Adózás rendjeKATA

KATA bevétel bejelentése 1 millió forint felett

[print_link] [email_link]

Nem tudjuk, ki hogyan van, amikor fogorvoshoz megy ecsetelésre, mi akkor már szédelgünk, mint a gólyaizé a levegőben, a vérnyomásunk az egekben, a lélegzetünk akadozó, és amikor a székbe ülünk, a pulzusunk megötszöröződik, orrot kell fújnunk, zsibbad a nyakunk, nehezen nyitjuk ki a szánkat.

Ha kikandikál a postaládából egy levél sarka, amiből csak annyit látunk, hogy NAV, akkor a többség hasonló tüneteket produkál, mintha fogorvoshoz kellene mennie.
Több mint 25 éve könyvelünk, de bizton állíthatjuk, hogy nem kell beretyetyézni… 🙂

A katás vállalkozónak a kata bevallás benyújtásával egyidejűleg be kell jelentenie az adóhatóság számára (2017-ben ennek február 27. volt a határideje), ha egy megrendelőjétől megszerzett bevétele a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot, kivéve, ha a bevétel magánszemélytől (nem adózótól) származik. (Ha valaki elmulasztotta volna, akkor hamar-hamar tessék szíveskedni pótolni, visszamenőleg is.)

A legtöbben azt gondolják, hogy a kötelező bejelentéshez (már, ha van ilyen ügyfele) egy automatikus NAV ellenőrzés is társulni fog, és ettől sokkal jobban tartanak, mint attól, hogy a bejelentés elmaradása esetén 200ezer Ft mulasztási bírság is “megnyerhető”.

Jó, ha tudjuk: a kisadózó vállalkozások üzleti partnereinek (a megrendelőiknek) is adatot kell szolgáltatniuk azokról a kisadózó vállalkozás(ok)ról, amelyeknek a naptári évben 1 millió forintot meghaladó, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő kifizetést (juttatást) teljesítettek. (Nekik az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év március 31-éig kell benyújtaniuk az adóhatósághoz.)

Tehát, egyszerű a képlet: a két jelentő fél adatait összefuttatják, és hamar kiderül, ha az egyik nem tett eleget a kötelezettségének. Még rosszabb, ha mindkét fél hallgat, mint nyuszi a fűben, és a bejelentés hiánya később, akár évek múlva derül ki… 🙁

Na, de miért van erre szükség, és mit csinál a NAV?

Ha valakinek nettó 1 millió forint munkabért, vagy megbízást ad egy szervezet, akkor a szervezetnek 1.857ezer Ft a bérköltsége (megbízási díj esetén 1.702ezer Ft), így könnyen belátható, hogy ha 1millió Ft összeget kifizet a katás kisvállalkozónak, akkor a megbízó spórolt 700-900e zer Ft-ot (ha bruttó 1millió forintot munkaviszonyban fizetné ki, akkor emberkénk 665ezer forintot kapna készhez), és ezt nem nézi jó szemmel a hatóság, ha a felek a megoldást adóelkerülésért választják.

Tehát, a NAV az adatokat összegyűjti, rendezgeti, kétség esetén más adatokat is beszerez – magyarán szólva kockázatelemzést végez, és ha ezek után is úgy véli, hogy a felek munkaviszonyt akarnak leplezni, akkor indít egy vizsgálatot a feleknél. (Ez sem vészes: a katásnak elég annyit bizonyítania, hogy a jogszabályban felsorolt 7 feltételközül nála bármelyik 2 megvalósul, és viszontlátásra!)

Még egy fontos dolog a bejelentés kapcsán: nem az egymillió forint feletti számlákat (és megrendelői alapadatokat) kell csak bejelenteni, hanem azt, hogy az egy adóév alatt összességében van-e olyan megrendelő, akinek egymillió forintnál többet számláztak, akárhány számlából is.

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Üdv, abban az esetben, ha a vállalkozásom megszűntetem az év vége előtt, akkor is 1 millió Ft a határ, vagy az aktív hónapokra le kell osztani, mint ahogy az iparűzési adónál?

    1. Kedves Sári Bence Úr!

      Igen. A mindkét oldal (eladó/vevő) számára kötelező jelentés 1millió forint összegnél lép be. Magyarán szólva, erre nincs semmiféle arányosítás; vagy eléri, vagy nem. 😉

      Igaz ugyan, hogy nem kérdezte, de mi visszakérdezünk: biztos, hogy megszüntetni szeretné az egyéni vállalkozását? Nem ismerjük az okokat, körülményeket, de lehet, hogy egy szüneteltetéssel jobban járhat. Egyéni vállalkozó kettő évig szüneteltetheti a vállalkozását.

      További szép, hőgutamentes napokat! 😀

      1. Nagyon szépen köszönöm a választ, lehet csak szüneteltetni fogom először, hogy bármikor tudjam folytatni.

  2. Kedves Könyvelőzóna!
    Sajnos most vettem észre, hogy elfelejtettem bejelenteni az előző évre, hogy egy ügyfélnek 1 millió Ft felett számláztam – 2017. év közben indítottam a KATÁ-s vállalkozást, és még nem megy minden zökkenőmentesen… Egyébként az össz. KATÁ-s bevételem 1,7M Ft volt az évben, emellé kaptam a GYED-et, tehát csak mellékállású KATÁ-s vagyok, más jövedelemmel is.

    Ilyenkor mi a teendő? Érdemes még utólag felvenni a NAV-val a kapcsolatot? Kb. mennyire valószínű, hogy feltűnik a NAV-nak? Ha a NAV kiszúrja, meddig történhet ez meg?

    Segítségüket előre is köszönöm!

    1. Kedves Kriszta!

      Remélhetőleg azért írja, hogy nem főállású (azaz: mellékállású), katás egyéni vállalkozó, mert a gyermek elmúlt már fél éves, és önnek van heti 36 órát elérő biztosítási jogviszonya (így havi 25ezer a kata)!
      Ha nincs 36 óra, a GYED melletti egyéni vállalkozása során főfoglalkozásúnak minősül (havi 50e/75e a kata).

      Ha nem közölte a 17KATA nyomtatványon az 1 millió ft-os bejelentést, akkor minél előbb tegye meg; ugyancsak a 17KATA nyomtatványon kell megtenni az önrevíziót/helyesbítést – a nyomtatványon jelölve, hogy helyesbít.

      Nem kell a NAV-ba elballagnia, elektronikus úton megteheti a bevallás javítását.

      Egyébként, nagy a valószínűsége, hogy rálel a hibára a NAV, hiszen nem csak önnek, hanem a kifizetőnek is kell adatot szolgáltatni, és ezt fogják hamarosan összevetni.
      Ha mielőbb pótolja, akkor nem valószínű, hogy következménye lesz, majdnem biztos, hogy nem.

      1. Koszonom a valaszt! 30 oras munkaviszonyra kezdtem a mellekallasu KATA-t, nem ertem, hogyan kerulhette el a figyelmemet a 36-os minimum. Ez esetben csak annyit tudok tenni, hogy minel elobb atjelentkezem foallasu KATA ala, es utolag visszafizetem az elmult honapok kulonbozeteit a NAV-nak, mielott buntetnek es kizarnak a KATA-bol is? Ha magamtol potolok, szamithatok birsagra? Koszonom meg egyszer!

        1. Kedves Kriszta!

          Nem büntetik, ne, zárják ki a kata adózásból, ha “önként és dalolva” javítja hibáit, és teljesíti kötelezettségeit (önellenőrzés). Magyarországon az adórendszer alapvetően az önbevallásra épül, és addig nem kell tartani semmitől, amíg az elkövetett hibát az önadózó korrigálja. Akkor lesz a hadd el hadd, ha egy rutinellenőrzés, vagy célellenőrzés buktatja ki a hibát.

          Javasoljuk minél előbb az önellenőrzés elvégzését, mielőtt még az adatszűréskor ki nem jön, hogy valami bibi van. Az önellenőrzést elvégezheti úgyis, hogy korrigálja az eredeti bejelentését, miszerint mégiscsak főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül a kezdetektől, és a rá jutó 25ezer forintnyi különbségeket úgy fizeti, ahogyan “tehetségéből” futja, sőt!, még jobb, ha a különbözetre rögtön kér kamatmentes részletfizetési kedvezményt, és akkor a folyószámlán lévő hátralék miatt nem vonják végrehajtási eljárás alá.
          Ne akkor akarjon módosítani, amikor a pénze összejönne rá, mert az további nehézségeket okozhat.

          Tiszta szívünkből azt is javasoljuk: keressen magának könyvelőt, aki segít rendbe rakni a múltat, akivel kézenfogva haladhatnak a jelenben és jövőben, álmatlan, forgolódós éjszakák nélkül.

  3. Kedves Könyvelőzóna!
    A fentiekben volt egy ilyen állásfoglalás:
    “a NAV az adatokat összegyűjti, rendezgeti, kétség esetén más adatokat is beszerez ? magyarán szólva kockázatelemzést végez, és ha ezek után is úgy véli, hogy a felek munkaviszonyt akarnak leplezni, akkor indít egy vizsgálatot a feleknél. (Ez sem vészes: a katásnak elég annyit bizonyítania, hogy a jogszabályban felsorolt 7 feltételközül nála bármelyik 2 megvalósul, és viszontlátásra!)”
    Azt szeretném tudni, hogy az említett 7 feltétel micsoda? Milyen jogszabályban találom meg?

    Köszönöm szépen!
    Üdv:
    L.Tímea

  4. Kedves Könyvelőzóna!

    KATA-s vagyok és és az egyik ügyfelemnek szeretnék számlázni 1 millió Ft feletti értékben, kp-s számlával. Az ügyfelem viszont akadékoskodik. Valami olyasmit magyaráz, hogy KATÁ-snak egy hónapban nem lehet 1 millió feletti készpénzforgalma, úgyhogy ő átutalással szeretné inkább rendezni, az én érdekemben.
    Én nem értem, miről beszél, nem hallottam még ilyen szabályozásról. Ugye jól tudom, hogy nincs készpénzes forgalom korlátozva (és őersze nem arra gondolok, hogy évi 8 millió Ft bevételig vagyok alanyi adómentes, ill. 12 millióig választhatom a KATA-t)?

    Segítségüket köszönöm!

    Üdvözlettel,
    Molnár Anita

    1. Kedves Molnár Anita!

      A KATA adózás alá tartozó vállalkozóknak nincs havi bevételi korlátozása, egyik hónapban 1millió, a másikban semmi, a harmadikban négymillió a negyedik-ötödikben semmi, a hatodikban 100ezer, és így halad az éves 12millió bevételi határig. (Ha fölé kerül, akkor ott belép a feletti rész 40 %-a, adóként, ha pedig a 8milliós határt eléri, akkor azt a számlát, amivel átlépi, már áfásan kell kiszámláznia, és 2 évig nem léphet ki az áfakörből.)
      Természetesen a 8 és 12 millió Ft/értékhatár akkor igaz, ha a vállalkozó a tevékenységét egész évben folytatja, vagyis mind a 12 hónapra fennáll a kata fizetési kötelezettsége. Az év közben kezdő vállalkozásoknak arányosítani kell (a 8milliót napra, a 12 milliót hónapra kell számolni.)

      A készpénzforgalomnak gazdálkodó szervezetek között van korlátja, mégpedig gazdálkodó szervezetek között egy azonos szerződés alapján az egymás közti kifizetéseket maximum havonta 1,5 millió forintos értékhatárig teljesíthetik készpénzben, vagy a készpénzzel történő fizetés bejelentés-köteles, ha kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékű készpénzfizetés történik. Amennyiben nem kapcsolt vállalkozásokról van szó, akkor ez az értékhatár kétmillió forint.

  5. Kedves Könyvelőzóna!

    Egy KATA-s vállalkozó 2017-ben szolgáltatott cégünknek 1m Ft értéket meghaladóan, decemberben le is számlázta a szolgáltatását, amit 2018. januárban fizettünk ki neki.

    Ez melyik évben számít KATA-s vállalkozónak juttatott kiadásnak? Melyik évben kell lejelenteni 2017-ben vagy 2018-ban? A KATA-snak ez úgy tudom 2018-as bevétel, de nekünk (számviteli tv. szerint) 2017-es ráfordítás.

    1. Kedves Bakos Gyula!

      Egyértelműen a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott együttes összeget kell feltüntetni.

      Kata tv. 13.§:

      13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

      Tehát, önöknek majd 2019. március 31-ig kell az adatszolgáltatást erről a kifizetésről teljesíteni, és a számviteli törvény hatálya alá tartozás esetén ez 2017-es költség/ráfordítás lesz, a katásnak pedig 2018-as bevétele.

  6. Tisztelt KÖNYVELŐZÓNA! 1 DB KÜLFÖLDI ÜGYFELEM van, akinek üzleti tanácsadást adok, és semmilyen formában nem vitatható, hogy NEM alkalmazotti viszony a kettőnk üzleti kapcsolata. Hogyan tudok az adatszolgáltatási kötelezettségnek megfelelni, a másik fél angliai székhellyel mit kelll, hogy tegyen, és hányszor egy évben? Ha nem teszi, milyen következményekkel járhat? Köszönöm előre is.

    1. Kedves Nagy kINGA!

      Az angliai ügyfélnek a kata kapcsán nincs teendője, adatszolgáltatási kötelezettsége. Önnek, mint katás vállalkozónak viszont – amennyiben 1 millió forintot elérte a tőle származó bevétel, a kata bevalláson jelezni kell.

  7. Kedves Könyvelőzóna!
    Az 1M feletti bevétel bejelentését milyen űrlapon kell megtenni?
    Előre is köszönettel
    N. Hajnalka

  8. abban az esetben mi az eljárás, ha van ilyen ügyfél, de az külföldi, németországi vállalat?

    előre is köszönöm a választ és a rengeteg hasznos infót a weboldalon, a legjobb forrásom volt eddig
    minden zűrös kérdésben

    üdv. Andrea

    1. Kedves Borbély K. Andrea Úrhölgy!
      Kedves Andrea!

      Köszönjük szépen dicséretét!

      A KATA törvény 11. §-a megmondja, hogy mindenkiről (a magánszemélyek kivételével) kell adatot adni, és ebbe a mindenkibe külföldi vállalkozások is beleértendőek.
      Magyarul: igen, a németországi vállalatról is. 😉

"Vissza a tetejére" gomb