Adózás rendjeKATA

Katások munkaviszonya

[print_link] [email_link]

A katás adózás szabályainak változása jelentősen megemelte az ezt választó vállalkozások számát. Persze ezzel arányosan meg is emelkedett azon kérdések száma, hogy mikor van kockázat ennek választásában, azaz, mikor minősítheti át munkaviszonnyá a vállalkozó jövedelmét.

Szerződések vizsgálata

A vállalkozási szerződés munkaszerződéssé való átminősítése különösen a katások esetében egy állandó fenyegetettséget jelent. A szabályozásból nehezen olvasható ki, de a színlelt szerződésre vonatkozó vizsgálatot két lépcsőben kell elvégezni.

Egyrészt meg kell állapítani, hogy a kifizető és a tevékenységet ténylegesen folytató magánszemély között valójában munkaszerződés áll-e fenn. Mondhatnánk, hogy a kata törvényben leírt feltételrendszer is ugyanerről szól, de a két elbírálási folyamat között van különbség. Ebben a fázisban azt kell megvizsgálni, hogy a kifizető mennyiben irányítja a magánszemélyt, azaz:

  • szabályozza a munkavégzés idejét, helyét
  • biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket
  • állandó felügyeletet, irányítást gyakorol a munkája fölött

Ha már ebben a fázisban arra a megállapításra jutunk, hogy fennállnak a munkaszerződés jegyei, akkor el sem jutunk addig, hogy a katatörvény szerinti hét feltételt vizsgáljuk, azaz máris megtörténhet a munkaszerződéssé való átminősítése a vállalkozói megállapodásnak.

Katás ügyeletes orvosok

Ha ezen a rostán átestünk, akkor jön a már ismert ?legalább kettő feltétel teljesüljön? szabálya. A szabályokon úgy megyek végig, hogy példaként idevenném az ügyeletes orvos esetét: egy orvosi tevékenységet folytató betéti társaság kisadózó beltagja egy kórházban főállásban alkalmazott, emellett ugyanezen kórháznak katás vállalkozóként vállalna ügyeletet.

Az ügyelet a kórházban lenne, a kórház eszközeivel (személyzet rendelkezésre bocsátása nélkül):

A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette. ? Ez a feltétel akkor tud teljesülni, ha az ügyeletre a bt. alkalmaz mondjuk egy asszisztenst. Ha nincs alkalmazott, akkor ez a feltétel nem tud teljesülni.
A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a kifizetőtől szerezte. ? Ha a bt.-nek nincs más forrásból bevétele, akkor ez a feltétel nem tud teljesülni.
A kifizető nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan. ? A kórház szabályzatát, protokollját nyilván be kell tartania az ügyelő orvosnak is, itt a szakmai irányítás inkább a kérdés. Ha ebben is a kórház játszik döntő szerepet, akkor ez a feltétel sem tud teljesülni.
A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll. ? A példabeli esetben ez nyilván nem áll fenn.
A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a kifizető bocsátotta a kisadózó rendelkezésére. ? A példabeli esetben ennek a feltételnek a teljesülésével sem lehet számolni.
A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. ? Az ügyeleti beosztást jellemzően a kórház diktálja, azaz ezt a feltételt sem lehet ?kipipálni?.
A kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem főállású kisadózónak minősült, ÉS a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt munkaviszonyban vagy vállalkozási szerződés nem volt közöttük. A példabeli kórház a bt. beltagjának a munkáltatója is, tehát ez a feltétel sem teljesül.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a példabeli esetben 3. feltétel kapcsán van esély a feltétel teljesítésére, és innentől kezdve csak az 1. feltétel teljesülése hozhat még ?jó? eredményt.

Hasonló esetek

Az orvosi példa nem véletlen. A mai napig sok vita van akörül, hogy az ügyeletet mennyiben lehet katás vállalkozóknak kiszervezni. Sokféle megállapodás is van terítéken, ami a döntést nehezíti.
Megfigyelhető az a magatartás, hogy az adott egészségügyi intézmény kategórikusan engedi vagy nem engedi a katás megoldást. Ebben a körben azt ki lehet jelenteni, hogy az első lépcsős vizsgálattal nem nagyon kell foglalkozni, mivel a megbízó fél jellemzően nem látja el folyamatosan utasításokkal az ügyeletet biztosító vállalkozót.

Még mindig a kórházi esetnél maradva, találkozhatunk olyan esettel is, amikor a kórház és a ténylegesen ügyeletet vállaló vállalkozás közé ?beékelődik? egy vagy több cég. Ilyen esetben azt azért ki lehet jelenteni, hogy a 7. feltétel továbbra sem teljesül csak azért, mert tényszerűen nem a kórház az ellenérték juttatója (de valójában tőle származik a bevétel). Itt az a helyzet a tiszta, ha az orvos nem a munkahelye szerinti kórházban vállal ügyeletet.

Katás könyvelők

Hogy ne csak az orvosi tevékenységet végzőkről essen szó: a könyvelési, az adótanácsadási tevékenység esetén továbbra sincs a kata miatt probléma, még akkor sem, ha ténylegesen a tevékenységet a könyvelő a megbízójánál végzi. A könyvelő szakmai önállósága (3. feltétel), a tevékenység végzésének a rendje (6. feltétel) mindig teljesülni szokott, és a tevékenység ellátásához szükséges eszközöket (számítógép, nyomtató stb.) gyakorta a megbízott szokta biztosítani (5. feltétel).

A fentiek alapján azt a következtetést le lehet vonni, hogy 3. feltétel teljesülése döntő szokott lenni, hiszen ha valamilyen speciálisabb szakmai tudást igénylő munkáról van szó, akkor ez a szakmai önállóság általában egyéb feltételek teljesülését is magával szokta ?húzni?.

Katás biztosítási ügynökök

Sokszor hallom ? nem szakmabeliektől ?, hogy azért nem választják a katát, mert csak egy helyre számláz, és azt tilos.
Erre én mindig a biztosítási ügynökökkel szoktam válaszként példálózni. Kizárólag egy helyre számláznak, mégsem jogszerűtlen a választásuk.
Saját eszközeikkel (autó, számítógép), saját időbeosztásuk szerint dolgoznak. A feltételek között sokszor nemcsak kettő, hanem több feltételt is teljesítenek.
Az 50%-os korlát egy feltétel a hétből, és arról soha nem is volt szó, hogy minden feltételt teljesíteni kell.

A kata választása tehát sok vállalkozó számára adózásilag a legjobb választás, de a cikkben talán az is kiderült, hogy nem mindenkinek.

Az írás az Irányadó Magazin legutóbbi számában jelent meg, és az Adónavigátor Kft. engedélyével vettük át. Köszönjük szépen nekik a lehetőséget!

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

"Vissza a tetejére" gomb