben Küldés email-ben

Nem tudjuk, ki hogyan van, amikor fogorvoshoz megy ecsetelésre, mi akkor már szédelgünk, mint a gólyaizé a levegőben, a vérnyomásunk az egekben, a lélegzetünk akadozó, és amikor a székbe ülünk, a pulzusunk megötszöröződik, orrot kell fújnunk, zsibbad a nyakunk, nehezen nyitjuk ki a szánkat.

Ha kikandikál a postaládából egy levél sarka, amiből csak annyit látunk, hogy NAV, akkor a többség hasonló tüneteket produkál, mintha fogorvoshoz kellene mennie.
Több mint 25 éve könyvelünk, de bizton állíthatjuk, hogy nem kell beretyetyézni… 🙂

A katás vállalkozónak a kata bevallás benyújtásával egyidejűleg be kell jelentenie az adóhatóság számára (2017-ben ennek február 27. volt a határideje), ha egy megrendelőjétől megszerzett bevétele a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot, kivéve, ha a bevétel magánszemélytől (nem adózótól) származik. (Ha valaki elmulasztotta volna, akkor hamar-hamar tessék szíveskedni pótolni, visszamenőleg is.)

A legtöbben azt gondolják, hogy a kötelező bejelentéshez (már, ha van ilyen ügyfele) egy automatikus NAV ellenőrzés is társulni fog, és ettől sokkal jobban tartanak, mint attól, hogy a bejelentés elmaradása esetén 200ezer Ft mulasztási bírság is “megnyerhető”.

Jó, ha tudjuk: a kisadózó vállalkozások üzleti partnereinek (a megrendelőiknek) is adatot kell szolgáltatniuk azokról a kisadózó vállalkozás(ok)ról, amelyeknek a naptári évben 1 millió forintot meghaladó, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő kifizetést (juttatást) teljesítettek. (Nekik az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év március 31-éig kell benyújtaniuk az adóhatósághoz.)

Tehát, egyszerű a képlet: a két jelentő fél adatait összefuttatják, és hamar kiderül, ha az egyik nem tett eleget a kötelezettségének. Még rosszabb, ha mindkét fél hallgat, mint nyuszi a fűben, és a bejelentés hiánya később, akár évek múlva derül ki… 🙁

Na, de miért van erre szükség, és mit csinál a NAV?

Ha valakinek nettó 1 millió forint munkabért, vagy megbízást ad egy szervezet, akkor a szervezetnek 1.857ezer Ft a bérköltsége (megbízási díj esetén 1.702ezer Ft), így könnyen belátható, hogy ha 1millió Ft összeget kifizet a katás kisvállalkozónak, akkor a megbízó spórolt 700-900e zer Ft-ot (ha bruttó 1millió forintot munkaviszonyban fizetné ki, akkor emberkénk 665ezer forintot kapna készhez), és ezt nem nézi jó szemmel a hatóság, ha a felek a megoldást adóelkerülésért választják.

Tehát, a NAV az adatokat összegyűjti, rendezgeti, kétség esetén más adatokat is beszerez – magyarán szólva kockázatelemzést végez, és ha ezek után is úgy véli, hogy a felek munkaviszonyt akarnak leplezni, akkor indít egy vizsgálatot a feleknél. (Ez sem vészes: a katásnak elég annyit bizonyítania, hogy a jogszabályban felsorolt 7 feltételközül nála bármelyik 2 megvalósul, és viszontlátásra!)

Még egy fontos dolog a bejelentés kapcsán: nem az egymillió forint feletti számlákat (és megrendelői alapadatokat) kell csak bejelenteni, hanem azt, hogy az egy adóév alatt összességében van-e olyan megrendelő, akinek egymillió forintnál többet számláztak, akárhány számlából is.

Ajánló

konyvelőzóna - Cégkapu adatmódosítás 2017 - a Cégkapu 2018. évi működtetésének nyitott kérdései

Áfabevallás áfahatár, cégkapu 2018, NAV online számlázás

Csak röviden, lassan mondjuk, hogy mindenki megértse… 🙂 Eredetileg 2017. július 01-től az eddigi 1 …

4 hozzászólás

  1. Nagy Hajnalka

    Kedves Könyvelőzóna!
    Az 1M feletti bevétel bejelentését milyen űrlapon kell megtenni?
    Előre is köszönettel
    N. Hajnalka

  2. Borbély K. Andrea

    abban az esetben mi az eljárás, ha van ilyen ügyfél, de az külföldi, németországi vállalat?

    előre is köszönöm a választ és a rengeteg hasznos infót a weboldalon, a legjobb forrásom volt eddig
    minden zűrös kérdésben

    üdv. Andrea

    • Kedves Borbély K. Andrea Úrhölgy!
      Kedves Andrea!

      Köszönjük szépen dicséretét!

      A KATA törvény 11. §-a megmondja, hogy mindenkiről (a magánszemélyek kivételével) kell adatot adni, és ebbe a mindenkibe külföldi vállalkozások is beleértendőek.
      Magyarul: igen, a németországi vállalatról is. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.