Kezdőlap > Adó | Járulék | Illeték > Minimálbér, garantált bérminimum egyéni vállalkozók, társas vállalkozók 2017 – tervezet
minimalber-egyeni-vallalkozo-tarsas-vallalkozo-2017-konyvelozona

Minimálbér, garantált bérminimum egyéni vállalkozók, társas vállalkozók 2017 – tervezet

Még nincs egy hete, hogy a Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 – tervezet című írásunkban bemutattuk a számok nyelvén, hogy a kormány 15 százalékos minimálbér-emelési, illetőleg  25 százalékos garantált bérminimum (melyet szokás még szakmunkás minimálbérként is emlegetni)-emelési, és ezekkel együtt 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentési (szociális hozzájárulási adó) javaslata milyen hatással járhat a munkavállalókra és a munkaadókra.

A KSH adatai szerint 2015 végén 1 millió 691 ezer vállalkozás volt nyilvántartva, amelyből az önálló vállalkozó 1 millió 130 ezer (ezen belül is az egyéni vállalkozók száma 400ezerre tehető). A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest nem változott: 99,7%-a kisvállalkozásnak – ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 97,9% – minősült.

Az már az előző írásunkból is kiviláglott, hogy ezt a fajta minimálbér-, garantált bérminimum emelést a munkaadók erősen “megszívhatják”, de mi a helyzet az úgynevezett önfoglalkoztatók – az önálló vállalkozók – esetén? Mit mutatnak a számok az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó minimális járulékfizetési kötelezettségéről?

Mielőtt megmutatjuk a számokat, elevenítsük fel néhány mondat erejéig, hogy miért nem használhatjuk iránytűként a Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 – tervezet című írásunkhoz csatolt táblázatot, amelyet a munkavállalói/munkaadói terhek alakulásáról tettünk közzé:

Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy az egyéni vállalkozók, illetőleg a főfoglalkozású társas vállalkozók (az önfoglalkoztatottak) “sikerrel bírják” a mindenkori vezetés utálatát. 🙁

Ha hosszabban fogalmazunk, és az előző mondatunkat alátámasztandóan a jogszabályokat fordítjuk le magyarra:

A főállású vállalkozóknak

  • a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér,
  • az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, míg
  • a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást (ez utóbbi az egyéni vállalkozót nem terheli) legalább a minimálbér 1,125-szerese után

meg kell fizetniük akkor is, ha a kivétjük nem éri el ezt az összeget, vagy nincs is kivétjük.

Minimálbér alatt a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét, valamint, ha a vállalkozó tevékenysége legalább középfokú iskolai vagy középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum havi összegét értjük. (A munkavállaló számára a bér kifizetése kötelező, míg a főfoglalkozású vállalkozónak nem bére van, hanem személyi kivétet számolhat el; ha jut, akkor kivehet, ha nem jut, akkor próbáljon megélni a tartalékaiból vagy a levegőből, vagy ahogyan bír…)

Az összehasonlító táblázatunkban azt mutatjuk be, hogy egy legalább középfokú végzettséget igénylő főfoglalkozású vállalkozó minimális járulékterhelése hogyan alakul 2016-ban, és a tervezett 2017-es emeléseket követően (az egyszerűsítés érdekében úgy tekintettük, hogy a vállalkozó havonta a garantált bérminimum összegét ki tudja venni a vállalkozásból – ami után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége is keletkezik).

2016. 2017.
garantált bérminimum 129 000 161 250
kötelezettség összege különbség
kötelezettség kötelezettség alapja (a garantált bérmini-mum százalékában) 2016. 2017.
10,00  nyugdíjjárulék 100,00 12 900 16 125 3 225
4,00  egészségbiztosítási járulék 150,00 7 740 9 675 1 935
3,00  % egészségbiztosítási járulék 150,00 5 805 7 256 1 451
1,50  % munkaerő-piaci járulék 150,00 2 903 3 628 726
27,00  % szociális hozzájárulás* 112,50 39 184 41 723 2 540
Egyéni vállalkozó minimális terhe (Ft) 68 532 78 409 9 877
1,50  % szakképzési hozzájárulás 112,50 2 177 2 721 544
Társas vállalkozó minimális terhe (Ft) 70 709 81 130 10 421
23,00  % szociális hozzájárulás (2017 tervezet)*
15,00  % személyi jövedelemadó 100,00 19 350 24 188 4 838
Elszámolt költség** egyéni vállalkozó 197 532 239 659 42 127
társas vállalkozó 199 709 242 380 42 671
Befizetés az államkasszába egyéni vállalkozó 87 882 102 596 14 714
társas vállalkozó 90 059 105 317 15 258

** Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét bruttó összegét és a szociális hozzájárulási adót számolhatja el költségként. Amennyiben vállalkozói kivétre nem kerül sor, a kötelezően fizetendő nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék nem vehető figyelembe a költségek között.

A társas vállalkozás a társas vállalkozónak személyes közreműködésének ellenértékeként kifizetett díjazást, illetve a vállalkozó után megfizetett szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást számolhatja el költségként, a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok a bruttó díjazásból kerülnek levonásra, így költségvetési befizetési kötelezettségként kerülnek elszámolásra. Abban az esetben, ha a vállalkozó nem vesz fel díjazást, csak a minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesítik utána, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot nem számolhatja el a társaság költségként, mert ezek a magánszemélyt terhelő kötelezettségek. Ezeket a tételeket a tulajdonossal szembeni követelésként kell előírni és meg kell fizettetni. Ellenkező esetben, mint átvállalt kötelezettség, a magánszemély összevonandó jövedelme lesz és újabb adó- és járulékkötelezettséget keletkeztet.

Ez is érdekes lehet

KATA bevétel bejelentése 1 millió forint felett - KÖNYVELŐZÓNA

KATA bevétel bejelentése 1 millió forint felett

Nem tudjuk, ki hogyan van, amikor fogorvoshoz megy ecsetelésre, mi akkor már szédelgünk, mint a …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.