Személyi jövedelemadó bevallás 2015 – egyszerűsített foglalkoztatás

Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatottnak személyi jövedelemadó bevallást tennie a 2014-es évről? Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló számára év végén jövedelemigazolást kiadni?

Mi is sokkal jobban jártunk volna, ha előbb megírjuk ezt a kis cikkünket, és csak azt követően adjuk ki Ügyfeleinknek a jövedelemigazolásokat – nem kellett volna külön-külön magyarázkodnunk… 🙂

Az egyszerűsített foglalkoztatás egy rendkívül hasznos foglalkoztatási forma, mert viszonylag alacsony költséggel, rugalmasan lehet válaszolni a munkaerőpiaci igények okozta kihívásokra. Az alkalmilag megnövekvő munkaerőigényt át lehet hidalni, a lökésszerűen jelentkező igényeket (pl. mezőgazdasági idénymunka, turisztikai, idegenforgalmi idénymunka) ki lehet elégíteni.

Természetesen, ez nem egy kiváló életforma, de átmenetnek, keresetkiegészítésnek alkalmas. Ez az a munkaviszony, amellyel mindkét oldal – a munkaadók és a munkavállalók – elégedettek lehetnek.

De miért is mondjuk a személyi jövedelemadó bevallások kezdetén, amikor a jövedelemigazolásokat kezdjük kiküldeni, hogy “magyarázkodni” kell?

A megküldött jövedelemigazolások kapcsán szeretném jelezni, hogy valami nem oké, mert a Kiss Huncutkának 2014-ben 560ezer forintot fizettünk ki és az igazolás nem erről szól.

Az elején le kell szögezni, hogy nem kell a munkáltatónak az elszámolási évet követő év január 31-ig összesített igazolást adni az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott magánszemélynek. (Természetesen, ha a munkáltató úgy dönt, akkor nincs akadálya a jövedelemigazolás kiadásának, az M30-as nyomtatvány megfelelő alkalmazásával.)

Év közben, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. Minden egyes foglalkoztatási időszak végén, legyen az akár egy nap, akár kettő, vagy éppen öt, a munkavállalót ki kell fizetni,és az előbb említett bizonylatot át kell adni számára. (Nos, tapasztalataink szerint, pontosan ezek a bizonylatok szoktak elkeveredni, és a munkavállalók a legváratlanabb időszakban jelentkeznek a munkaadóknál, hogy adjanak ki részükre igazolást…)

A kifizetésekkor kapott bizonylatok megőrzése a munkavállalók elemi érdeke (lenne).

Talán még sok szakmabelinek is elkerülte a figyelmét a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 9. § (2) bekezdésének 2014.  november végi változása:

… foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Csak emlékeztetőül a 2014. évi minimálbér napi összegéről:

Tehát, ez azt jelenti – és már a 2014-es évben megszerzett jövedelmekre is lehet alkalmazni -, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek kizárólag akkor kell jövedelmet meg­állapítania és bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglakoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglakoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy garantált bérminimum napibérként meg­határozott összegének szorzatát.
(A filmipari statisztaként vég­zett alkalmi munka bevétele a kivétel, neki a bevételből jövedelmet nem kell megállapítani és bevallani. )

Hogy ez mindenkinek teljesen világos legyen, ezért számpéldával bemutatjuk, hogy kedves Ügyfelünk esetén miképpen alakul (a megváltoztatott nevű) Kiss Huncutka 2014. évi jövedelemigazolásában, annak is az 1. sorában (A munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül), az összeg:

1. Mentesített keretösszeg meghatározása:

(minimálbérrel foglalkoztatott napok száma x minimálbér napi összege) + (garantált bérminimummal foglalkoztatott napok száma x  garantált bérminimum napi összege)

Kiss Huncutka a 2014-es évben 90 napot volt egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatva, és valamennyi alkalommal számára a garantált bérminimum alapján kellett a fizetését megállapítani (a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma ), így az előző képletbe behelyettesítve:

(0 nap x 4.670 Ft/nap) + (90 nap x 5.430 Ft/nap) = 488.700 Ft a dolgozó mentesített keretösszege, a példánkban említett munkavállaló esetén, ez az összeg, amelyet nem kell bevallania, nem kell adót fizetnie utána.

2. A jövedelemigazoláson szerepeltetendő összeg meghatározása:

Amint az láthattuk az Ügyfelünk idézett leveléből, Kiss Huncutka részére 2014. évben a 90 egyszerűsített foglalkoztatási nap alatt 560.000,- Ft jövedelem került kifizetésre.

• Amennyiben a kifizetett összeg kisebb, vagy egyenlő mint a mentesített összeg, akkor a munkavállalónak nincs bevallási és adózási kötelezettsége,
• ha viszont a kifizetett összeg nagyobb, mint a mentesített összeg, akkor a mentesített összeg feletti rész munkaviszonyból származó jövedelemként kell bevallani, és a különbözet után adózni.

A példánkban: 560.000 – 488.700 = 71.300,- Ft az összeg, amelyet a jövedelemigazolás 1. sorában kell szerepeltetni.