Kezdőlap » Általános forgalmi adó » Külföldre nyújtott szolgáltatások áfája – egyszerűen
B-to-B-szolgaltatas-afa

Külföldre nyújtott szolgáltatások áfája – egyszerűen

Nyomtatás Nyomtatás Küldés email-ben Küldés email-ben

Nem tudni, hogy a héten hányadszor, de naponta legalább egyszer egészen biztos, hogy előkerül valami ilyesmi kérdés:

… ha a vállalkozásunk számlázik szolgáltatást xxxx országi partnernek, akkor kell-e áfát is számláznunk? Én úgy tudom, hogy nem, viszont visszaigényelhetem az ehhez tartozó költségek áfáját…

Ha magyarországi székhelyű vállalkozás külföldre – függetlenül attól, hogy Európai Unión belüli vagy harmadik államról beszélünk – szeretne szolgáltatást nyújtani, figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatást adószámmal rendelkező adóalany vagy magánszemély veszi-e igénybe.

Főszabály szerint

a) vállalkozások közötti ügyleteknél (B2B kapcsolat – Business-to-Business) a teljesítés helye a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye , ami azt jelenti, hogy az ÁFA-fizetési kötelezettség abban a tagállamban vagy harmadik államban keletkezik, ahol az adott vállalkozás székhelye található.
Ezt az adózást nevezzük fordított adózásnak (reverse charge mechanism), ennek alkalmazása során a szolgáltatást nyújtó vállalkozás kötelessége, hogy ezt tényt a számlán feljegyezze, amennyiben a megrendelőnek keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettsége, valamint javasolt a számlán feltüntetni azt is, hogy a szolgáltatásnyújtás az Áfa-törvény hatályán kívül áll.

b) magánszemély részére történő szolgáltatásnyújtás esetén (B2C kapcsolat – Business-to-Custome) a magyar ÁFA-kulcsok lépnek érvénybe, mivel a teljesítés helye a szolgáltatás nyújtójának székhelye.

Különleges szabályok szerint

A főszabályon kívül több olyan eset létezik, amikor a teljesítés helye a szolgáltatástól függően állapítandóak meg, és ezek a szabályok – néhány kivétellel – csak a közösségi szolgáltatásnyújtás esetén alkalmazandóak

a) teljesítés helyének megállapítása a különleges szabályok alapján
– ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás során teljesítés helye az ingatlan fekvése szerinti állam,
– személy szállítása esetén az útvonal, amit ténylegesen megtesznek,
– közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása esetén az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevőnek a birtokába adták,
– éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások esetén a szolgáltatás tényleges teljesítés helye

A felsoroltakon kívül vannak olyan különleges szabályok, amelyek akkor alkalmazandóak, ha az igénybevevő nem adóalany. Ilyennek minősül többek között az ügynöki szolgáltatás, a termékfuvarozás vagy a terméken végzett bérmunka.

Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások esetén adófizetési kötelezettség ott keletkezik, ahol a felsorolt tevékenységeket ténylegesen végzik, azonban ez csak a B2C viszonyokban érvényesülő szabály, a vállalkozások közti szolgáltatásoknál a főszabály lép életbe, vagyis, utóbbi esetben az igénybevevő székhelye határozza meg, melyik állam joga szerint kell az ÁFÁ-t viselni.

Az Áfa-törvény továbbá felsorol bizonyos szolgáltatásokat, amelyek esetében kiterjeszti az alkalmazási kört harmadik országban letelepedett magánszemélyekre is, ilyenkor a teljesítési hely az adott magánszemély lakóhelye szerinti állam lesz. Ezen szolgáltatások közé tartozik többek között a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok időleges vagy végleges átengedése, reklámszolgáltatások, tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, fordítói, mérnöki szolgáltatások, adatfeldolgozások, banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, munkaerő-kölcsönzés, valamint a termék bérbeadása.

b) teljesítés helyének megállapítása a különleges szabályok alapján a digitális szektorban
a telekommunikációs, rádiós és televíziós műsorszolgáltatások és elektronikus szolgáltatások esetében, amennyiben a szolgáltatást nem adóalanynak nyújtják, a fogyasztó tartózkodási helye alapítja meg az adófizetési kötelezettséget, tehát ebben az esetben is ÁFA nélküli számlázás történik.
(Itt érdemes megjegyezni, hogy létezik az úgynevezett MOSS (Mini-One-Stop-Shop), amely egy szűkített egyablakos ügyintézést jelent. Lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozások a saját tagállamukban történő regisztrálás után egyidejűleg teljesítsék az adókötelezettségüket, amelyek a különböző tagállamokban merülnének fel, anélkül, hogy minden tagállamban külön regisztrálnák magukat és a helyi adószám alatt szolgálnák ki vevőiket.)

Tehát, először arról kell meggyőződni, hogy a vevő (a szolgáltatás igénybevevője) adóalany-e, majd arról, hol van a gazdasági célú letelepedésének helyszíne (a székhelye,vagy állandó telephelye). Mindezt az értékesítés teljesítésének időpontjára kell értelmezni és bizonyítani, hogy utólag ne verje el a szolgáltatás nyújtóján a port a NAV!

Egyik legjobbnak tűnő módszer, hogy a szolgáltatási szerződés megkötésekor bekérjük a partnertől azt a nyilatkozatot, hogy magánszemélyként, vagy vállalkozásként kívánja igénybe venni a szolgáltatást, és az utóbbi esetben bekérjük tőle az adott országbeli hivatalos cégkivonatát/kamarai igazolását és a vállalkozás képviseletére szóló igazolását. (Tudjuk, tapasztaljuk, hogy a magyar vállalkozásokra a hideg frász jön rá, ha valamelyik partnertől hivatalos iratot kell bekérni, de el lehet dönteni, hogy szükség van-e a bevételre, és az eredménytartalom fedezni fogja-e az esetleges áfahiányt és bírságot, valamint a hatósági eljárás bonyodalmaira szükség van-e, beleértve az eljárás során szükséges szakemberek díjazását is.

A Közösségi kapcsolatok során az adóalanyiságról való meggyőződésnek bejáratott útja az érvényes közösségi adószám megkérése (VIES rendszer), ellenőrzése az eladó/által. A harmadik országban lévő adóalannyal létesített kereskedelmi kapcsolat esetében az EU rendelet olyan illetőségigazolást vár el a vevőtő/igénybevevőtől, amelyet annak hatósága állít ki a hozzáadott-értékadó visszatéríthetősége érdekében.)

A leírásból látható, hogy a látszólag egyszerű kérdésre (“ha a vállalkozás számlázik szolgáltatást xxxx országi partnernek, akkor kell-e áfát is számláznom? Én úgy tudom, hogy nem, viszont visszaigényelhetem az ehhez tartozó költségek áfáját”) nem lehet egzakt választ adni mindaddig, amíg a részletek nem kerülnek tisztázásra.
Egyetlen választ lehet csak pontosan adni: amennyiben a szolgáltatás nyújtója az áfának alanya, és az egyéb feltételeknek megfelel, a szolgáltatás nyújtásához igénybevett termékek/szolgáltatás áfája levonásba helyezhető.

A nem kívánt hatások, mellékhatások elkerülése érdekében konkrét esetben beszéljen könyvelőjével, adótanácsadójával! Véletlenül se a szomszédos Pisti nénivel, vagy Mari bácsival, vagy a vajákos emberrel konzultáljon könyvelési- és adózási ügyekben!

Ajánló

KÖNYVELŐZÓNA - a számlákról, számlafajtákról nagyon egyszerűen

Számlákról egyszerűen – proforma számla, előlegszámla, rész-számla, számla, végszámla

Előre is nagy bocsánatokat kérünk kettő dologért: Olyan témát tűztünk a klaviatúra hegyére, amelyet biztos, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.