Kezdőlap » TB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy » Minimálbér, garantált bérminimum 2015-ben

Minimálbér, garantált bérminimum 2015-ben

Megjelent a Magyar Közlöny 2014. évi 185. számában a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról; a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul:

[table id=9/]

Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2015. január 1-jétől a következők szerint alakul:

[table id=10 /]

A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2014.  január 1-jétől a következők szerint alakul  *:

[table id=6 /]

 * A jogszabály változásakor a táblázatot módosítjuk.

A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén a fenti táblázatokban szereplő összegeket arányosítani kell (teljes munkaidő = heti 40 óra, napi 8 óra).

A közfoglalkoztatási részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb xxxxxx  forintnál (2014-ben ez 22.800,- Ft volt).

Ajánló

Minimálbér 2016, garantált bérminimum 2016

Szokás szerint a lehető legkésőbben, de megjelent az év végén a Magyar Közlönyben a Kormány …

22 hozzászólás

  1. Réz Jusztina

    Tisztelt Könyvelőzóna! Alkalmi munkavállalással kapcsolatban kérdezem, hogy a bérfizetés melyik napon kell, hogy megtörténjen: a foglalkoztatási időszakot követően még az nap, vagy a tárgyhónapot követően? Nem találok erre a jogszabályban sem választ. Előre is köszönöm, üdvözlettel

    • Kedves Réz Jusztina!

      A díjazás során az Munka törvénykönyve (Mt.), valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként ? a meghatározott feltételeknek megfelelően ? legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár (azaz akár napidíj, akár óradíj alapon is történhet az elszámolás).

      A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni.
      Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni.

      A munkáltató kötelezettsége, hogy a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére kiadja a neki járó munkabérét és egyéb járandóságait, legkésőbb az utolsó munkanapon töltött napon köteles a kifizetésekről gondoskodni.

  2. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Alkalmi munkavállalással kapcsolatos lenne a kérdésem.
    Öregségi nyugdíjas vagyok – 66 éves. Jogszabály szerint, van-e lehetőségem arra, hogy szakképzettséget nem igénylő alkalmi munkát vállaljak, és ha igen hogyan kell utána adóznom? A másik kérdés pedig az lenne, hogy igényelhetek-e utána 0,5 % nyugdíjemelést? Köszönettel várom szíves válaszukat!

    • Kedves Ibolya!

      Jogszabályi akadálya nincs annak, hogy ön egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen. Az adózásával kapcsolatban nem olyan régen tettünk közzé egy írást. Javasoljuk, hogy kövesse az általunk megadott hivatkozást.

      A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22/A §-a alapján minden olyan sajátjogú nyugellátásban részesülő, aki saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján rendelkezik nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel, a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez benyújtott kérelme alapján jogosult az elért kereset, jövedelem 1/12-ed részének 0,5 százalékával egyező mértékű nyugdíjnövelésre.

      A munkavállaló az Efo.tv. szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül biztosítottnak, csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

      Ugyanakkor, az “5-15-90-es szabály miatt” (egy héten maximálisan 5 nap, egy hónapban maximálisan 15 nap, egy évben maximálisan 90 nap) ezen módon nem jöhet össze a szükséges egy év.

  3. optimista 2015

    Üdvözlöm! Kérdésem a következő. Lehetőségem volna heti rendszerességgel háztartási munkát végezni. Mivel elhelyezkedni nem tudok élnék a lehetőséggel csak rosszul járni sem szeretnék. Mindenfélét olvasok-hallok) Jól értelmezem ha a munkaadó hónap elején beregisztrál HAVI 1000,-ft költség terheli/reg.dij/ + az én bérem .Ami után én nem adózok ugyan, de magamnak kell fizetnem a TB-t /6930/
    és mivel valamikor nyugdijat is szeretnék kapni gondoskodnom kell esetleg valami megtakaritás féléről is :)Viszont a be-regisztrálás által már nem minősülök fekete munkát végzőnek és legálisan dolgozhatok? Előre is köszönöm válaszát..-és az évi eleji adóbevallásban jeleznem kell e valahol ezt /mindig a Nav-ot kérem hogy csinálja meg nekem/? Üdvözlettel

  4. Vinczéné Éva

    T.Címzett ! 2014.06.02.-tól egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozom egy Trafikban. Kereskedő-boltvezetői képesítésem van,ennek ellenére a munkáltatóm mégis csak a szakképzetlennek járó (2015.01.01.-től) 513 Ft-os órabérrel foglalkoztat. Az én információim szerint megilletne a garantált bérminimum, azaz szakképesített esetén 611 Ft / óra.
    Továbbá, úgy tudom, hogy a túlóra és a vasárnapi pótlékokra is igényt tarthatok. Amikor ezt megemlítettem a munkáltatónak, ő azzal hárított, hogy a Nemzeti Dohányboltokban a munkakör betöltése nem igényel szakképzettséget, vagyis ők csak abban az esetben fizetnek szakképzetnek járó munkabért, ha rendelkeznék ” Dohányárú eladói ” képesítéssel ! Mivel nekem VEGYES-árú kereskedelmi és Boltvezetői képesítésem van, ez nem tartozik bele ebbe a kategóriába ? Megjegyzem mellékesen, hogy én nem hallottam még erről az állítólagos kormányrendeletről, hogy a Trafikokban csak annak jár a szakképesítésének megfelelő munkabér, ha rendelkezik ezzel a “Dohányárú értékesítői ” képesítéssel. Tehát,… Szakképzett vagyok, bonyolult számítógépes online-pénztárgépen dolgozom,!!….ha a munkakör betöltése valóban nem igényel szakképesítést, akkor ennyi erővel az utcáról bárkit be lehetne rángatni a pult mögé, és akkor megnézhetnék micsoda bonyodalmakat eredményezne ! A kérdésem a következő: ..jogos-e a szakképesítésemnek megfelelő bérkövetelés, ill. a túlóra és vasárnapi pótlékok kifizetésének követelése ?! ..valamint, ha a követeléseim jogosak, abban az esetben visszamenőleg is igényt tarthatok-e az órabér különbözetek, illetve az elmaradt bérpótlékok kifizettetésére? Ugyanakkor, ha jogosak a követeléseim, kihez, vagy milyen hivatalos szervhez fordulhatok jogorvoslatért . Válaszát előre is köszönöm, Tisztelettel Vinczéné Éva

    • Kedves Vinczéné, Éva!

      Ezt a kérdést első kőrben mindenképpen a munkaadóval kell “lemeccselnie”.Jobb a békés megállapodás, az arany középút, mint az egymás idegeit tépkedő, elégedetlen veszekedés.

      Ami a kérdés szakmai oldalát érinti:
      1. Bármilyen eladói állás középfokú szakmai végzettséget/középfokú végzettséget igényel. Még az eladó gyakornoké, a kisegítő eladóé is. (Az másik kérdés, hogy milyen típusú végzettséget követel az adott munkahely; logikailag rendben van, hogy vasárú szaküzletben vasas szakmájú kereskedőt, az autóalkatrész boltban, autóalkatrész kereskedőt célszerű alkalmazni).

      2. A középfoktól felfelé garantált bérminimum jár, és nem minimálbér. (Ezerszer elmondtuk már: egyetemi tanári végzettségű utcaseprő legalább minimálbér, 8 általánost végzett sebészprofesszor legalább garantált minimálbér – nem a tényleges végzettség, hanem a szakmához előírt végzettség határozza meg, hogy minimálbér, vagy garantált bérminimum.)

      3. Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni, illetőleg a túlórára 50% “túlóra pótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni.

      4. Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% “túlóra pótlékot” is kell fizetni.
      (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás pl: egybefüggő 2 nap bejelentés 1. nap 12 óra , 2. nap 4 óra munka, átlagosan maximum 8 óra)

      5. Itt kell még megemlítenünk az “5-15-90-es szabályt” is: egy héten maximum 5 napot, 1 hónapban maximum 15 napot, és 1 évben maximum 90 napot lehet foglalkoztatni ebben a formában egy dolgozót.

  5. Kedves Könyvelőzóna!
    Kérdésem a következő 🙂 amiben a segítségüket kérném.Jelenleg már lejárt a munkanélküli járdékom.-igy 45 napig még biztositott vagyok ugyan, de szeretnék mielőbb elhelyezkedni. Mivel a 4 órás bruttó 75000.-ft os állásajánlatokból elegem van hiszen mindenhol lássuk be 8-10 órát kell dolgozni :(helyette és ami igazán elkeserít amit ma hallottam hogy egy 4 órás bejelentett munkaviszony nem is számit bele a nyugdijba. Igazából erre is kíváncsi volnék van e ennek valóságalapja ?Viszont volna számomra egy olyan lehetőség hogy heti rendszerességgel háztartási munkát végezhetnék.Találtam erre opciót ami adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül.Csak azt nem látom át utána olvasva…. ha ezt elvállalom ,a munkaadó beregisztrál+fizet. Onnantól kezdve tényleng nincs semmi dolgom fizetést adózást,bevallást illetőleg? Igen én vállalom a tb/6800/ fizetését+ gondoltam hogy mégis valamiféle minimális önkéntes nyugdijpénztárba gyűjtögetni kellenne emellett .Nagyon köszönöm válaszukat előre is Üdvözlettel

    • Kedves Ildikó!

      Tévedés, hogy a 4 órás foglalkoztatás nem számít bele a nyugdíjba; a részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén, amennyiben a havi díjazás nem éri el a mindenkori minimálbért, a biztosításban töltött napok számába beleszámít, méghozzá olyan arányban, ahogyan a részmunkaidő aránylik a teljes munkaidőhöz (a 4 órás esetén 4/8 = 1/2 napnak számít).
      Az összeg pedig, függetlenül a munkaviszony mértékétől, beleszámít a nyugdíjba (mégha esetünkben ez csekély mértékű is).

      A háztartási alkalmazott esetében tudnia kell, hogy társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, és a háztartási munkára alkalmazott személy a Tbj.2 vonatkozásában nem minősül biztosítottnak. E jogcímen tehát egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak sem minősül a háztartási alkalmazott.És nem képez nyugdíjalapot sem, szolgálati időt sem keletkeztet.

      Az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a magánszemélynek kell fizetnie, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, 2015-ben ennek mértéke 6 930 forint (napi 231 forint).

  6. Csesznyik Zoltán

    Üdvözletem!
    Lenne egy olyan kérdésem, hogy
    54 ezer forintot kapok kézbe, 4 órában dolgozok és ennek mennyi lenne a járuléka a 2015-ös kormány rendelet szerint ?

    • Kedves Csesznyik Zoltán!

      A járulékot nem a kézhez kapott bér után kell fizetni, hanem a bruttó bér után, ami alapesetben (kedvezmények, letiltások figyelembe vétele nélkül)bruttó 82.443,- Ft-ot jelent havonta.
      Ha egy kicsit lejjebb megnézi a válaszokat, akkor kiszámíthatja, hogy miből mennyit vonnak.

  7. Kovácsné Baráth Anna

    Kedves Könyvelőzóna.hu!

    Szeretném megkérdezni, hogy horgászbolti eladó munkakör esetén a járulék számolás alapja a minimálbér /105.000 Ft/, vagy a garantált bérminimum /122.000 Ft/?
    Igényel középfokú végzettséget ez a tevékenység?
    Kezdő fő foglalkozású egyéni vállalkozó, alkalmazott nélkül, első bevallás február 12-ig.
    Köszönettel :
    Anna

    • Kedves Kovácsné Baráth Anna!

      Ilyenkor kezd el bizseregni az ember egyik fülcimpája, majd némi szemrángatózással ez az érzés átmegy a másik oldalra… 🙂 🙂

      Most miért kell a könyvelőn spórolni? Egy rossz döntés, egy rossz lépés, egy hiba, és a könyvelési díj 10-szeresét, százszorosát kell fizetnie… 🙁

      Kereskedelmi eladó: szakképzettséghez kötött, így garantált bérminimum.

  8. Éder Lászlóné

    Kedves ” könyvelőzóna “!!!
    Nyugdíjas / nő,40 éves munkaviszonnyal/ foglalkoztatottként középfokú végzettséget igénylő munkakörben a minimálbér vagy a garantált bérminimum 18-szorosa lehet a bérem a nyugdíjfolyósítás szüneteltetése nélkül?

    • Kedves Éder Lászlóné!

      Ha az öregségi nyugdíjkorhatárát be nem töltött öregségi nyugdíjban, vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy biztosítással járó jogviszonyban (pl. munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, stb.) áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulékok alapja ? tehát lényegében az említett tevékenységéből származó tárgyévi bruttó keresete/jövedelme ? meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének [2015. évben: 105.000,-Ft-nak] a tizennyolcszorosát [2015. év: 1.890.000,-Ft-ot, mint éves keretösszeget], akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától, a tárgyév december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

      Az éves keretösszeg elérését ? annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül ? a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

      Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. törvény 83/B §

  9. T: Könyvelőíroda!
    Elmúltam 56-éves 37-év munkaviszonnyal rendelkezem , munkahelyem megszűnt ,jelenleg állás nélkül vagyok.
    Kérdésem: milyen lehetőségem lenne,hogy nyugdíjba vonulhassak?
    illetve milyen programba kellene részt vennem mivel az elhelyezkedésem szinte lehetetlen.
    Tisztelettel: Jolán

  10. Magyar Gábor

    Udv!

    Mi számít a munkabér fogalmába?
    Ha egy munkáltató ad béren kívüli juttatást, un caffetériát, az beleszámít-e a bérbe?
    Mondhatja-e azt a munkáltató, hogy a bonusz pénzek, ösztönzők, jutalmak, prémiumok, természetben adott juttatások, caffeteria a bért növelő tételek, így nem szükséges a minimálbért kifizetnie?

    Koszonettel,
    Magyar Gabor

    • Kedves Magyar Gábor!

      A munkabér a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló munkája alapján a munkáltató által a munkavállalónak fizetendő pénzösszeg.

      A munkavállaló munkabére több elemből tevődhet össze. Alapja az alapbér, amit a munkavállaló és a munkáltató között létrejött munkaszerződésben kell rögzíteni, és ez a személyi alapbér semmilyen körülmények között nem lehet kevesebb, mint a jogszabály által évente meghatározott kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege.

      Munka Törvénykönyv XII. fejezet:

      A munka díjazása
      65. Az alapbér
      136. § (1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.

      A személyi alapbért egészítik ki a különböző, törvény által előírt pótlékok (éjszakai bérpótlék, délutáni vagy éjszakai műszakpótlék, túlórapótlék, vasárnapra, pihenőnapra, munkaszüneti napra járó pótlékok), valamint az egyéb jogszabályban rögzített bérelemek (ügyeleti és készenléti díjak, betegszabadságra és szabadság időtartamára járó távolléti díj), továbbá a munkaviszony megszűnésekor fizetendő felmondási időre járó bér és a végkielégítés összege.

      A törvényi előírásokon túl beleszámít a munkabérbe a munkáltató által a munkavállalóval kötött megállapodás vagy a munkáltató saját döntése alapján a fentieken túl fizetett egyéb pénzbeli juttatások (jutalom, prémium, bónusz, jutalék, kompenzáció, stb). A munkáltató bármilyen jogcímen további összegekkel toldhatja meg a munkabér összegét – a fantáziát – nyilvánvalóan – az adószabályok kényszerítik a földre… 🙁

      Kérdésére röviden válaszolva: a munkaszerződésben legalább a minimálbért/garantált bérminimumot kell alapbérként meghatározni, és kifizetni.
      (Mindezzel együtt előfordulhat, hogy a kifizetés már jogszerűen kevesebb lesz, pl. teljesítménybér esetén az alulteljesítés miatt.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.